Mint arról lapunk is írt korábban vasárnap az OPEC+ napi 1,16 millió hordó termeléscsökkentést jelentett be, amire az olajpiacok nem számítottak. Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte - és elemzők szerint a legnagyobb olajimportőrök, mint India, Japán és Dél-Korea fogják a legnagyobb fájdalmat érezni, ha az árak elérik a hordónkénti 100 dollárt, ahogy azt egyesek előre jelezték.
Ugyanakkor a magyar gazdaság számára is plusz terhet jelenthet az emelkedő olajára, amely egyrészt a javuló külkereskedelmi és folyó fizetési egyenleget ronthatja. Pedig ezek az egyensúlyi mutatók a tavalyi óriási deficit után az elmúlt hónapokban látványosan javultak. Emellett természetesen az inflációra is hatással lehet a drágább olaj. Itt hasonló a helyzet, hiszen a magyar árak gyorsulása végre megtorpant és javulásra számítottak a szakértők.
Ez egy komoly plusz tehet minden olajat importáló gazdaságra, hangoztatják a szakértők. Szerintük nem az USA-nak fájna a legjobban a 100 dolláros olaj, hanem azoknak az országoknak, amelyeknek nincsenek hazai kőolajkészleteik: Japán, India, Németország, Franciaország, hogy csak a legnagyobbakat emeljük ki.
Az olajkartell országainak önkéntes csökkentései májusban kezdődnek és 2023 végéig tartanak. Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt napi 500 ezer hordóval csökkenti az olajkitermelést az idei év végéig, míg más OPEC-tagok, például Kuvait, Omán, Irak, Algéria és Kazahsztán szintén csökkentik a kitermelést.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése a 85 dolláros szintig emelkedett, és egyelőre nincs jele, hogy komolyabb visszaesés lenne. A Mol ugyan ennél jóval olcsóbb orosz Ural olajat importál, ám az árkülönbség a fogyasztóknál mégsem jelentkezik, mert erre a magyar kormány 95 százalékos adót vetett ki, amiből éves szinten 500 milliárd forintos bevételt remél a költségvetés.
"Az olajkínálat csökkenése és az ezzel kapcsolatos nyersolajár-ugrás leginkább azokat a régiókat sújtja, amelyek nagymértékben importfüggők, és amelyek elsődleges energiarendszerében nagy a fosszilis tüzelőanyagok aránya" - mondta Henning Gloystein, az Eurasia Group igazgatója a CNBC-nek. "Ez azt jelenti, hogy a legveszélyeztetettebbek az importra támaszkodó feltörekvő piaci iparágak, különösen Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Japán és Dél-Korea szuperimportfüggő nehéziparága."
India a világ harmadik legnagyobb olajfogyasztója, és mióta Oroszországgal szemben szankciókat vezettek be válaszul az ukrajnai invázióra, hasonlóan Magyarországhoz jelentős árengedménnyel vásárolja az orosz olajat. A kormányzati adatok szerint India nyersolajimportja februárban 8,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. "Bár még mindig profitálnak a kedvezményes árú orosz gázból, már most is a magas szén- és gázárak miatt szenvednek" - mondta Gloystein. "Ha az olaj tovább emelkedik, akkor még a kedvezményes orosz nyersolaj is elkezd fájdalmasan drága lesz, és visszafoghatja India növekedését".
Japánban a kőolaj a legjelentősebb energiaforrás, és a teljes energiaellátás mintegy 40 százalékát teszi ki. Mivel Japánnak nincs említésre méltó hazai kitermelése, nagymértékben függ a nyersolajimporttól, amelynek 80-90 százaléka a közel-keleti régióból származik, derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból. Az Enerdata független kutatócég szerint Dél-Korea energiaszükségletének nagy részét szintén a kőolaj teszi ki. Így a két távol-keleti ország hasonló helyzetben van.
Kína az az Európai Unió államai kicsit kedvezőbb helyzetben vannak, ám ezen gazdaságok számára sem jó hír a megugró olajár. Kína kitettsége valamivel kisebb a hazai olajtermelés miatt, míg Európa egésze főként nukleáris, szén- és földgázra támaszkodik elsősorban, így az olaj kisebb szerepet játszik az elsődleges energiamixében.
Néhány feltörekvő piacot, amelyek magas infláció sújt, miközben a devizakészleteik korlátozottak szintén erősen negatívan fog érinteni a 100 dolláros árcédula. Ezek közül kiemelhetjük Argentínát, Törökországot, Dél-Afrikát és Pakisztánt, mint a potenciálisan leginkább érintett gazdaságokat.
Most minden csapás duplán fáj a globálisan magas infláció miatt, de talán megnyugtatónak tűnik, hogy a szakértők szerint a hordónkénti 100 dolláros ár, ha meg is lesz, várhatóan nem marad tartósan. A szakértők szerint hosszú távon az árak inkább a jelenlegi szinthez hasonlóan alakulhatnak, vagyis a 80-85 dollár körüli szinten. Az ennél magasabb árak esetén ugyanis valószínűleg a termelők is növelik az kínálatot, miközben a gazdasági alkalmazkodás miatt a keresleti oldal is gyengül, így alacsonyabb egyensúlyi ár alakul ki.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
