Nem azokat a menekülteket toloncolják ki, akiket kellene

Nürnberg, 2017 augusztus.

Mások pedig annak ellenére is maradnak, hogy semmilyen nézőpontból sincsen ott keresnivalójuk. A vita a szeptember 24-i német választások kapcsán most öt kisebb párt képviselői között folytatódott, a jobboldali-liberális FDP, a Zöldek, a szélsőjobb felé elhelyezkedő AfD, a szélsőbalhoz közeli Linke és Merkel konzervatív pártjának, a CDU-nak a bajor változata, a CSU részvételével. A kisebb pártok sokkal csúnyábban összekaptak a menekültkérdésen, mint a hétvégén a két esélyes kancellárjelölt, Merkel és Schulz.

A már jól integrálódott külföldiek kitoloncolása ellen emelte fel a szavát a baloldali Linke egyik vezetője, Sahra Wagenknecht az N-Tv.de tudósítása szerint. Ez szerinte igazán embertelen cselekedet. Az Afganisztánba történő visszaküldéseket is elítélte. (Az az ország igen veszélyesnek látszik, korábban mégis biztonságossá nyilvánították.)

Tízezres menekültplafon

Az FDP szerint akinek nincs joga Németországban maradni, azt amilyen gyorsan csak lehet, el kell távolítani. Még olyan áron is, hogy masszív tárgyalásokat folytatnak olyan államokkal, mint Marokkó. A jobboldali szélsőségesnek tartott AfD azt szorgalmazta, hogy érvényes azonosító iratok nélkül eleve senkit se engedjenek be. Akit kiutasítanak, azt toloncolják is ki. Ezen kívül tízezerben maximálná a szubszidiárisan védett személyek számát.

A szubszidiárisan védettek azok, akik menekültstátuszt még nem kaptak, de életük veszélyben van, kínzásoknak vannak kitéve hazájukban stb., vagyis a menekültek nagy része. Általában kezdetben egy évre kapnak tartózkodási engedélyt, és családtagjaikat két évig most sem hozhatják legálisan Németországba. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a CSU képviselője a szubszidiárisan védett személyek családtagjainak áthozatalát is teljesen meg akarja tiltani.

Az EU is azt akarja

A Zöldek török származású politikusa, Cem Özdemir viszont úgy vélte, hogy a családegyesítés az integrációt is segíti. Megismételte a tézist, hogy nem a megfelelő embereket toloncolják ki. Például egy afgánt kiváló integrációs esélyekkel a szakiskolából hurcoltak el, míg a berlini teherautós merénylő, Anis Amri az országban maradt.

Arról egyébként szó sincs, hogy csak kis politikai pártok követelnék a kitoloncolások szigorúbban vételét, a vita erről legkésőbb 2015 óta gőzerővel folyik minden szinten. A múlt héten például az EU menekültügyi biztosa, Dimitrisz Avramopoulosz hívta fel arra a tagállamokat, hogy legyenek elszántabbak a kitoloncolásoknál. Még sincs az rendjén, hogy egy csomó ember, akinek nem kéne az EU-ban maradnia, csak úgy ott marad. (A kitoloncolások alacsony szintjének okairól korábban itt írtunk.)

Rengetegen nem mennek el

Az EU-biztos összefogásra, közös fellépésre, bátorságra és egy „európai visszavezető-rendszer kiépítésére” szólított fel. Akik a menekültügyi eljárás elhúzására törekszenek, azoknak gyorsított elbírálást szorgalmazott, szükség esetén pedig kitoloncolási őrizetet.

A Frontex adatai szerint 2016-ban az EU-ban 305 ezer kiutasítási végzést hoztak, ennek 40 százalékát nem hajtották végre. Németországban az első félévben még csökkent is a kitoloncolások száma, hat százalékkal.

Újabb menekülthullám, de most repülővel?

Szintén a múlt héten írta a német sajtó, hogy 390 ezer szíriai állampolgár jogosult családtagok utánhozatalára, annak ellenére, hogy korábban szigorították ennek szabályait. Így hiába csökkent a beáramló menekültek száma tavaly, jövőre – elvileg – akár több százezer család is érkezhet legálisan. Az említett két éves határidő lejárta miatt a 2015-ben és 2016-ban érkezett szírek 2017-ben és 2018-ban válnak fokozatosan egyre többen jogosulttá családegyesítésre.

Család=integráció?

Ez jövő év tavaszáig fokozatosan egyre több, összesen 390 ezer Németországban élő embert is jelent. Eddig, 2015 óta 230 ezer családegyesítési vízumot adtak ki a hatóságok. Állítólag csak azért nem többet, mert hirtelen akkora lett a kérelmek özöne, hogy 16 hónapig is kell várni egy-egy ilyen vízumra a külföldi német követségeken.

A Pro Asyl menekültügyi szervezet szerint ha a családegyesítést nem teszik lehetővé, az nagyon árt az integrációnak. Ha valaki nem élhet a családjával, várhatóan nem fogja venni a fáradságot, hogy az adott ország nyelvét megtanulja, és munkát vállaljon.

Ma volt egyébként a német parlament (Bundestag) utolsó ülése a választások előtt. Angela Merkel menekültkérdésben ismét az afrikai országokkal való partneri kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, amiről itt írtunk.