Amikor Kína tavaly év végén felmondta a zéró COVID-politikáját, a világban sokan arra számítottak, hogy gazdasága hirtelen megugrik, lendületet adva a globális növekedésnek. A legújabb kínai gazdasági adatok azt mutatják, hogy ez bizony hiú remények bizonyult.
A héten közzétett adatok azt mutatják, hogy mind az ipari termelés, mind a fogyasztói kiadások jóval elmaradnak a várakozásoktól. Az április ipari termelés éves alapon 5,6 százalékkal nőtt, messze elmaradva a 10,6 százalékos előrejelzéstől. A COVID-ellenes intézkedések miatti kiadás-visszaesés révén alacsony bázisról indulva a fogyasztói kiadások 18,4 százalékkal nőttek éves szinten, de ez is az előrejelzések alatt maradt.
Gyülekező viharfelhők
Az egyik legjelentősebb adat a fiatalok munkanélküliségének megugrása volt. A 16 és 24 év közöttiek esetében ez új rekordot döntött, 20,4 százalékot, felülmúlva a korábbi, tavaly nyári 19,9 százalékos rekordot.
Ez azt jelenti, hogy már körülbelül 30 millió munkanélküli fiatal van Kínában, már a júniusi és júliusi végzési szezon előtt. Márpedig sajtóértesülések szerint az egyetemet végzettek száma 2023-ban várhatóan eléri a 11,58 milliót, szemben a 2022-es 10,76 millióval.
A kommunista párt központi lapja siet beszámolni arról, hogy a párt „Ifjúsági Ligájának Központi Bizottsága foglalkoztatás-ösztönző kampányt indított az északkeleti Jilin tartományban, amelynek célja, hogy segítse az egyetemisták, a frissen végzettek és a tavaly végzettek elhelyezkedését."
Közben egyre több fiatal tekinti a posztgraduális - például doktori fokozat - megszerzését átmeneti menekülési módnak a munkanélküliség okozta nyomás alóli. De a helyzet itt sem rózsás. Egy év alatt 3,77 millióról 4,74 millióra nőtt a kínai posztgraduális vizsgákra jelentkezők száma, és a becslések szerint csak kevesebb, mint negyedük nyer felvételt.
Idén a „Kong Yiji-irodalom” néven ismert mém több nagy internetes közösségben is megjelent, amelynek keretében az egyetemet végzettek keserűen nevetnek magukon. Kong Yiji egy híres irodalmi szereplő, akit a huszadik századi kínai író, Lu Hszun alkotott meg novelláiban. A történetek egy megalázott, hagyományos értelmiségit ábrázolnak, akit a merev társadalmi rendszer és a konfuciánus oktatás megfosztott attól, hogy megéljen.
Örvényben a fiatalság
Valóban, a fiatal generáció manapság állandó stressznek van kitéve. Ez például abban nyilvánul meg, hogy alig van kedvük összeházasodni és családot alapítani. Hiányzik hozzá az anyagi biztonság, nem engedhetnek meg maguknak egy lakást jómódú szülők nélkül, ami Kínában sokak számára még mindig a házasságkötés előfeltétele.
Emiatt a születési ráta is rekord alacsonyra esett az elmúlt években. Kína népessége 1961 óta először csökkenésnek indult, és India a napokban megelőzte Kínát a világ legnépesebb országaként.
„Mi vagyunk az utolsó generáció” – viccelődnek keserűen a fiatalok a kínai közösségi oldalakon. Az a tény, hogy a fiatalok hajlandók csalódottságukat a rendszer ellen irányítani, tavaly novemberben bebizonyosodott, amikor több százan vonultak utcára Hszi elnök zéró Covid-rezsimje ellen. Ismét elsősorban a diákok fogalmaztak meg kritikákat és csaknem nyolcvan egyetemen voltak tiltakozó akciók. Tagadhatatlan, hogy nyomást gyakoroltak a rezsimre és két hónappal később Hszi Csin-ping elvetett minden Covid-ellenes intézkedést.
A Párt újjáéleszti radikális politikáját
Ez olyan társadalmi és politikai robbanóanyagot rejt magában, amely veszélyessé válhat a Kínai Kommunista Párt uralmára nézve. Most Hszi láthatóan kézbe akarja venni az ország munkanélküli fiataljait – és el akarja küldeni őket vidékre.
Visszatér Mao „kulturális átnevelési” politikája? Ezt az ötletet bizony Hszi már számos alkalommal hangoztatta. De még soha olyan szembetűnően és átfogóan, mint május 4-én, az Ifjúság Napján, az ország legbefolyásosabb újságjának, a „Zsenmin Zsipao” címlapján.
A fiataloknak vállalniuk kell a felelősséget, és fel kell készülniük a nehéz időkre – figyelmeztetett a párt lapjában. Vidéken kellene munkát keresniük a helyi gazdaság élénkítésére. Dicséretesek azok, akik hátrahagyják a várost, hogy segítsenek leküzdeni a szegénységet az elmaradott régiókban.
Kuangtung példát mutatna
Kuangtung tartomány 2025-ig körülbelül 300 ezer akar vidékre küldeni – jelentette a helyi média február végén. Áprilisban a keleti Sandong tartományban található Jinan város önkormányzata hasonló tervet tett közzé.
Kuangtung tartomány azon terve, hogy fiatalokat küldjön vidékre, nagy szkepticizmusba ütközött a közösségi médiában. „Ha még a nagyvárosok sem tudnak elegendő munkát biztosítani a fiataloknak, hogyan találhatnak munkát a faluban? Ez abszurd” – olvasható a Twitterhez hasonló Weibo szolgáltatáshoz fűzött kommentben. Valaki ezt írta: "Annyi évtized után sem változott a (a kommunista párt) taktikája."
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
