|
| EPA/NATHALIE SAYAGO |
Az Egyesült Államok Venezuela ellen tervezett katonai inváziójának fontos mérföldköve volt hétvégén Jair Bolsonaro brazil elnök látogatása Floridában. Az esőerdők pusztításáról elhíresült Bolsonarót szombat este szűkkörű vacsorán látta vendégül Trump elnök, tegnap pedig meglátogatta az USA Déli Parancsnokságát Miamiban, ahol Craig Faller admirálissal aláírt egy védelmi együttműködési megállapodást. A gyorsan eszkalálódó regionális politikai feszültséget mutatja, hogy Brazília múlt csütörtökön visszahívta diplomatáit Venezuelából, egyben értesítette a caracasi kormányt, hogy az ő diplomáciai képviselőiknek is el kell hagyniuk Brazíliát.
Az orosz hírszerzés jelenti
Az üzengetés már hetek óta folyik a két ország között. Február közepén Nicolás Maduro venezuelai elnök azzal vádolta meg a brazil államfőt, hogy fegyveres konfliktust akar kirobbantani a két ország között. Maduro azt is állította, hogy szomszédja támogatott egy terroristacsoportot, amely tavaly decemberben megtámadott egy venezuelai laktanyát.
Amerikai lapértesülések szerint Trump frusztrált amiatt, hogy Maduro még stabilan nyeregben van, és ezért aktívan mérlegeli a katonai opció lehetőségét, beleértve haditengerészeti blokádot. Az orosz hírszerzés értesülései egybeesnek az amerikai média beszámolóival. Nikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette egy interjúban, hogy Washington különleges egységeket vezényelt Puerto Ricóba, miközben amerikai csapatok érkeztek Kolumbiába is.
A kubai kártya
Nem véletlen tehát, hogy egy hónapja Lavrov külügyminiszter Kubába, Mexikóba és Venezuelába látogatott. Kuba kulcsfontosságú szerepet játszik a venéz játszmában, hiszen az egykor a KBG és Stasi által kiképzett biztonsági szolgálata (G2) ellenőrzi jelenleg Maduro teljes biztonsági hálózatát. Lavrov óvott az amerikai katonai intervenciótól, mivel szerinte az polgárháborút váltana ki, és „megalázná a teljes régiót, egész Latin Amerikát és a teljes karibi térséget”. Szintén azokban napokban fogadta Trump Juan Guaido venéz ellenzéki vezetőt, aki meghívást kapott az amerikai elnök évértékelő beszédére is.
Maduro minden bizonnyal már régen megbukott volna, ha kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország nem támogatnák. A Kreml a venezuelai kőolaj kétharmadának felszínre hozatalában segít - de ami talán még ennél is fontosabb - , biztosítja az exportot. A The Wall Street Journal venezuelai adatbázisok alapján kiderítette, hogy az amerikai szankciók bevezetése óta kitermelt nyersolaj felét – 1,5 milliárd dollár értékben – Indiába exportálták, mégpedig a Rosznyefty egyik indiai közös cégén keresztül. Washington ezért február 18-án szankció alá vonta a svájci bejegyzésű Rosneft Trading SA-t és annak elnökét, Didier Casimiro-t.
A bukott ember újra koordinál
Az Egyesült Arab Emírségek mintegy egymilliárd dollár értékben vett aranyat Venezuelától az utóbbi időszakban. Az amerikai titkosszolgálatok szerint a valós aranyexport ennél jóval több, hiszen egy része kolumbiai, ugandai és egyéb országok nevében kerül a piacra, mindenekelőtt Törökországba és az öböl országaiba.
A venezuelai intervenció politikai koordinálására tavaly januárban Washington kinevezte Elliott Abramst venezuelai „különleges megbízottnak”. Bár Abrams nem beszél spanyolul, a Reagan és a Bush kormányzatok alatt már több alkalommal játszott vezető szerepet dél-amerikai kormányok destabilizálásában. Ezek közül kiemelkedett a nicaraguai Kontráknak nyújtott illegális CIA támogatás az 1980-as években, amelynek ügyében Abrams még a Kongresszusnak is hazudott, ezért jogerősen elítélték. Miután csatlakozott a Nemzetbiztonsági Tanácshoz, részt vett 2002 áprilisában egy sikertelen puccs megszervezésében Hugo Chavez venéz elnök ellen.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
