6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kína konzekvensen igyekszik kiszorítani az USA-t a Dél-kínai-tenger térségéből. Mivel Peking más szabályok szerint játszik, mint Washington és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá vált. Káncz Csaba jegyzete

A Fülöp-szigetekkel közös hadgyakorlat részeként az amerikai haditengerészet a tervek szerint ma  elsüllyeszt egy hadihajó-modellt a Dél-kínai-tengeren. Az USA és a Fülöp-szigetek is hangsúlyozza, hogy az éles lőszerekkel végrehajtott gyakorlat nem válasz Kína Tajvannal szembeni provokatív katonai lépéseire. De Peking nincsen elragadtatva, és válaszul saját hadgyakorlatot tart - ezen hadihajók és vadászrepülőgépek vesznek részt Tajvan körül, amelyet Peking a sajátjának tekint.

Az „adok-kapok” háborús játékok rávilágítanak arra a valóságra, amellyel az amerikai elnököknek egyre gyakrabban kell megküzdeniük napjainkban. Több mint egy évszázaddal azután, hogy Theodore Roosevelt elnök az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térség kiemelkedő tengeri hatalmává tette, ez a pozíció veszélyben forog, mivel Kína már konzekvensen igyekszik kiszorítani a térségből.

Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos
Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos

A folyamatban lévő tengeri viták már most is szembeállítják Kínát több ázsiai országgal. Például Kína rendszeresen megkérdőjelezi Vietnam, a Fülöp-szigetek és Malajzia tengeri jogait a Dél-kínai-tengeren és Japánét a Kelet-kínai-tengeren.

De a vitatott vizek óriási stratégiai jelentőséggel bírnak az USA számára is, hiszen Kína itt fejti ki növekvő katonai erejét Washington szövetségeseivel és partnereivel - különösen Tajvannal - szemben, amelyeknek védelme mellett Amerika elkötelezte magát. Ha háború lesz Kína és az USA között, akkor valószínűleg a Dél-kínai-tenger lesz a fő hadszíntér, és a kiváltó szikra Kína Tajvannal szembeni agressziója.

Tülekedés a Dél-kínai-tengerért

Évszázadokon át a Dél-kínai-tenger több tucat szigetét, zátonyát és szikláit nem tartották többnek, mint hajózási veszélygócoknak. De az 1970-es években felfedezett nagy olaj- és gáztartalékok, valamint több milliárd dollár értékű halászat miatt a korábban nagyrészt figyelmen kívül hagyott tenger jelentős figyelmet kapott azon országok részéről, amelyeknek partvonala van vele.

Ez a tenger feletti „tulajdonjog” egymásnak ellentmondó követeléseinek újjáéledéséhez vezetett. Kína jelenleg törvényes jogokat követel a Dél-kínai-tenger túlnyomó többségéhez, amely jóval túlmutat az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye (UNCLOS) által meghatározott határokon.

Kína ezen követelése, amelyet a térképeken „kilenc kötőjellel” jelölnek, átfedésben van a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Indonézia törvényesen elismert tengeri és területi jogaival. Az elmúlt évtizedben Kína következetesen „szürke zóna-taktikának” nevezett alacsony szintű kényszerítő tevékenységeket folytatott, mint például a kínai parti őrség kis léptékű bevetése vitatott vizeken, valamint halászhajók felszerelése a kínai hadsereg által kiképzett civilekkel.

Peking célja mások zaklatása és a kínai tengeri jogok érvényesítése az UNCLOS által elismert kínai területi vizeken kívül. 2013 óta Kína számos zátonyon mesterséges szigeteket épített fel, katonai bázisokat épített kifutópályákkal, radartechnológiával és rakétakilövő képességekkel.

2016-ban az UNCLOS választottbírói testülete kimondta, hogy Kína kilenc kötőjeles követelései jogellenesek, és elutasította Kínának a Fülöp-szigetek legális vizein található tengeri objektumokhoz való jogát. De az ítélet jogilag kötelező jellege ellenére Kína továbbra is militarizálja mesterségesen felépített szigeteit, és zaklatja a szomszédos országok katonai és halászhajóit. Azt is megtagadta, hogy az amerikai  hadithajók legálisan áthaladjanak a Dél-kínai-tenger vizein.

Az egymást követő amerikai kormányok aggodalmukat fejezték ki a tengeri fejlemények miatt. 2020-ban Mike Pompeo akkori külügyminiszter az USA álláspontját fogalmazta meg világosan a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, elutasítva Kína tengeri követeléseit és törvénytelennek nevezve megfélemlítési taktikáját.

Utója, Antony Blinken 2021-ben leszögezte: „Sehol nincs nagyobb veszélyben a szabályokon alapuló tengeri rend, mint a Dél-kínai-tengeren.”De miért olyan fontos a Dél-kínai-tenger az USA számára? Nos, a válasz a gazdaságban és a hatalompolitikában rejlik.

Kereskedelem és természeti erőforrások

A világ hajóforgalmának körülbelül egyharmada a Dél-kínai-tengeren halad át. Összességében évente több mint 3,4 billió dollár értékű terméket szállítanak a vizein.

A tenger összeköti a Csendes-óceánt az Indiai-óceánnal, lehetővé téve, hogy a kelet-ázsiai országokból származó kereskedelem több milliárd emberhez áramoljon Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Európában. Ezen túlmenően az Egyesült Államok teljes tengeri kereskedelmének 14 százaléka is ezen halad át.

Aztán ott van az olaj és a gáz. A globális nyersolaj körülbelül 30 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül halad át. Ezenkívül a becslések szerint 11 milliárd dollár értékű olajlelőhely található a tengerfenék alatt.

Eközben a világ összes halászhajóinak több, mint fele a Dél-kínai-tengeren működik. Pusztán gazdasági okokból az Egyesült Államoknak és a világ többi részének nyitott kereskedelmi útvonalakra és tengeri utakra van szüksége a Dél-kínai-tengeren.

Hatalmi politika a tengeren

Bár a gazdaság szerepet játszik, Kína Dél-kínai-tengeri akciói egy sokkal szélesebb körű agresszív kampány részét képezik. Peking nemzetbiztonságának szemüvegén keresztül szemléli a térség területi és tengeri ellenőrzését. Igyekszik kivetíteni erejét a régióban, és megvédeni a kínai szárazföldet.

Végső soron, amint azt az amerikai kormány is leszögezte, Kína a status quo megdöntésére törekszik. Ez a hatalmi harc már kialakulóban van a Dél-kínai-tengeren, rendszeres összetűzésekkel az amerikai haditengerészeti hajók és a kínai tengeri milícia és haditengerészet között.

Noha az Egyesült Államok maga nem közvetlen részese a Dél-kínai-tengeri vitákban, az ottani vizek továbbra is jelentős prioritást élveznek Washington nemzetbiztonsági érdekei szempontjából. Mivel Kína más szabályok szerint játszik, mint az USA és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá váltak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Fed elnöke, Powell szerint a mennyiségi szigorítás vége is látszik
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 19:55
Az amerikai munkaerőpiac szeptemberben is az alacsony felvételi és elbocsátási arányú pangásban ragadt, bár összességében a gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke kedden.
Makro / Külgazdaság Elszállt az IMF tavaszi optimizmusa hazánkkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 16:55
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzésében rontotta az idei és jövő évi magyar növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben javította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását az áprilisi prognózisához képest.
Makro / Külgazdaság Németországban javult, bár még ennél is jobbra számítottak
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 15:01
Októberben a ZEW gazdaságkutató intézet németországi gazdasági hangulatindexe emelkedett, míg az euróövezeti gazdasági várakozásokat tükröző hangulatmutató romlott az előző havihoz képest.
Makro / Külgazdaság Ebben leköröztük a németeket szeptemberben
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 13:15
Idei csúcsára gyorsult a németországi éves infláció szeptemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett végleges adatai szerint, míg hazánkban az augusztusi 4,3 százalékos értéken stagnált.
Makro / Külgazdaság Von der Leyen: Itt az ideje befektetni Montenegróban
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 12:41
A balkáni ország 2028-ban szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, de az Európai Bizottság elnöke azt szeretné, hogy a befektetők már előre számoljanak ezzel. Itt épülhet az első kikötő zéró kibocsátással az Adriai-tengeren.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: ha áprilisig nem lesz béke, idehívjuk a békekonferenciát
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 12:13
Megbízható NATO-szövetségesként képzeli el a jövőben Magyarországot a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter. Azt ígérte, több tízezer közpénzes szerződést fognak felülvizsgálni, a vagyonadó pedig önbevallásos rendszerben működik majd.
Makro / Külgazdaság A Trump-megállapodás után kedden is ropognak a fegyverek a Gázai övezetben
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 11:33
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinok átlépték a határvonalat, amiben megállapodtak. A határsértőkre tüzet nyitottak, hat ember vesztette életét.
Makro / Külgazdaság Folytatódik a pozitív trend a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 11:14
Tovább csökken a benzin literenkénti átlagára, ezzel az októberi áresés már 11 forint.
Makro / Külgazdaság A békemegállapodás után is bizonytalan a Gázai övezet jövője
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 10:44
Donald Trump nagyszabású terve szerint egy átmeneti időszak után a Palesztin Hatóság irányítaná a Gázai Övezetet, ahogyan Ciszjordániát is. Ehhez azonban hosszú út vezet, és egyelőre feszült a hangulat amiatt is, hogy a hadifoglyok holttestei közül nem mindet adta vissza a Hamász Izraelnek.
Makro / Külgazdaság Tovább tömi az unió pénzzel Oroszországot Ukrajna háta mögött
Litván Dániel | 2025. október 14. 10:33
Tényleg csak Magyarország és Szlovákia a fekete bárányok? Továbbra is hatalmas összegekért vásárol orosz energiát az unió, de más árukért cserébe is ömlenek az eurómilliárdok az orosz háborús gépezetbe.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG