6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Február 14. Valentin-nap – ez az Európába is átszivárgott amerikai ünnep, amely ötvözi a romantikát a biznisszel. Az egyik legnagyobb üzlet Amerikában ugyanis a Valentin-napi rózsák értékesítése, amely mögött hihetetlen, de nem más, mint a drogcsempészet áll.

1989-ben évente körülbelül 1 milliárd szál vágott rózsát adtak el az Egyesült Államokban, amely 2023-ra nagyjából 2,8 milliárdra nőtt – ez elég volt ahhoz, hogy az országban minden felnőtt kapjon egy tíz szálból álló csokrot. Hogy ez mennyi pénzt jelent?

„Nem könnyű kideríteni, de úgy döntöttem, megpróbálom. És amit találtam, az meglepő volt: a kezemben tartott rózsák az illegális drogok elleni háborúhoz kötődnek” – írja Jay L. Zagorsky, a Bostoni Egyetem professzora, aki akkor határozta el magát, hogy összeszámolja, mennyi pénzt költenek az amerikaiak rózsákra évente, mikor a kedvesének választott két tucat piros és rózsaszín virággal a kezében állt türelmesen a sorára várva.

A National Retail Federation becslése szerint az emberek 2,6 milliárd dollárt fognak költeni idén Valentin-napi virágokra, a rózsáktól kezdve a gerberán át a tulipánokig. 

Az Amerikai Virágüzletek Társasága azt állítja, hogy 250 millió rózsát fognak értékesíteni az ünnepen, de nem számszerűsíti ennek az összértékét.

Egyetlen nap alatt 3 milliárd dollár csak a rózsákra megy el. Fotó: Depositphotos
Egyetlen nap alatt 3 milliárd dollár csak a rózsákra megy el. Fotó: Depositphotos

Honnan is származnak azok a rózsák?

Az Egyesült Államokban értékesített rózsák egykor nagyrészt hazai termesztésűek voltak, de ma már főleg Dél-Amerikából importálják őket. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) évtizedek óta nyomon követi a vágott rózsát árusító helyek számát, 1970-ben például közel 800 amerikai gazdaság és faiskola termesztette a Valentin-nap legkedveltebb fajtáját. Az amerikai vágott rózsatermesztők igazi nagyhatalmaknak számítottak, évente csaknem félmilliárd rózsát adtak el.

Csakhogy az 1970-es évek óta a vágottrózsa-termesztő vállalkozások elsorvadtak. Az USDA legfrissebb kertészeti statisztikája szerint ma már csak körülbelül 110 gazdaságban és faiskolában termesztenek vágott rózsát. Ma már csak 18 millió rózsát takarítottak be, ami 50 év alatt jelentős visszaesés.

De akkor honnan származik a most piacra kerülő rengeteg rózsa? 2023-ban az Egyesült Államok körülbelül 2,8 milliárd vágott rózsát importált, de nem Hollandiából, a világ „legnagyobb virágboltjából”.

Az amerikai rózsaszálak elsősorban két helyről származnak: Kolumbiából és Ecuadorból. Kolumbia adja a rózsák közel 60, Ecuador pedig csaknem a 40 százalékát.

Miért pont Kolumbia és Ecuador?

Az USA-ban nevelgetett rózsák helyét a dél-amerikai rózsák néhány évtizeddel ezelőtt vették át, amikor az Egyesült Államok és Kolumbia kormánya új utakat keresett a kokain amerikai beáramlásának megállítására. Az ünnepek gazdasági hatását tanulmányozó docens, Zagorsky szerint a stratégia egyik része az volt, hogy a kolumbiai gazdákat meggyőzzék, hagyják abba a kokalevél termesztését. Ennek fejében kedvezményes hozzáférést biztosítanak számukra az Egyesült Államok piacaihoz, ha mást termesztenek.

Így az 1990-es évek elején Kolumbia és Ecuador aláírta az Andok kereskedelmének támogatásáról és a kábítószer felszámolásáról szóló törvényt. Ezzel a kokatermelő országok vámmentesen hozzáférhettek az amerikai piacokhoz, cserébe az illegális kábítószerek visszaszorításáért.

Az nem világos, hogy mindez mennyire állította le a kábítószertermelést, de Kolumbiában és Ecuadorban számos vállalkozás kezdett virágokat termeszteni és északra szállítani.

A rózsák ára

A Kolumbiából és Ecuadorból érkező hatalmas mennyiségű rózsa meglehetősen kordában tartja a rózsaárakat. Az USDA 2011 óta követi nyomon egy tucat piros tearózsa árát a szupermarketekben, amelyeket a szerelmeseknek szoktak kínálni Valentin-napon. 2011-ben egy csokor rózsa árától még kicsit megdöbbentek a vásárlók, hiszen több mint 10 dollárba kerültek. 

2023-ban ugyanez a csokor körülbelül két dollárral került többe, ami 20 százalékos áremelkedést jelent, miközben az infláció 35 százalékos volt, tehát mondhatni, hogy a rózsák relatíve olcsóbbak lettek.

Míg a rózsa ára az év nagy részében alacsony, azért vannak szezonális ingadozásai. A 12 darabból álló rózsacsokrok szupermarketbeli ára általában megduplázódik Valentin-nap környékén. Tavaly az árak az augusztusi, körülbelül 8 dolláros mélyponttól a Valentin-nap előtti 23 dollárig emelkedtek. Természetesen a prémium, hosszú szárú rózsák ára még magasabb.

Magyarországon egyébként idén a Lidlben a 13 szálas rózsacsokor 999, az Aldiban a 7 szálas rózsacsokor 1099, az Auchanban 7 szál rózsa 1890, a Tescoban a 15 szálas tulipán-rózsacsokor 2499 forintba kerül. (Laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoportba tartozó Mfor kedden írt a hazai Valentin-napi helyzetről).  

Miért emelkedik az ár?

Az árak Valentin-nap körül azért emelkednek meg mindig, mert az ellátási lánc tagjai, a termelőktől a nagykereskedőkön át a kiskereskedőkig, igen nagy stressznek vannak kitéve a vásárlási hullám idején. Az Egyesült Államok kormánya havonta nyomon követi a rózsák importárát. 2023-ban, Valentin-nap előtt egy átlagosan levágott rózsaszál 40 centbe került a teherszállító repülőgépről legurulva. Ez magasabb, mint az augusztusi éves mélypont, amely 25 cent volt. Ez azt jelenti, hogy augusztusban a nagykereskedőknek egy tucat rózsa 3 dollárba került, míg egy tucat Valentin-napi rózsa a vámkezelés után már 5 dollárba.

Bár a professzor egy forrásból sem kapott választ arra a kérdésére, hogy valójában mennyi pénzt költenek az amerikaiak évente rózsákra, mint mondja, könnyű kiszámítani a hozzávetőleges értéket. 2023-ban körülbelül 2,8 milliárd vágott rózsát adtak el. Tekintettel arra, hogy a szupermarketekben egy tucat rózsa átlagos ára egész évben meghaladta a 12 dollárt, ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban az emberek több mint 3 milliárd dollárt költenek évente a Valentin-napi virágra. És akkor még csokoládéról, bonbonról, vacsoráról és egyebekről még szó sem esett, amivel sokan megtoldják, hogy a virág mellé más meglepetést is adnak.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis beleléphetnének a britek kétszer ugyanabba a folyóba – de vannak feltételek
Privátbankár.hu | 2026. november 8. 15:28
Nyitva hagyta a volt uniós főtárgyaló az ajtót a brit visszatérés előtt.
Makro / Külgazdaság A víztől, a természettől való függőség nem áll meg az országhatárnál
Dobos Zoltán | 2026. november 8. 11:28
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
Makro / Külgazdaság Keddtől megtudjuk, mire mentek Kármán Andrásék
Privátbankár.hu | 2026. november 8. 09:18
Sokatmondó adatok érkeznek.
Makro / Külgazdaság Büszkeséggé tehető a vagyonadó? Sokkoló számok és tévhitek a jövőre érkező adónemről
Imre Lőrinc | 2026. november 7. 16:37
A 2027-től érkező vagyonadó gazdaságra, környezetre gyakorolt hatásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a minap a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelben olyan sokkoló számok is elhangzottak, mint hogy a szupergazdagok által használt jachtok 8 nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó 20 év alatt. Vagy hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka annyi károsanyagot bocsát ki, mint a többi 90 százalék együttvéve.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentést tett Kapitány István a Wekerle Pluszról
Privátbankár.hu | 2026. november 7. 12:28
A gazdasági és energetikai miniszter szerint a társasházak energetikai felújítását is támogatja az új program.
Makro / Külgazdaság Hatalmas áresés jöhet a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 7. 09:36
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint az üzemanyagárak akár 30-40 forinttal csökkenhetnek a következő 2-3 hétben.
Makro / Külgazdaság Jaj a lengyeleknek
Privátbankár.hu | 2026. november 7. 08:45
Negatívra rontotta az ország adósosztályzatainak kilátását az S&P.
Makro / Külgazdaság Hat balkáni országgal bővülhet az Európai Unió roamingzónája
Privátbankár.hu | 2026. november 6. 19:57
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia is csatlakozhat.
Makro / Külgazdaság Ennyi költenek szociális kiadásokra az uniós tagállamok: Magyarország a sereghajtók között
Privátbankár.hu | 2026. november 6. 19:47
A GDP egyhatodának megfelelő összeget költött az előző kormány szociális kiadásokra, például nyugdíjakra vagy egészségügyi ellátásra 2025-ben. A legnagyobb arányt Ausztriában tette ki ez a csoport a kiadások között.
Makro / Külgazdaság Hamar lezárhatja a Magyarországgal szembeni eljárást az Európai Parlament
Privátbankár.hu | 2026. november 6. 17:27
A hetes cikkely szerinti eljárást még 2018-ban indították Magyarországgal szemben az uniós jogok megsértésének kockázata miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG