Először indul átfogó kísérleti projekt a négynapos munkahét hatásairól Németországban – tudta meg az RND német portál az Intraprenör tanácsadó ügynökségtől, amely a németországi koordinációért felelős. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Izlandon és legutóbb Nagy-Britanniában sikeresen megvalósított kísérletek után a modellt jövőre Németországban fogják tesztelni.
A 2024. február 1-jén kezdődő és augusztusig tartó hat hónap alatt csökkentik a munkaidőt, ötről négy napra, miközben a fizetések változatlanok maradnak. A kísérletben több mint 50, különböző ágazatokban működő és különböző méretű vállalat vesz részt. A jelentkezési szakasz idén szeptember 1-jén kezdődik. A végén jön a tudományos kiértékelés.
A brit példán alapuló modell
A projektet a "4 Napos Hét Globális Kezdeményezés" (4 Day Week Global) nevű új-zélandi szervezet gondozza, amely az eddigi legnagyobb tesztet is vezette Nagy-Britanniában. A kezdeményezését "100-80-100 elvnek" is nevezi, ami azt jelenti:
- 100 százalék fizetés,
- 80 százalék munkaidő és
- 100 százalék teljesítmény.
Nem terveznek minden vállalatra és munkavállalóra egységes modellt, egyéni megoldásokat is lehet alkalmazni. De a brit kísérleti projektben a legtöbb vállalat úgy döntött, hogy csak hétfőtől csütörtökig dolgoznak majd.
Vizsgálandó előnyök és hátrányok
A négynapos hétről Németországban már jó ideje heves vita folyik, miközben számos vállalat bevezetett ilyen modellt. Egy szisztematikus és tudományosan nyomon követett, több ágazatra kiterjedő kutatás azonban eddig hiányzott. Remélik, hogy a kísérlet új alapokra helyezi a négynapos hétről szóló vitát. Rávilágít a pozitív hatásokra, de a lehetséges hátrányokra és kockázatokra is.
Ennek érdekében tanácsadó testületet hoztak létre, amelyben az IG Metall szakszervezet, a BDA munkáltatói szövetség és a Német Kézművesek Központi Szövetsége képviselői is helyet kaptak.
Kevesebb idő alatt többet termelni?
A központi kérdés a dolgozók munkaidővel kapcsolatos kívánságai és az egészségük. Emellett azonban a szervezők hangsúlyozzák azt is, hogy más előnyök is vannak.
Izgalmas kérdés, hogy a munkaidő-csökkentéssel együtt jár-e a termelékenység jelentős növekedése. E termelékenységnövekedés nélkül a négynapos hét modellje hosszú távon aligha lenne fenntartható a vállalatok számára.
A négynapos hét két fajtája létezik a Wikipedia szerint. Az ötnapos héthez képest vagy ténylegesen csökken a heti munkaidő, vagy a szokásos (például 40 órás) heti munkaidő megmarad, csak elosztják ugyanazt négy napra, ami egy szabadnapot eredményez.
Történelmi trend része lenne
A négynapos hét sok munkavállaló kívánsága, nagyban javítja a munka és a magánélet egyensúlyát. A négynapos hét a kevesebb ingázás révén hozzájárulhat a klíma védelméhez és az egészségesebb munkavégzéshez is.
A négynapos hét a munkaidő csökkentésének történelmi folyamatát viszi tovább Németországban – teszik hozzá a hívei.
Általánosan nem alkalmazható?
Az egész mögött persze az is áll, hogy sok szakmában a vállalatok nehezen találnak elég szakembert. A rugalmas munkaidő sok vállalatnál már most is fontos ösztönző a szakképzett munkaerő toborzásakor. Ide tartozik a négynapos hét is – mondja Kristian Schalter a BDA munkáltatói szövetségtől. Az általános négynapos hetet teljes bérrel azonban a vállalatok többsége nem engedheti meg magának.
Sok vállalkozó is úgy véli, hogy a négynapos hét bevezetése mindig egyéni vállalati döntés kell, hogy legyen. Különösen a kisebb vállalatoknál kérdéses, hogy le tudnak-e mondani tartósan heti egy napról. Hasonlóan gondolkodik a német kormány jobboldali munkaügyi minisztere és a szabaddemokrata pénzügyminiszter is. Mindketten tiltakoztak az új rendszer általános bevezetése ellen.
Nagyot csökkent a betegségek kockázata
Ám több modellkísérlet is azt mutatja, hogy a rövidebb munkaidő nem feltétlenül vezet alacsonyabb termelékenységhez és forgalomkieséshez. Nagy-Britanniában a 2022-es tesztidőszak alatt a cégek forgalma nagyrészt stabil maradt, sőt átlagosan 1,4 százalékkal nőtt. Emellett a munkavállalók egészségi állapota és elégedettsége is javult.
Tízből négy alkalmazott arról számolt be, hogy kevésbé stresszes, a kiégés néven ismert jelenség kockázata pedig 71 százalékkal csökkent. A betegnapok száma kétharmadával esett vissza a tesztidőszak alatt. A kísérleti időszakot követően pedig tízből kilenc vállalat folytatta a négynapos rendszert.
Kevesebb nap, kevesebb betegség
A Kieli Világgazdasági Intézet nemrégiben szintén kiszámolta, hogy a regisztrált rekordmértékű betegszabadság-mennyiség 2022-ben 42 milliárd eurójába is kerülhetett a német gazdaságnak. Ám a négynapos hetet alkalmazó vállalatok mindegyike csökkenő betegszabadságról számol be.
Ezért a négynapos hét csökkentett munkaideje mellett valójában több munkaerő állhat a vállalatok rendelkezésére, mint a heti 40 vagy 42 órás munkaidővel dolgozó cégeknél. Ahol iparágtól függően évente akár 22 napot is betegeskednek a dolgozók.
Nő a négynaposok befolyása
Az új-zélandi 4 Day Week Global nonprofit szervezetet idén nyáron a Time Magazine a világ száz legbefolyásosabb vállalata közé választotta.
A szervezet az Egyesült Királyságon kívül már kísérletezett többek között Dél-Afrikában, Ausztráliában, Portugáliában és Írországban is. Teszteket terveznek Brazíliában és Hollandiában is. A német kísérleti projekt első eredményei májusban, a zárójelentés októberben várható.
Feltétel nélküli alapjövedelem?
Németországban más területen is folynak komoly kísérletek. Például 2021 tavaszától 120 németországi személy kapott havi 1200 eurót, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Ezzel a feltétel nélküli alapjövedelem hatásait tesztelik. Egy másik kísérleti programban adakozásból teremtik elő további 1540 fő számára a feltétel nélküli alapjövedelem fedezetét.
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
