5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Veszélyes játékot játszhat az Orbán-kormány azzal, hogy késlelteti Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, blokkolta az Ukrajnának szánt jövő évi 18 milliárd eurós uniós segélycsomagot, valamint a globális minimumadó ügyében szintén vétóval fenyeget.

Noha a kormány tagadja, hogy bármilyen összefüggés lenne e három blokkolt döntés és az uniós források jogállamisági problémák miatti esetleges visszatartása között, a legtöbbek számára mégis nyilvánvalónak tűnik, hogy Orbánék így próbálnak nyomást gyakorolni a kohéziós alapból felfüggesztett 7,5 milliárd euró, valamint az 5,8 milliárd eurós gazdaságélénkítési támogatás odaítélésével kapcsolatban.

A zsarolásokat hosszú távon biztosan nem tűrik el.  Fotó: Depositphotos
A zsarolásokat hosszú távon biztosan nem tűrik el. Fotó: Depositphotos

Az uniós pénzügyi és gazdasági miniszterek ülése (Ecofin) a magyar lépésre válaszul nem vette napirendre a döntést a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról, emellett közölték, hogy Magyarország nélkül haladnak tovább az Ukrajnának szánt támogatás ügyében. Emellett utaltak arra, hogy a magyar zsarolási kísérlet miatt mostantól minden kérdést egy csomagban kezelnek. Orbánékat azért is érintheti kellemetlenül ez az uniós lépés, mert a gazdaságélénkítési tervet még az év vége előtt mindenképpen jóvá kell hagyni, különben Magyarország elveszíti a pénz 70 százalékát.

A hazánknak járó uniós források eredeti tervek szerinti teljes befagyasztását különösen a Benelux államok, Dánia, Svédország, Finnország és Lettország támogatják, hiszen – az Európai Bizottság eddigi véleményével összhangban – álláspontjuk az, hogy Magyarország nem hajtotta végre a korrupciós problémák miatt előírt 17 elemből álló jogállamiságot helyreállító intézkedést a vállaltak szerint.

Ugyanakkor Franciaország és Németország több más tagországgal egyetértve enyhítené a büntetést, szerintük ugyanis az Orbán-kormány teljesíti azt a 17 korrupcióellenes reformot, amelyet a források befagyasztásának elkerülése érdekében vállalt, és ezt a befagyasztás arányának csökkentésével kellene tükrözni, amely jelenleg három érintett kohéziós forrás (az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési) 65 százalékának felel meg. A Bizottság részben ennek eredményeképpen jelentette be, újabb értékelést készítenek a magyar vállalások ügyében. (2021-2027-es időszakra Magyarországnak összesen 22,5 milliárd eurónyi kohéziós forrás járna.)

NATO-tagságunkat is áruba bocsáthatjuk

Az uniós források elvételét leghatározottabban követelő országok köre sejteni engedi, hogy mi az oka annak, hogy hazánk még mindig nem ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, annak ellenére, hogy erre nyár óta már számtalanszor ígéretet tett.

Miközben Bukarestben a NATO az együttműködés erősítéséről és az orosz-ukrán háború következményeiről egyeztetett, addig Budapest nem csupán a svéd és a finn csatlakozás jóváhagyását halogatja, de egyenesen olyan hangok is megjelentek, amelyekkel igazolni igyekeznek a késleltetést és ennek ürügyén a szövetség létét is megkérdőjelezik – feltehetően Moszkva elvárásainak is megfelelve. Olyan vélemények fogalmazódtak meg, hogy Finnország és Svédország felvétele biztonsági kockázatot jelentene Európa számára, sőt, kormányközeli „elemzők” azt is felvetették, hogy fel kellene oszlatni a NATO-t, mert csak az amerikai érdekeket szolgálja.

Sanna Marin finn kormányfő eközben a YLE közszolgálati rádiónak nyilatkozva sürgette a még mindig vonakodó Törökországot és Magyarországot, hogy ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 30 tagállama közül Magyarország és Törökország még nem hagyta jóvá a svéd és a finn tagfelvételt, Törökországról azonban legalább tudható, hogy egyelőre azért vonakodik, mert szerinte a svédek és a finnek segítséget és menedéket nyújtottak az Ankara által terroristának minősített embereknek. Eközben hazánk csupán azzal védekezik, hogy az érintetteknek egyetlen perc késedelmet sem okoz a felvételben, hiszen az Ankara jóváhagyása előtt meg fog történni.

Sanna Marin az interjúban reményét fejezte ki, hogy a NATO-ratifikáció késleltetése nincs összefüggésben az uniós források befagyasztásával, és bízik benne, hogy a magyar miniszterelnök korrekten jár el, és nem köti össze a két ügyet.

A finn miniszterelnök szavaira Twitteren reagált Orbán Viktor, és tagadta, hogy bármilyen ügyet összekötnének az uniós forrásokkal. Emellett hangsúlyozta, hogy Magyarország a közeljövőben támogatni fogja Helsinki és Stockholm felvételi kérelmét. Azt nem tette hozzá bejegyzéséhez a magyar miniszterelnök, hogy már többször megígérték, hamarosan szavaznak a finnek és a svédek kérelméről, legutóbb a Parlament decemberi ülését említették, most ez is 2023 februárjára tolódott. Érdekes az is, hogy erre az újabb halogatásra néhány nappal Szijjártó Péter legutóbbi oroszországi látogatása után került sor, bár azt természetesen nem tudhatjuk, hogy ez orosz utasításra történt-e, az uniós források miatt halasztották vagy más oka van. Az azonban egyértelmű, hogy Moszkva számára most az a fontos, hogy húzódjon el a csatlakozás, s lehetőség szerint meg is akadjon.

Könnyen megeshet azonban, hogy Orbán a NATO- és uniós tagságunkkal való feltételezhető visszaélése fordítva sül el. A zsarolásokat ugyanis hosszú távon biztosan nem tűrik el, és még ha rövid távon lehet is ilyennel eredményt kicsikarni, de összességében biztosan nem kifizetődő. Azt tehát biztosan nem fogja ezzel elérni az Orbán-kormány, hogy az unió hunyjon szemet a jogállamiság sorozatos megsértése és az uniós források ellopása felett, és mindenféle feltétel nélkül folyósítsa az ígért forrásokat, viszont közben óriási károkat okoz hazánknak.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövőre jelenhet meg több használt elektromos autó a magyar piacon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 16:07
A magyarországi használtautó-piacon a 2026-2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhet meg nagyobb tömegben a használt elektromos autók kínálata – erre számít az egyik legjelentősebb piaci szereplő, az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Das WeltAuto.
Makro / Külgazdaság Svájc kerek-perec megnevezte, mi miatt csökken a jövő évi GDP-je
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 12:15
A svájci kormány a júniusban becsült 1,2 százalékról 0,9 százalékra rontotta a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését az Egyesült Államok által bevezetett importvámok negatív hatására hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Most igyon, jövőre drágább lesz az Octoberfest
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 11:52
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog.
Makro / Külgazdaság Masszív árcsökkenések jöhetnek a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:29
Feltéve, hogy nem lő ki az olaj vagy a dollár árfolyama.
Makro / Külgazdaság Donald Trump nem tud leállni: új vámszabályt írt alá
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:09
Az amerikai elnök aláírta a teherautók és buszok importjára vonatkozó vámszabályt. Az elnök szerint erre nemzetbiztonsági okokból van szükség. Ezzel azonban jelentős csapást mérhet Mexikóra és Kanadára.
Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
Makro / Külgazdaság Az igazság pillanata: ezt érte el Trump a vámokkal
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:20
Csökkent az amerikai költségvetés hiánya a 2025-ös pénzügyi évben.
Makro / Külgazdaság Ez tényleg lesújtó lett: erőt vett magán az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:50
A kontinensen emelkedik az infláció, Magyarország hátulról az ötödik.
Makro / Külgazdaság Ha hétvégén elutazna, ennyiért tankolhatja meg az autót
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:15
A dízelnél szombattól árcsökkenés lesz.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter Washingtont és Moszkvát is hívta a budapesti csúcs miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 09:00
Égnek a vonalak Budapest és Washington, illetve Budapest és Moszkva között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG