A kutatások és a tesztek szerint a négynapos munkahét jelentősen csökkenthetné a munkahelyi stresszt, a megbetegedéseket és a kiégés (burn out) jelenségét – írta a Radio Praha hírportál, miután kiderült, hogy Csehországban is vizsgálják a szakértők a munkaidő csökkentésének lehetőségeit. Azoknak a cégeknek a többsége, amelyek kísérletképpen bevezették a négynapos munkahetet, a teszt után is kitartanak mellette.
Fotó: Depositphotos
Ami a dolgozókat illeti eltérő véleményeket hallani. Van, aki előnyben részesítené azt a megoldást, hogy hetente öt napon át dolgozzon, de csak hat órát. Ez persze trükkös válasz a négynapos munkahétre, hiszen tíz órát spórolhatna meg, aki ilyen rendben dolgozik, míg ha egy nappal növelné a hétvégét, akkor csak nyolc órával foglalkozna kevesebbet munkájával. A rövidebb napi munkaidő hívei azzal érvelnek, hogy a munkák különbözően megterhelőek.
Sokan vannak azok is, akiknek jobban tetszene a rendszeres háromnapos hétvége. Ők úgy gondolják, hogy ez segítené jobban a regenerálódásukat.
Csehország mindenesetre egyelőre nyugati szomszédai mögött kullog ezen a téren. Németországban például több tucat vállalat részvételével országos szintű kísérleti program indult annak kiderítésére, hogy milyen következményekkel járna a négynapos munkahét bevezetése. A szakértők arra számítanak, hogy ha a teszt sikeres lesz, akkor sok cég csökkentheti a munkaidőt, igaz, csak önkéntes vállalással.
Belgiumban gyakorlatilag maguk dönthetnek a munkavállalók arról, hogy négynapos munkarendben akarnak-e dolgozni vagy sem. Így az ezeknél az országoknál szerényebb gazdasággal rendelkező Csehországban nagy kérdés, hogy a cégek megengedhetik-e maguknak ezt a munkaidő-módosítást.
A kutatásokból kiolvashatók biztató lehetőségek. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy amikor az emberek rövidebb ideig foglalkoznak munkájukkal, akkor igyekeznek több feladat megoldását bezsúfolni ugyanannyi időbe. Például mesterséges intelligenciára bízzák a napi rutinjukhoz tartozó teendők elvégzését és igyekeznek hatékonyabbá tenni az időrabló meetingeket.
Bizonyos iparágakban, például a feldolgozóiparban és a vendéglátásban gondot jelenthet, ha több embert kell felvenni a rövidebb munkaidő miatt. Emellett kétségesek a rövidítés környezetvédelmi hasznai, amelyek közül a legismertebb a kevesebb munkába járással járó oda-vissza utazások megspórolása. A több szabadidővel rendelkező emberek ugyanis többet használhatják saját autójukat.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
