<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kína konzekvensen igyekszik kiszorítani az USA-t a Dél-kínai-tenger térségéből. Mivel Peking más szabályok szerint játszik, mint Washington és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá vált. Káncz Csaba jegyzete

A Fülöp-szigetekkel közös hadgyakorlat részeként az amerikai haditengerészet a tervek szerint ma  elsüllyeszt egy hadihajó-modellt a Dél-kínai-tengeren. Az USA és a Fülöp-szigetek is hangsúlyozza, hogy az éles lőszerekkel végrehajtott gyakorlat nem válasz Kína Tajvannal szembeni provokatív katonai lépéseire. De Peking nincsen elragadtatva, és válaszul saját hadgyakorlatot tart - ezen hadihajók és vadászrepülőgépek vesznek részt Tajvan körül, amelyet Peking a sajátjának tekint.

Az „adok-kapok” háborús játékok rávilágítanak arra a valóságra, amellyel az amerikai elnököknek egyre gyakrabban kell megküzdeniük napjainkban. Több mint egy évszázaddal azután, hogy Theodore Roosevelt elnök az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térség kiemelkedő tengeri hatalmává tette, ez a pozíció veszélyben forog, mivel Kína már konzekvensen igyekszik kiszorítani a térségből.

Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos
Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos

A folyamatban lévő tengeri viták már most is szembeállítják Kínát több ázsiai országgal. Például Kína rendszeresen megkérdőjelezi Vietnam, a Fülöp-szigetek és Malajzia tengeri jogait a Dél-kínai-tengeren és Japánét a Kelet-kínai-tengeren.

De a vitatott vizek óriási stratégiai jelentőséggel bírnak az USA számára is, hiszen Kína itt fejti ki növekvő katonai erejét Washington szövetségeseivel és partnereivel - különösen Tajvannal - szemben, amelyeknek védelme mellett Amerika elkötelezte magát. Ha háború lesz Kína és az USA között, akkor valószínűleg a Dél-kínai-tenger lesz a fő hadszíntér, és a kiváltó szikra Kína Tajvannal szembeni agressziója.

Tülekedés a Dél-kínai-tengerért

Évszázadokon át a Dél-kínai-tenger több tucat szigetét, zátonyát és szikláit nem tartották többnek, mint hajózási veszélygócoknak. De az 1970-es években felfedezett nagy olaj- és gáztartalékok, valamint több milliárd dollár értékű halászat miatt a korábban nagyrészt figyelmen kívül hagyott tenger jelentős figyelmet kapott azon országok részéről, amelyeknek partvonala van vele.

Ez a tenger feletti „tulajdonjog” egymásnak ellentmondó követeléseinek újjáéledéséhez vezetett. Kína jelenleg törvényes jogokat követel a Dél-kínai-tenger túlnyomó többségéhez, amely jóval túlmutat az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye (UNCLOS) által meghatározott határokon.

Kína ezen követelése, amelyet a térképeken „kilenc kötőjellel” jelölnek, átfedésben van a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Indonézia törvényesen elismert tengeri és területi jogaival. Az elmúlt évtizedben Kína következetesen „szürke zóna-taktikának” nevezett alacsony szintű kényszerítő tevékenységeket folytatott, mint például a kínai parti őrség kis léptékű bevetése vitatott vizeken, valamint halászhajók felszerelése a kínai hadsereg által kiképzett civilekkel.

Peking célja mások zaklatása és a kínai tengeri jogok érvényesítése az UNCLOS által elismert kínai területi vizeken kívül. 2013 óta Kína számos zátonyon mesterséges szigeteket épített fel, katonai bázisokat épített kifutópályákkal, radartechnológiával és rakétakilövő képességekkel.

2016-ban az UNCLOS választottbírói testülete kimondta, hogy Kína kilenc kötőjeles követelései jogellenesek, és elutasította Kínának a Fülöp-szigetek legális vizein található tengeri objektumokhoz való jogát. De az ítélet jogilag kötelező jellege ellenére Kína továbbra is militarizálja mesterségesen felépített szigeteit, és zaklatja a szomszédos országok katonai és halászhajóit. Azt is megtagadta, hogy az amerikai  hadithajók legálisan áthaladjanak a Dél-kínai-tenger vizein.

Az egymást követő amerikai kormányok aggodalmukat fejezték ki a tengeri fejlemények miatt. 2020-ban Mike Pompeo akkori külügyminiszter az USA álláspontját fogalmazta meg világosan a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, elutasítva Kína tengeri követeléseit és törvénytelennek nevezve megfélemlítési taktikáját.

Utója, Antony Blinken 2021-ben leszögezte: „Sehol nincs nagyobb veszélyben a szabályokon alapuló tengeri rend, mint a Dél-kínai-tengeren.”De miért olyan fontos a Dél-kínai-tenger az USA számára? Nos, a válasz a gazdaságban és a hatalompolitikában rejlik.

Kereskedelem és természeti erőforrások

A világ hajóforgalmának körülbelül egyharmada a Dél-kínai-tengeren halad át. Összességében évente több mint 3,4 billió dollár értékű terméket szállítanak a vizein.

A tenger összeköti a Csendes-óceánt az Indiai-óceánnal, lehetővé téve, hogy a kelet-ázsiai országokból származó kereskedelem több milliárd emberhez áramoljon Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Európában. Ezen túlmenően az Egyesült Államok teljes tengeri kereskedelmének 14 százaléka is ezen halad át.

Aztán ott van az olaj és a gáz. A globális nyersolaj körülbelül 30 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül halad át. Ezenkívül a becslések szerint 11 milliárd dollár értékű olajlelőhely található a tengerfenék alatt.

Eközben a világ összes halászhajóinak több, mint fele a Dél-kínai-tengeren működik. Pusztán gazdasági okokból az Egyesült Államoknak és a világ többi részének nyitott kereskedelmi útvonalakra és tengeri utakra van szüksége a Dél-kínai-tengeren.

Hatalmi politika a tengeren

Bár a gazdaság szerepet játszik, Kína Dél-kínai-tengeri akciói egy sokkal szélesebb körű agresszív kampány részét képezik. Peking nemzetbiztonságának szemüvegén keresztül szemléli a térség területi és tengeri ellenőrzését. Igyekszik kivetíteni erejét a régióban, és megvédeni a kínai szárazföldet.

Végső soron, amint azt az amerikai kormány is leszögezte, Kína a status quo megdöntésére törekszik. Ez a hatalmi harc már kialakulóban van a Dél-kínai-tengeren, rendszeres összetűzésekkel az amerikai haditengerészeti hajók és a kínai tengeri milícia és haditengerészet között.

Noha az Egyesült Államok maga nem közvetlen részese a Dél-kínai-tengeri vitákban, az ottani vizek továbbra is jelentős prioritást élveznek Washington nemzetbiztonsági érdekei szempontjából. Mivel Kína más szabályok szerint játszik, mint az USA és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá váltak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Makro / Külgazdaság Felrobbantották a Dnyeper gátját, tízezreket kell kitelepíteni
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 20:06
Átszakadt a Dnyeper gátja Nova Kahovkánál, a háborúzó felek természetesen egymást vádolják, az ukrán kofrmány terrorcselekménynek ítéli a támadást. Prigozsin tovább támadja az orosz hadsereg vezetését, Kijev pedig további szankciókra szólította fel a nemzetközi közösséget. Háborús összefoglaló.
Makro / Külgazdaság „A mi embereink pártolnak át“ – miért tarol a protesztpárt Németországban?
Wéber Balázs | 2023. június 6. 19:55
A második legnépszerűbb párttá vált az Alternatíva Németországért: a németek csaknem ötöde ma már rá adná voksát. Az AfD Kelet-Németországban hagyományosan erős, a jelenlegi kormány bénázása pedig országosan is a malmára hajtja a vizet. Nagyító alatt Németország legvitatottabb pártjának előretörése.
Makro / Külgazdaság Ukrán elnöki tanácsadó: egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 17:18
Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban. 
Makro / Külgazdaság A GVH az élelmiszerinfláció mélyére néz
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 15:48
Július elsején indul az online árfigyelő adatbázis. A rendszer készen áll a tesztelésre. A kiskereskedelmi cégek mindenben támogatják a rendszer elindulását és megkezdik a teszteléshez szükséges adatok feltöltését, annak érdekében, hogy elindulhasson a rendszer július elsején.
Makro / Külgazdaság Elképesztő technikai áttörést hoz az ukrajnai háború
Káncz Csaba | 2023. június 6. 15:26
Ukrajnában a pilóta nélküli fegyverrendszerek egyre fontosabbá válnak a háborúban. Közben elképesztő tudású drónok jelennek meg sorra a világ geopolitikai törésvonalai mentén. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Kijev: Oroszország terroristállam
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 13:44
Ukrajna terroristaállamnak nevezte Oroszországot az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) meghallgatásán a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadás miatt.
Makro / Külgazdaság A hazai cégek fele teljesen áthárítja az inflációt a vevőkre
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 12:29
Megviseli a nagyvállalatokat a 20 százalék feletti infláció, tízből kilenc cég működését befolyásolja negatívan – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi méréséből. Az infláció  nagymértékű emelkedését elsősorban költségcsökkentéssel és áremeléssel kompenzálják a cégek. Utóbbinál a vállalatok közel fele teljesen beépítette az infláció mértékét az áraiba.
Makro / Külgazdaság Már megint mi történik a gázárakkal?
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 11:59
Több mint 6 százalékos mínuszban a nemzetközi gázügyletek elszámolásakor irányadó TTF-típus jegyzése.
Makro / Külgazdaság Hullanak a német tankok Ukrajnában Moszkva szerint
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 11:14
Több mint másfél ezer ukrán katonát, valamint 28 harckocsit, köztük nyolc német Leopard tankot és három francia AMX-10RC kerekes harckocsit semmisített meg az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők újabb támadásának visszaverése során a donyecki régió déli részén - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője keddre virradó éjjel.
Makro / Külgazdaság Új tervvel mentené meg az Amazonast Lula da Silva
Privátbankár.hu | 2023. június 6. 10:46
Új tervet hirdetett az amazóniai illegális erdőirtások felszámolására Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG