A múlt hónapban már elemeztük a Brexit kihatásait a brit gazdaságra és biztonságpolitikára. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a brit kiválás milyen elképesztő gazdasági és biztonságpolitikai kihatásokkal járna Írországra.
Nagy gyomros az ír élelmiszeriparnak
A brit-ír kétoldalú kereskedelem heti szinten meghaladja az 1,5 milliárd eurót. Mint egy múlt havi brit felsőházi meghallgatáson világossá vált, az angol font mintegy 15 százalékos beomlása az euróval szemben a június 23-i népszavazás óta már napjainkban is súlyosan érinti az ír export-szektort. Hiszen Írország évi 11 milliárd eurós élelmiszerexportjából mintegy 4 milliárd eurónyi irányul Nagy Britanniába, miközben a teljes szektor 230 ezer embert foglakoztat.
A brit Tesco árusított sajtjainak 60 százalékát, míg baromfitermékeinek 84 százalékát Írországból szerzi be. Az ír húsiparosok attól rettegnek, hogy ha London megköti Brazíliával a szabadkereskedelmi egyezményét, akkor tovább romolhat a szektoruk pozíciója. A dublini székhelyű Gazdasági és Társadalomtudományi Kutatóintézet egy friss jelentése úgy kalkulál, hogy a Brexit utáni évtizedben az ír kibocsátás mintegy 2,3-3,8 százalékkal csökkenhet a brit kiválás eredményeképpen.
Észak-Írország örvénybe kerülhet
A júniusi népszavazáson Észak-Írország lakosainak 56 százaléka szavazott az EU-ban maradás mellett és csupán 44 százaléka a távozásra. A Brexit esetén Írország és Észak-Írország között a határ az EU külső határa lenne. Az ír kormány most szeretné elérni Londonnál, hogy Írország különleges státuszt kapjon – megkönnyítendő az ismét megjelenő határon való átkelést. Írország azonban külön nem, csak az EU egészére vonatkozóan harcolhat ki könnyített beutazási feltételeket a Brexit utáni Egyesült Királyságba. Feltéve, ha az EU nem biztosít Írország számára különleges státuszt.
|
| Káncz Csaba |
A Brexitet ellenző észak-ír jogászok szerint az Írország és az Egyesült Királyság közötti 1998-as Nagypénteki Megállapodás, amely döccenőkkel, de békét hozott Észak-Írországba és konszolidálta az IRA-t nem teszi lehetővé, hogy Észak-Írország feje felett döntsenek egy olyan fajsúlyos lépésről, mint az EU-ból való kilépés. Az egyezmény egyik fő rendelkezése szerint bárki, aki Észak-Írországban született, joga van a brit, vagy az ír állampolgársághoz. Vagy éppen mindkettőhöz egyszerre.
Mit akar a SinnFéin?
De mit jelentene ez a Brexit után, kérdezik többen? Lehetnek az észak-írekegyszerre EU-s és nem-EU-s állampolgárok? Úgyszintén, a Megállapodás az emberi jogokat „az Európai Emberjogi Konvenció teljes joganyagának átvételét biztosítja az északír törvénykezésbe”. A londoni Brexit-pártiakviszont eltökéltek abban, hogy a Konvenciót kivonják az Egyesült Királyság joganyagából – más szóval kitépnék az északír Megállapodás egy tartóoszlopát.
Márpedig ha nem sikerül megnyugtató megoldást találni, a régi sebek feltépődnek és a konfliktus kiújulhat. A SinnFéin volt vezetője, Martin McGuiness szerint Brexit esetén megnyílik az út az ír újraegyesítés előtt. McGuiness szerint az észak-íreknek joguk van megőrizni a szerepükt az EU-ban egy Brexit után.
Káncz Csaba jegyzete
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
