Az IMF úgy látja, hogy a tavalyi 6,1 százalék után a gazdasági növekedés idén 3,2 százalékos lesz a világ egészét tekintve az áprilisban várt 3,6 százalék helyett. A jövő évre várt növekedési adatot 3,6 százalékról 2,9 százalékra rontották.
A jelentés összeállítói szerint a tavalyi fellendülést egyre borúsabb fejlemények követték az idén, miközben a kockázatok kezdtek a valóságban is testet ölteni. Az idei második negyedévben a kínai és oroszországi gazdasági visszaesés miatt csökkent a globális termelés, míg az amerikai fogyasztók kiadásai is elmaradtak a várakozásoktól. Számos sokk érte a világjárvány miatt amúgy is meggyengült világgazdaságot: a vártnál magasabb infláció világszerte - különösen az Egyesült Államokban és a főbb európai országokban - a fiskális feltételek szigorítását váltja ki, miközben a gazdasági növekedés lassulását idézi elő Kínában, ahol a koronavírus-járvány fellobbanása részleges lezárásokat okozott, amely miatt bizonyos térségekben átmenetileg fel kellett függeszteni a termelést. A globális gazdaság növekedésére negatív hatással van az Ukrajna elleni orosz agresszió is.
Az áprilisi 3,3 százalékos becsléséhez képest 2,5 százalékra rontotta a fejlett országok idei és 2,4 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.
Az euróövezetben a tavalyi 5,4 százalékos GDP-növekedés után az idén 2,6 százalékos bővülést vár az IMF az áprilisi prognózisában jelzett 2,8 százalék helyett, 2023-ban pedig 1,2 százalékost az áprilisban becsült 2,3 százalékkal szemben.
A németországi növekedési prognózisát 2,1 százalékról 1,2 százalékra rontotta erre az évre az IMF, a jövő évit pedig az áprilisban becsült 2,7 százalékról 0,8 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 2,9 százalékkal nőtt.
Az amerikai gazdaságot sem kerülte el a kilátások romlása: az ideit az áprilisi 3,7 százalékról 2,3 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 1 százalékra nyeste vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az Egyesült Államokban tavaly 5,7 százalékkal nőtt a GDP.
A fejlődő országokban 3,6 százalékos növekedést vár idén legújabb előrejelzésében az IMF, az áprilisban becsült 3,8 százalék után, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 3,9 százalékra változtatta. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.
Kína idei növekedési kilátását 4,4 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 5,1 százalékról 4,6 százakéra rontotta az IMF, miután az ázsiai ország gazdasága tavaly 8,1 százalékkal nőtt.
India gazdasági növekedése is kisebb lehet az áprilisban vártnál: az idei növekedés ütemét 8,2 százalékról 7,4 százalékra, a jövő évit 6,9 százalékról 6,1 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,7 százalék volt.
Oroszország GDP-je idén 6 százalékkal csökkenhet az áprilisban várt 8,5 százalékos esés helyett. Az IMF szerint az orosz GDP jövőre is zsugorodik, méghozzá az áprilisban várt 2,3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 10,1 százalékkal bővült. Az IMF új prognózisa szerint idén 4,1 százalékkal nő az áprilisban várt 5 százalék helyett, jövőre pedig 4,4 százalék helyett 3,2 százalékkal.
A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 103,88 dollár, jövőre pedig 91,07 dollár lehet az IMF szerint.
Az IMF a fejlett országokban 6,6 százalékos inflációt vár az idén az áprilisban becsült 5,7 százalék helyett, a jövő évi előrejelzést pedig 2,5 százalékról 3,3 százalékra változtatta. Az euróövezet idei inflációjával kapcsolatos adatot az IMF 5,3 százalékról 7,3 százalékra, a jövő évit 2,3 százalékról 3,9 százalékra módosította, az Egyesült Államokban nem változtatott az idei 7,7 százalékos inflációs kilátáson, a jövő évit 2,9 százalékról 3 százalékra vitte fel.
A fejlődő országokban az infláció az idén az áprilisban várt 8,7 százalék helyett 9,5 százalék, jövőre pedig 6,5 százalék helyett 7,3 százalék lehet.
(MTI)
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
