Nagy meglepetés lenne, ha márciusban megegyeznénk az IMF-fel

Az uniós kötelezettségszegési eljárások során adott magyar válaszokról alkotott európai bizottsági értékelés elkészülte után elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások Magyarország, valamint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között - fejtette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt szerdán Brüsszelben.

Az államtitkár ezzel nem mondott semmi újat, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az első negyedévben nem lesz megállapodás egy esetleges védőhálóról a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. Az NGM államtitkára még január 25-én nyilatkozta, hogy az első negyedévben tető alá hozhatják a megállapodást, holott előtte két héttel londoni elemzők már úgy gondolták, hogy ha lesz is megegyezés, az valószínűleg átcsúszik majd a második negyedévre. Ne feledjük, Magyarország tavaly novemberben fordult segítségért az IMF-hez, vagyis 4 hónapja.

Cséfalvay - valószínűleg alkalmazkodva a tárca kommunikációs stratégiájához - ismételten elmondta, hogy a gyors megegyezés mindenkinek az érdeke. A diplomatikus de egyelőre semmitmondó kijelentések helyett emlékezzünk arra, amit az államtitkár a Corvinus egyetemen mondott nemrég: "A piac sztorikból él. (...) Magyarországnak újabb sztorikat kell kitalálnia, amiket elhisz a piac".  Ebben egyelőre nem állunk jól. A piac bizodalma eddig kitart, ez főleg a kormány kommunikációjában januárban beállít fordulatnak, békülékeny hangnemnek köszönhető. A kabinet ezt egy "kisebb", 100 milliárdos megszorítással spékelte meg, idén százmilliárdos, jövőre azonban már több száz milliárdra rúgó spórolást jelentett be - de a nagy szerkezeti reformokkal, az "adósságot újratermelő" ellátórendszerek átalakításával még mindig adós.

Csakhogy ez a filozófia épphogy nem fog tetszeni az Európai Bizottságnak, mely a magyar hiányadat kapcsán sem azt vitatja, hogy Magyarország azt nem érte volna el, hanem éppen azt várja el, hogy a magyar államháztartás szerkezetileg képes legyen rá, hogy a következő években a 3%-os cél alatt tudjon maradni, hosszú távon és kiszámítható módon.

A külföldi optimizmus fűtötte bizalom egyelőre kitart Magyarországgal szemben, de amint romlani fog a kockázatvállalási hajlandóság, azt bizonyosan megérzik majd a magyar eszközök is, hiszen egyelőre csak a kötélhúzás megy a tárgyalófelek között, a legutóbbi konkrétum, ami a magyaroknak szánt hitelkeretről elhangzott, tulajdonképpen az, hogy szükségünk van rá.

Tavaly év végén még a legtöbb elemző bízott abban, hogy az első negyedévben a felek megkötik a megállapodást, ez szinte biztosan csúszik. A Privátbankár által korábban megkérdezett elemző szerint, ha a tárgyalások kitolódnak nyárra, azt már nem fogják tolerálni a piacok. A kormány ráadásul ismét a "keményebbik arcát" mutatja, Orbán Viktor kormányfő az Európai Bizottság büntetés kilátásba helyező határozatáról egész egyszerűen azt mondta, hogy "illegális", amit hétfőn a parlamentben a Fidesz frakcióvezetője is elismételt. Ez már korántsem az a békülékenység, ami januárban megnyugtatta a befektetőket.