Egyszerre több dimenzióban is súlyos károkat szenvedett az ukrán gazdaság a háború egy éve alatt. Harmadával esett a GDP, nagyot ugrott az infláció és nemzetközi pénzügyi segítség nélkül káosz lett volna, ám végül nem lett.
Az alap infrastruktúrák egy része működésképtelen lett (közel 140 milliárd dolláros a kár), mikroszinten pedig a cégek mindennapjait meghatározzák az energiellátási gondok, az ellátási láncok akadozása, a munkaerőhiány és a hitelezési nehézségek. Több körzetben azonban csak a túlélés a cél, a háború előtt kezdődött fejlődés folytatását elnapolták a harcok, miközben a nyugati megyékben túlkereslet képződött az áruk és szolgáltatások terén az oda menekült milliók miatt.
Egyfajta Marshall-segély kellene minél előbb. Erre kapott különféle ígéreteket az ország és idén elkezdték folyósítani a pénzt, de még nagyobb sugárral kellene ideáramlania a dollároknak és euróknak, hogy megérezzék ezt az ukránok.
Denisz Smihal kormányfő a hét elején egy újabb, legalább 15 milliárd dolláros többéves programot sürgetett, amikor Kijevben találkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjével. Két részből állna ez: egy azonnali hitelből és egy másik nagyobb és hosszabb időre szóló részből, amit a gazdaság szerkezetváltására költenének.
Az IMF szerint Ukrajnának idén legalább 40-48 milliárd dolláros segítséget kell kapnia, de nem csupán az IMF-től, hanem más nemzetközi pénzügyi szereplőktől is.
Nézzük, mi a helyzet részletesen!
Energetika, infrastruktúra
Eddig már több mint 140 milliárd euró az infrastruktúrát ért és dokumentált közvetlen kár. Összesen 25 ezer kilométernyi út és 315 híd megsérült vagy teljesen lerombolódott. Több tízezer középület és ipari központ vált a robbanások vagy a tűz martalékává.
Az atomerőművek egy része orosz kézre került, megsérült több komplexum, de nincs közvetlen nukleáris veszély. Az áramellátás azonban országszerte bizonytalan, még mindig külön menetrend szerint kap áramot sok település és létesítmény. Nyugati forrásból több tízezer generátor érkezett, ezek gázolajjal működnek, az így kialakult keresletnövekedés megdobta a gázolaj árát.
Eddig hat nyugati ország adott valamilyen műszaki segítséget hidak helyreállításához, legutóbb Csehország tett felajánlást újabb 12 mobil átkelő telepítésére, korábban hatot már leszállítottak. Előzőleg egyebek mellett Norvégia is adott 10 ilyen hidat mintegy 30 millió norvég korona értékben.
Export
Az export jelentős részét adó gabonakivitel a tavaly kora nyári akadozás után – egy többoldalú nemzetközi megállapodásnak köszönhetően – folyamatos, ebből jelentős bevétel származik. Más mezőgazdasági és vegyipari termékek exportja is helyreállt, de például az oroszok által elfoglalt kikötők nagyon hiányoznak. Az exportot viszont hátráltatja, hogy az oroszok a vasúti infrastruktúrát is bombázták, ennek részleges helyreállításához francia segítséget kap Ukrajna.
Munkaerő
Jól képzett emberek milliói menekültek külföldre vagy települtek át az ország nyugati megyéibe egyensúlytalanságot hozva a munkaerőpiacra. Nagyon hiányoznak az informatikusok és a kétkezi munkások. A kormány távmunkaprogramot indított, de ehhez nincs elegendő eszköze. A kiskereskedelem keleten és több déli megyében gyakorlatilag a minimumra csökkent, a mobil értékesítési pontok csak csepp a tengerben.
Vállalatok
Öt stratégiai energetikai és ipari céget államosítottak tavaly ősszel, de közben két ütemben folytatták az úgynevezett kis privatizációt. Állami segítséggel nyugati körzetekbe telepítettek közel ezer céget, ezeknek elengedték az új telephely bérleti díjának egy részét és ha volt hitelük, akkor annak a visszafizetését felfüggesztették fél vagy egy évre.
Orosz vagyonok
Több tízmilliárd hrivnya értékben foglaltak le vagyontárgyakat és üzletrészeket Ukrajnában érdekeltséggel bíró orosz cégektől és üzletemberektől. A bankoktól például 17 milliárd hrivnyát (1 hrivnya= 9,8 forint), Oleg Gyeripaszka multimilliárdostól pedig bányavállalatokat és vegyipari cégeket összesen 10 milliárd hrivnya értékben. Januárban elfogadták a lefoglalt orosz vagyon értékesítésének menetrendjét és az átláthatóság ellenőrzésének részleteit.
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
