A nepszava.hu összefoglalta a főbb nyugat-európai és amerikai sajtóvéleményeket. Eszerint a brit Guardian emlékeztet: a londoni brit védelmi miniszter azt mondta egy napja Budapesten a moszkvai tárgyalások kapcsán, hogy enyhíteni kell a helyzeten és le kell tenni a garast Ukrajna szuverenitása mellett. Az USA és Nagy-Britannia kifejezetten harcias az orosz hadmozdulatok láttán, Orbán viszont feltűnően csendes maradt, leszámítva, hogy a hétvégi madridi szélsőjobbos fórumon a békét szorgalmazta az általa is aláírt közlemény.
De Magyarország a kárpátaljai magyar kisebbségre hivatkozva gátolja Ukrajna és a NATO együttműködésének elmélyítését. A szívélyes magyar-orosz kapcsolatokat illusztrálja ugyanakkor, hogy miközben a legtöbb európai állam viszonya aggasztóan alacsony szintre jutott Moszkvával, Szijjártó Péter mellére orosz kollégája magas plecsnit nyomott.
A The Times arra figyelmeztetett, hogy Magyarország nagyon megérezné, ha a Kelet akárcsak a legkisebb mértékben is destabilizálódna és el kell kerülni a helyzet kiéleződését, a háborút, az áldozatokat, az újabb menekülthullámot, az üzemanyag és az élelmiszerek árának megugrását. De mindez elkerülhetetlenné válna, ha megindulnak a hadműveletek.
A Kreml ugyanakkor elítélte, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat kíván hozni orosz oligarchák ottani üzleti érdekeltségei ellen. Az amerikai külügy igen elégedetlen, mert Nagy-Britannia idáig nem sokat tett a kimentett orosz vagyonok tisztára mosása ellen. Úgy hogy a brit fővárost már nyugodtan lehet Londongrádnak nevezni. A moszkvai szóvivő ugyanakkor visszavágással fenyegetett, arra emlékeztetve, hogy brit cégek jelentős összegekkel szálltak be orosz nagyvállalatokba. A BP kezében van pl. a Rosznyeft részvényeinek 20 százaléka.
A Financial Times szerint valóságos nemzetközi kultusz alakult ki bizonyos körökben Putyin körül, ám ha a politikus eléri célját Ukrajnában, akkor új követőkre talál ez a gazember tempó – állapítja meg a lap fő külpolitikai szemleírója. Márpedig hogy az elnök ennyire népszerű, az sokat elárul a világpolitikáról, ugyanakkor meglehetősen lehangoló. Egy csomó vezető ajnározza, pedig amikor 2000 tájékán megjelent a színen, úgy tűnt, hogy nacionalista erősemberként nem sok keresnivalója van a nemzetközi porondon.
Ám a demokratikus értékekre jelenleg mindenütt nagy nyomás nehezedik, ezért egyre inkább úgy látszik, hogy az államfő előre látta a jövőt, nem pedig a múlt maradványa. Rajongói és utánzói lettek, akik oda vannak könyörtelenségéért, amiért hajlandó erőt bevetni és macsó módon kétségbe vonja a politikai korrektséget. Továbbá mivel tekintélyelvű.
A Wall Street Journal így fogalmazott: Európa igyekszik kinyilvánítani, hogy szolidáris Ukrajnával, e törekvés egyik nagy kerékkötője a magyar miniszterelnök, aki ma keresi fel az orosz elnököt. Orbán viszonya ellenséges Ukrajnával. Azzal vádolja Kijevet, hogy az veszélyezteti a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait. Ezért azután rendszeresen megvétózza, hogy a NATO hivatalos megbeszélést tartson az ukrán vezetéssel. Ugyanakkor idáig mindig egyetértett az unió egymást követő felhívásaival, hogy keményebb szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország lerohanja a szomszédos államot. Megszavazta továbbá az eddigi büntető intézkedések meghosszabbítását is.
A New York Times úgy látja, hogy a populista magyar és lengyel vezető számára Ukrajna keleti szomszédjaként mást jelent a „Védjük meg Európát” jelszó, mint az EU többi tagállama számára. Mert miközben Oroszország kardot csörtet az ukrán határon, számukra ez a fejlemény másodlagos a belpolitika és olyan kérdések mögött, mint, mondjuk, a bevándorlás.
Így ők a hét végén nem az orosz fenyegetéssel foglalkoztak, hanem a populista madridi konferencián arra összpontosítottak, ami szerintük komoly veszélyt jelent: a migráció, a népességszám csökkenése és az Unió. Pedig országuk a NATO tagjaként szintén rászorul a szövetség védelmére, ám hogy olyan témáknak szentelték figyelmüket, amelyek régóta éket vernek közéjük, illetve Brüsszel és Washington közé, nos, az megvilágítja, hogy a szemükben továbbra is a belpolitikai megfontolások a fontosak. Számításaikban azokból indulnak ki.
A német Handelsblatt azt emelte ki, hogy az orosz állami tévé szerint Oroszország különösen nagyra értékeli, hogy a magyar kormány mer önálló véleményt kialakítani az európai helyzetről, mert ilyen állam rajta kívül nem sok akad. Azon kívül vett az orosz oltóanyagból, és azt már egymillió embernek be is adták. A Kreml különben azt közölte, hogy a házigazda szeretné, ha kibővítenék az együttműködést az energiaszektorban, a kereskedelemben, valamint a kultúrában is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a vendég kedvezőbb gázárat szeretne elérni.
A berliniek fellélegezhetnek, végetért a káosz. 
