München közlekedésénél előbb az odajutás szépsége tűnt fel: a Keleti pályaudvarról induló osztrák (ÖBB) railjet-szerelvények olyan kényelmesek és tiszták másodosztályon is, mint egy repülőjárat. Csak valamivel tágasabbak, és szebb a táj. A mosdó olyan tiszta, szinte illatos, és mindig van benne víz, szappan.
Ráadásul aki időben ébred, a fapados járatokhoz hasonlóan olcsóbban vásárolhatja meg a jegyét is (29 euró egy útra). A szerelvény helyenként 150 kilométer/órás sebességgel is megy ugyan, az út azért így is hosszadalmas, hét óra körüli.
Budapest zónás előnye
Sokat szidták már az itteni nagyvárosi közlekedést, de Budapest a városi közlekedés szempontjából nagyjából kétzónás: a város területére ugyanazok a jegyek és bérletek érvényesek, a városhatártól pedig sok környező településre kiegészítő jegyeket vagy bérleteket lehet venni.
|
| Egy HÉV-pótló busz utánfutóval |
Más nagyvárosokban viszont jól megbonyolították, és távolságarányosan kell fizetni, amihez zónákra osztották a várost. Ha csak belvárosi, hétvégi kocaturista valaki, sok helyen megússza egy zónával, ha viszont kicsit messzebbre akar menni, akkor bonyolódik a rendszer.
Jegyek minden variációban
Münchenben ez különösen bonyolult: jegyvásárlás szempontjából négy zónára oszlik a város környéke. A legbelső zóna („Innenraum”) lefedi a turistacentrumot, de aki kijjebb akar menni (például Dachauba), az vesződhet több zónával vagy kiegészítő jegyekkel.
|
| A fehér belső kör a belváros |
Ha viszont tovább marad valaki és heti, havi bérlet mellett dönt, akkor jön a neheze. Az említett négy urbanisztikai zóna mindegyike további négy zónára oszlik, így 16 zónát lehet beállítani a jegyautomatában, végtelen sok variációban. Például lehet venni hetijegyet csak az 1-2-es zónákra (pár belső kerület), vagy ha valaki csak a 4-es és a 8-as között ingázik, akkor oda.
Föld alatti labirintusok
A jegyárusítók viszont kedvesek és készségesek – mint szinte mindenki a turistákkal –, és tudnak angolul, ami nálunk nem annyira jellemző. A legkülső pár zóna egyébként már 40-60 kilométerre van a városmagtól, nagyjából mint ide Székesfehérvár.
Rengeteg a metróvonal és a HÉV (S-Bahn, azaz gyorsvasút), gyorsak és tiszták, ha nem is mindig újak a kocsik, villamosból és autóbuszból ugyanakkor kevesebbet látni. Egyes csomópontoknál a sok földalatti átszállófolyosó és lépcső miatt elképzelhető, hogy jobban megéri sétálni a belvárosban egy-két megállónyit, mint lent bolyongani.
Először úgy tűnik, mintha valahol elágazna a sárga metró, aztán rájössz, hogy ugyanarra mennek, csak nem megy el mindig mindegyik a végállomásig. Logikus is, legtöbben a belvárosban utaznak, a külvárosokba meg kevesebben, ott tehát ritkább a járat. Azért kellemetlen, ha fényes nappal a külvárosba csak 12-20 percenként megy a járműved, de ezt a budapesti buszok egy része is képes teljesíteni.
Emeletes biciklitároló
Ami nagyon meglepő Münchenben, az a rengeteg kerékpáros. Annyira sokan vannak, hogy komoly problémát jelent a bicajok parkolása. Ahogy ez a képünkön látható, a Városháza oldalában levő objektum is mutatja, az egyik megoldás az emeletes biciklitároló. Valószínűleg nem lopják túlságosan a járgányokat, erre utal, hogy sokat látni, amely le van ugyan zárva, de nincs semmihez rögzítve, vagy csak egy vékony zárral van védve.
|
| Emeletes kerékpártároló |
Amíg egy budapesti bicikliúton látunk öt bringást egy perc alatt, addig Münchenben ötvenet is. Az egyik magyarázat lehet, hogy nagyon sok a kerékpárút és kerékpársáv, szinte mindenütt van, mindenütt elfogadottak a kétkerekűek. Valószínűleg a kerékpár-útvonalak száma és hossza nem lineárisan, hanem négyzetesen növeli a kedvet – a négyszer annyi út lehet, hogy nem négyszer, hanem tizenhatszor annyi kerékpárosnak fogja meghozni a kerékpározhatnékját.
Folyópart sztráda nélkül
Egy másik ok lehet, hogy rengeteg a park és a zöldterület, Münchenben nem új betonmonstrumok felépítésével, hanem parkosítással próbálják élhetővé tenni a várost. Erről egy kis fotókiállítás is tanúskodik az Isar folyó partján levő több kilométeres sétányon, ahol folyamatosan áramlanak ilyenkor jó időben a kerékpárosok és a piknikező, sétáló gyalogosok.
|
| Sétány a folyóparton |
A kiállítás szerint a folyóágyat ahol lehet, visszaalakítják eredeti, természetes formájába, hogy a város élhetőbb legyen. Pedig a város már most is rengeteg parkkal büszkélkedhet, az egyik a világ egyik legnagyobb közparkja. (Englisher Garten.)
Birkózógép helyett karcsú gazella
A budapesti városi bicikli, a Bubi egyik legnagyobb hibája, hogy nagyon nehéz, lassú, lomha, nemrég egy rosszabb karban levő példány megállt a Margithíd lejtőjén. A Müncheni bérelhető városi biciklik (a képen a kékek) ehhez képest karcsú gazellák, de Bécsben is hasonlókat láttunk. Meg lehetett volna ezt jobban is oldani, fiúk...
|
| Karcsú, könnyű bérbringák |
