Ahogy arról korábban is írtunk, mindez azt jelenti, hogy a nem létfontosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságú intézmények - például a rendfenntartó erők vagy a nemzetbiztonsági szervek - alkalmazottai azonban továbbra is dolgoznak, és munkahelytől függően lesz, aki fizetésért teszi, lesz azonban, aki nem kap javadalmazást.
Donald Trump 5,7 milliárd dollárt szeretne kapni a határra tervezett kerítésre, ezért megmakacsolta magát és bejelentette, hogy csak akkor írja alá a kormányzati költségvetést, ha az tartalmazza az építkezés költségeit. A demokraták ezt nem fogják megadni az elnöknek, sőt Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője a kongresszusban egészen egyszerűen úgy fogalmazott, hogy Trump soha nem fog erre pénzt kapni.
I am in the White House waiting for the Democrats to come on over and make a deal on Border Security. From what I hear, they are spending so much time on Presidential Harassment that they have little time left for things like stopping crime and our military!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. december 29.
A ’shutdown’ (leállás) vége így egyelőre nem igazán látszik, ám tévedés azt hinni, hogy ilyesmi csak Trump elnöksége alatt fordulhat elő – a RealClearPolicy összegyűjtött néhány tényt a korábbi hasonló esetekről.
A legdrágább
A legdrágább leálláshoz alig öt évet kell visszamenni, a 2013 október elseje és 17. közti szünet a Standard&Poor’s becslése szerint 24 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek. Ez akkora összeg, hogy az ország negyedéves GDP-jén is meglátszott, és mintegy 850 ezer kormányzati alkalmazott nem tudott dolgozni ez idő alatt és 6,6 millió munkanap veszett el.
A leghosszabb
A leghosszabb leállás Bill Clinton elnöksége alatt történt, itt 21 munkanapra lényegében megállt az élet az amerikai kormányhivatalokban, hiszen 1995. december 5-től 1996. január 6-ig nem sikerült megszavazni a költségvetést. A helyzetet az is súlyosbította, hogy ez a leállás kevesebb egy hónappal jött egy korábbi ’shutdown’ után, ami november 13-tól november 19-ig tartott.
A legrövidebb
A legrövidebb leállás nem máshoz, mint Donalt Trumphoz köthető, idén február 9-én körülbelül 5 és fél órára leállt a kormányzat, 1970 óta ez volt a 20. hasonló esemény.
Melyik oldalnál fordul elő gyakrabban?
A mostanival együtt eddig összesen 21-szer állt le az amerikai kormányzat működése, ebből 13-szor republikánus, és 8-szor demokrata elnök ült a Fehér Házban. A rekorder a republikánus Ronald Reagan, aki nyolc éves elnöksége alatt nyolcszor nem tudta időben elfogadtatni a költségvetést, míg a demokrata Jimmy Carter négy éve alatt mindez ötször fordult elő.
Miért baj, ha leáll a kormányzat?
Amellett, hogy nyilvánvalóan sok ember kiesik a munkából a hasonló időszakok alatt, más komoly következmények is lehetnek, ugyanis a ’shutdown’ kiemelten érinti az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó FDA-t, amely ilyenkor szinte egyáltalán nem végez ellenőrzéseket, valamint a Nemzeti Egészségügyi Intézetben is leállnak a klinikai tesztek – a 2013-as Obamához köthető leállás alatt mintegy 200 beteget utasítottak el, közülük sokan rákosak voltak.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
