6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kína konzekvensen igyekszik kiszorítani az USA-t a Dél-kínai-tenger térségéből. Mivel Peking más szabályok szerint játszik, mint Washington és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá vált. Káncz Csaba jegyzete

A Fülöp-szigetekkel közös hadgyakorlat részeként az amerikai haditengerészet a tervek szerint ma  elsüllyeszt egy hadihajó-modellt a Dél-kínai-tengeren. Az USA és a Fülöp-szigetek is hangsúlyozza, hogy az éles lőszerekkel végrehajtott gyakorlat nem válasz Kína Tajvannal szembeni provokatív katonai lépéseire. De Peking nincsen elragadtatva, és válaszul saját hadgyakorlatot tart - ezen hadihajók és vadászrepülőgépek vesznek részt Tajvan körül, amelyet Peking a sajátjának tekint.

Az „adok-kapok” háborús játékok rávilágítanak arra a valóságra, amellyel az amerikai elnököknek egyre gyakrabban kell megküzdeniük napjainkban. Több mint egy évszázaddal azután, hogy Theodore Roosevelt elnök az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térség kiemelkedő tengeri hatalmává tette, ez a pozíció veszélyben forog, mivel Kína már konzekvensen igyekszik kiszorítani a térségből.

Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos
Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos

A folyamatban lévő tengeri viták már most is szembeállítják Kínát több ázsiai országgal. Például Kína rendszeresen megkérdőjelezi Vietnam, a Fülöp-szigetek és Malajzia tengeri jogait a Dél-kínai-tengeren és Japánét a Kelet-kínai-tengeren.

De a vitatott vizek óriási stratégiai jelentőséggel bírnak az USA számára is, hiszen Kína itt fejti ki növekvő katonai erejét Washington szövetségeseivel és partnereivel - különösen Tajvannal - szemben, amelyeknek védelme mellett Amerika elkötelezte magát. Ha háború lesz Kína és az USA között, akkor valószínűleg a Dél-kínai-tenger lesz a fő hadszíntér, és a kiváltó szikra Kína Tajvannal szembeni agressziója.

Tülekedés a Dél-kínai-tengerért

Évszázadokon át a Dél-kínai-tenger több tucat szigetét, zátonyát és szikláit nem tartották többnek, mint hajózási veszélygócoknak. De az 1970-es években felfedezett nagy olaj- és gáztartalékok, valamint több milliárd dollár értékű halászat miatt a korábban nagyrészt figyelmen kívül hagyott tenger jelentős figyelmet kapott azon országok részéről, amelyeknek partvonala van vele.

Ez a tenger feletti „tulajdonjog” egymásnak ellentmondó követeléseinek újjáéledéséhez vezetett. Kína jelenleg törvényes jogokat követel a Dél-kínai-tenger túlnyomó többségéhez, amely jóval túlmutat az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye (UNCLOS) által meghatározott határokon.

Kína ezen követelése, amelyet a térképeken „kilenc kötőjellel” jelölnek, átfedésben van a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Indonézia törvényesen elismert tengeri és területi jogaival. Az elmúlt évtizedben Kína következetesen „szürke zóna-taktikának” nevezett alacsony szintű kényszerítő tevékenységeket folytatott, mint például a kínai parti őrség kis léptékű bevetése vitatott vizeken, valamint halászhajók felszerelése a kínai hadsereg által kiképzett civilekkel.

Peking célja mások zaklatása és a kínai tengeri jogok érvényesítése az UNCLOS által elismert kínai területi vizeken kívül. 2013 óta Kína számos zátonyon mesterséges szigeteket épített fel, katonai bázisokat épített kifutópályákkal, radartechnológiával és rakétakilövő képességekkel.

2016-ban az UNCLOS választottbírói testülete kimondta, hogy Kína kilenc kötőjeles követelései jogellenesek, és elutasította Kínának a Fülöp-szigetek legális vizein található tengeri objektumokhoz való jogát. De az ítélet jogilag kötelező jellege ellenére Kína továbbra is militarizálja mesterségesen felépített szigeteit, és zaklatja a szomszédos országok katonai és halászhajóit. Azt is megtagadta, hogy az amerikai  hadithajók legálisan áthaladjanak a Dél-kínai-tenger vizein.

Az egymást követő amerikai kormányok aggodalmukat fejezték ki a tengeri fejlemények miatt. 2020-ban Mike Pompeo akkori külügyminiszter az USA álláspontját fogalmazta meg világosan a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, elutasítva Kína tengeri követeléseit és törvénytelennek nevezve megfélemlítési taktikáját.

Utója, Antony Blinken 2021-ben leszögezte: „Sehol nincs nagyobb veszélyben a szabályokon alapuló tengeri rend, mint a Dél-kínai-tengeren.”De miért olyan fontos a Dél-kínai-tenger az USA számára? Nos, a válasz a gazdaságban és a hatalompolitikában rejlik.

Kereskedelem és természeti erőforrások

A világ hajóforgalmának körülbelül egyharmada a Dél-kínai-tengeren halad át. Összességében évente több mint 3,4 billió dollár értékű terméket szállítanak a vizein.

A tenger összeköti a Csendes-óceánt az Indiai-óceánnal, lehetővé téve, hogy a kelet-ázsiai országokból származó kereskedelem több milliárd emberhez áramoljon Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Európában. Ezen túlmenően az Egyesült Államok teljes tengeri kereskedelmének 14 százaléka is ezen halad át.

Aztán ott van az olaj és a gáz. A globális nyersolaj körülbelül 30 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül halad át. Ezenkívül a becslések szerint 11 milliárd dollár értékű olajlelőhely található a tengerfenék alatt.

Eközben a világ összes halászhajóinak több, mint fele a Dél-kínai-tengeren működik. Pusztán gazdasági okokból az Egyesült Államoknak és a világ többi részének nyitott kereskedelmi útvonalakra és tengeri utakra van szüksége a Dél-kínai-tengeren.

Hatalmi politika a tengeren

Bár a gazdaság szerepet játszik, Kína Dél-kínai-tengeri akciói egy sokkal szélesebb körű agresszív kampány részét képezik. Peking nemzetbiztonságának szemüvegén keresztül szemléli a térség területi és tengeri ellenőrzését. Igyekszik kivetíteni erejét a régióban, és megvédeni a kínai szárazföldet.

Végső soron, amint azt az amerikai kormány is leszögezte, Kína a status quo megdöntésére törekszik. Ez a hatalmi harc már kialakulóban van a Dél-kínai-tengeren, rendszeres összetűzésekkel az amerikai haditengerészeti hajók és a kínai tengeri milícia és haditengerészet között.

Noha az Egyesült Államok maga nem közvetlen részese a Dél-kínai-tengeri vitákban, az ottani vizek továbbra is jelentős prioritást élveznek Washington nemzetbiztonsági érdekei szempontjából. Mivel Kína más szabályok szerint játszik, mint az USA és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá váltak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mi vár Magyarországra, ha Trump bedönti a dollárt?
Herman Bernadett | 2025. május 29. 15:03
Hová fajul a vámháború, lecserélhetik-e a dollárt, mint a világ vezető devizáját, kijöhet-e Európa és Magyarország jól a mostani zűrös világpolitikai és gazdasági helyzetből? – erről kérdezte Gáspár András, a Klasszis Média lapcsoport lapigazgatója a szakértőket a Klasszis Befektetői Klubban.
Makro / Külgazdaság Megnyerte a házon belüli versenyt a Lidl
Buksza blog | 2025. május 29. 14:14
Ha nem is bővültek annyit a Lidl és a Kaufland áruházláncok eladásai, mint egy évvel korábban, azért szépen muzsikált a két cég. Már nem a Covid alatti visszaeséshez viszonyítják a növekedést.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor most egy 4 pontos tervet jelentett be
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 11:08
Orbán Viktor felszólalt a CPAC Hungary konferencián.
Makro / Külgazdaság Nincs túl jő bőrben a magyar export, a járvány is rátett egy lapáttal
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 10:30
Visszaesett az élelmiszerek, a nyersanyagok, illetve a feldolgozott termékek exportvolumene is.
Makro / Külgazdaság Fogy a magyar: áprilisban is kevesebben lettünk 4 ezer emberrel
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 08:56
Az előzetes adatok szerint 2025 áprilisában 5323 gyermek született, és 9565 fő halt meg. 
Makro / Külgazdaság Nagyon fontos adat mutatja a magyar gazdaság helyzetét
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 08:33
Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet.
Makro / Külgazdaság GKI: a gazdasági kilátások továbbra is kedvezőtlenek
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 08:11
Az elemzők szerint a kereskedelmi háború negatívan hathat a magyar gazdaságra.
Makro / Külgazdaság Trump helyett az orosz gazdaság összeomlása hozhatna békét
Király Béla | 2025. május 29. 05:41
Az utóbbi napok brutális orosz támadásai azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin nyeregben érzi magát. Ugyanakkor a mostani rakéta- és dróntámadásoknak nem csak ez lehet a magyarázata, egyes szakértők szerint ugyanis Moszkva egyre nehezebben tudja kezelni a gazdasági problémákat és ezért szeretnék minél előnyösebb helyzetet kicsikarni egy béketárgyalás előtt.
Makro / Külgazdaság OKSZ: az árrésstop fenntartása nem szolgálja a vásárlók érdekeit
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 16:44
Az OKSZ szerint a kormány a szőnyeg alá söpri a magyar gazdaságban meglevő feszültségeket.
Makro / Külgazdaság Bejelentést tett Gulyás Gergely az árrésstopról
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 15:36
Augusztus 31-ig biztosan érvényben marad az intézkedés.   
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG