Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kína konzekvensen igyekszik kiszorítani az USA-t a Dél-kínai-tenger térségéből. Mivel Peking más szabályok szerint játszik, mint Washington és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá vált. Káncz Csaba jegyzete

A Fülöp-szigetekkel közös hadgyakorlat részeként az amerikai haditengerészet a tervek szerint ma  elsüllyeszt egy hadihajó-modellt a Dél-kínai-tengeren. Az USA és a Fülöp-szigetek is hangsúlyozza, hogy az éles lőszerekkel végrehajtott gyakorlat nem válasz Kína Tajvannal szembeni provokatív katonai lépéseire. De Peking nincsen elragadtatva, és válaszul saját hadgyakorlatot tart - ezen hadihajók és vadászrepülőgépek vesznek részt Tajvan körül, amelyet Peking a sajátjának tekint.

Az „adok-kapok” háborús játékok rávilágítanak arra a valóságra, amellyel az amerikai elnököknek egyre gyakrabban kell megküzdeniük napjainkban. Több mint egy évszázaddal azután, hogy Theodore Roosevelt elnök az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térség kiemelkedő tengeri hatalmává tette, ez a pozíció veszélyben forog, mivel Kína már konzekvensen igyekszik kiszorítani a térségből.

Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos
Még nem tudjuk, melyikük jön ki győztesen az újabb ütésváltásból. Fotó: Depositphotos

A folyamatban lévő tengeri viták már most is szembeállítják Kínát több ázsiai országgal. Például Kína rendszeresen megkérdőjelezi Vietnam, a Fülöp-szigetek és Malajzia tengeri jogait a Dél-kínai-tengeren és Japánét a Kelet-kínai-tengeren.

De a vitatott vizek óriási stratégiai jelentőséggel bírnak az USA számára is, hiszen Kína itt fejti ki növekvő katonai erejét Washington szövetségeseivel és partnereivel - különösen Tajvannal - szemben, amelyeknek védelme mellett Amerika elkötelezte magát. Ha háború lesz Kína és az USA között, akkor valószínűleg a Dél-kínai-tenger lesz a fő hadszíntér, és a kiváltó szikra Kína Tajvannal szembeni agressziója.

Tülekedés a Dél-kínai-tengerért

Évszázadokon át a Dél-kínai-tenger több tucat szigetét, zátonyát és szikláit nem tartották többnek, mint hajózási veszélygócoknak. De az 1970-es években felfedezett nagy olaj- és gáztartalékok, valamint több milliárd dollár értékű halászat miatt a korábban nagyrészt figyelmen kívül hagyott tenger jelentős figyelmet kapott azon országok részéről, amelyeknek partvonala van vele.

Ez a tenger feletti „tulajdonjog” egymásnak ellentmondó követeléseinek újjáéledéséhez vezetett. Kína jelenleg törvényes jogokat követel a Dél-kínai-tenger túlnyomó többségéhez, amely jóval túlmutat az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye (UNCLOS) által meghatározott határokon.

Kína ezen követelése, amelyet a térképeken „kilenc kötőjellel” jelölnek, átfedésben van a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Indonézia törvényesen elismert tengeri és területi jogaival. Az elmúlt évtizedben Kína következetesen „szürke zóna-taktikának” nevezett alacsony szintű kényszerítő tevékenységeket folytatott, mint például a kínai parti őrség kis léptékű bevetése vitatott vizeken, valamint halászhajók felszerelése a kínai hadsereg által kiképzett civilekkel.

Peking célja mások zaklatása és a kínai tengeri jogok érvényesítése az UNCLOS által elismert kínai területi vizeken kívül. 2013 óta Kína számos zátonyon mesterséges szigeteket épített fel, katonai bázisokat épített kifutópályákkal, radartechnológiával és rakétakilövő képességekkel.

2016-ban az UNCLOS választottbírói testülete kimondta, hogy Kína kilenc kötőjeles követelései jogellenesek, és elutasította Kínának a Fülöp-szigetek legális vizein található tengeri objektumokhoz való jogát. De az ítélet jogilag kötelező jellege ellenére Kína továbbra is militarizálja mesterségesen felépített szigeteit, és zaklatja a szomszédos országok katonai és halászhajóit. Azt is megtagadta, hogy az amerikai  hadithajók legálisan áthaladjanak a Dél-kínai-tenger vizein.

Az egymást követő amerikai kormányok aggodalmukat fejezték ki a tengeri fejlemények miatt. 2020-ban Mike Pompeo akkori külügyminiszter az USA álláspontját fogalmazta meg világosan a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, elutasítva Kína tengeri követeléseit és törvénytelennek nevezve megfélemlítési taktikáját.

Utója, Antony Blinken 2021-ben leszögezte: „Sehol nincs nagyobb veszélyben a szabályokon alapuló tengeri rend, mint a Dél-kínai-tengeren.”De miért olyan fontos a Dél-kínai-tenger az USA számára? Nos, a válasz a gazdaságban és a hatalompolitikában rejlik.

Kereskedelem és természeti erőforrások

A világ hajóforgalmának körülbelül egyharmada a Dél-kínai-tengeren halad át. Összességében évente több mint 3,4 billió dollár értékű terméket szállítanak a vizein.

A tenger összeköti a Csendes-óceánt az Indiai-óceánnal, lehetővé téve, hogy a kelet-ázsiai országokból származó kereskedelem több milliárd emberhez áramoljon Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Európában. Ezen túlmenően az Egyesült Államok teljes tengeri kereskedelmének 14 százaléka is ezen halad át.

Aztán ott van az olaj és a gáz. A globális nyersolaj körülbelül 30 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül halad át. Ezenkívül a becslések szerint 11 milliárd dollár értékű olajlelőhely található a tengerfenék alatt.

Eközben a világ összes halászhajóinak több, mint fele a Dél-kínai-tengeren működik. Pusztán gazdasági okokból az Egyesült Államoknak és a világ többi részének nyitott kereskedelmi útvonalakra és tengeri utakra van szüksége a Dél-kínai-tengeren.

Hatalmi politika a tengeren

Bár a gazdaság szerepet játszik, Kína Dél-kínai-tengeri akciói egy sokkal szélesebb körű agresszív kampány részét képezik. Peking nemzetbiztonságának szemüvegén keresztül szemléli a térség területi és tengeri ellenőrzését. Igyekszik kivetíteni erejét a régióban, és megvédeni a kínai szárazföldet.

Végső soron, amint azt az amerikai kormány is leszögezte, Kína a status quo megdöntésére törekszik. Ez a hatalmi harc már kialakulóban van a Dél-kínai-tengeren, rendszeres összetűzésekkel az amerikai haditengerészeti hajók és a kínai tengeri milícia és haditengerészet között.

Noha az Egyesült Államok maga nem közvetlen részese a Dél-kínai-tengeri vitákban, az ottani vizek továbbra is jelentős prioritást élveznek Washington nemzetbiztonsági érdekei szempontjából. Mivel Kína más szabályok szerint játszik, mint az USA és térségbeli szövetségesei, a tengeri összecsapások veszélye napjainkra nagyon is valóssá váltak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fellángolt az árrésstop-vita, miután lassult a húzóágazat
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 15:46
Bár a kiskereskedelem a magyar gazdaság jelenlegi kevés húzóágazata közé tartozik, júliusban meglepő lassulást láthattunk a szektorban. Az éves alapú növekedés is elmaradt a várttól, havi szinten pedig egyenesen csökkent a forgalom. A kormány szerint minden rendben van, a szakma legnagyobb érdekképviseleti szervezete viszont megtépázott fogyasztói bizalomról és az árrésstop negatív hatásairól beszél.
Makro / Külgazdaság Öngólt rúgott Magyar Péter az adócsomagjával? Pogátsa Zoltántól ezt is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 14:31
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense szeptember 11-én, csütörtökön délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton: a morbiditás csúcsa, ami az európai autóiparban történik
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 14:03
A miniszter szerint felér egy hazaárulással, amit az EU csinál. 
Makro / Külgazdaság Újabb kellemetlen meglepetés érheti az autósokat
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 13:44
Mindkét üzemanyagfajta nagykereskedelmi ára változik pénteken.
Makro / Külgazdaság Ez fájni fog Giorgia Meloninak – a híd túl messze volt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 13:26
Nem lehet védelmi költésként elszámolni a Szicíliára vezető hidat.
Makro / Külgazdaság Vakarhatják a fejüket az elemzők: mi történt az európai boltokban?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 12:58
Horvátország, Észtország és Németország a sor végén, Litvánia pedig az elején.
Makro / Külgazdaság Összekalapozott újabb 65 milliárd forintot a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 12:43
De kicsit drágábban, mint korábban.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter külön is veri Orbán Viktort, mégsem lehet teljesen nyugodt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 10:49
A legújabb kutatás szerint népszerűbb a Tisza elnök, miniszterelnöknek is többen látnák szívesen, de Orbán Viktor is találhatott reményt kelőt adatot.
Makro / Külgazdaság Bezzeg Románia? Irigykedhet a magyar kormány ezekre az adatokra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 09:21
Sokkal többet vásároltak Romániában.
Makro / Külgazdaság A fogyasztók sem segítettek az Orbán-kormánynak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 4. 08:30
A kiskereskedelem ugyan az előző hónapokhoz képest jobban nőtt éves szinten, de nem annyira, mint amennyi szükséges lenne a kormány éves GDP-növekedési céljainak teljesüléséhez.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG