Az idei év első negyedében, a 2015-ös átlaghoz képest 3,25-szörösére nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma, ezzel Magyarország messze vezeti a 27 európai országot tartalmazó rangsort – írja az Eurostat.
Az OTP Ingatlanpont információi szerint a dobogó második fokán Málta, a harmadikon pedig Írország áll bő két és félszeres növekedéssel, de alig két év alatt duplázni tudott Portugália is. Hat országban látszik csökkenés a lakásépítési engedélyekben az elmúlt években: Dániában, Svédországban, Romániában, Szlovákiában, Macedóniában és Törökországban.
|
Mutatjuk, hol vegyél lakást, ha sokat akarsz keresni rajta Miközben az újépítésű otthonok kínálata csökkent Budapesten, folytatódott a kereslet erősödése és az árak emelkedése. További részletek >>> |
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint köztudott, hogy a 2016-ban bevezetett 5 százalékos lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK összegek okozzák elsősorban a látványos felfutást. Az újlakás piacot egyaránt fűti a válság alatt százezres nagyságrendben elhalasztott kereslet aktivizálódása, illetve a nagyszámú befektetési célú vásárlás is – tette hozzá Valkó Dávid.
Hogyan tovább?
Egyelőre kiszámíthatatlan a piaci működés a következő években, részben a véges építőipari kapacitások miatt, másrészt, bár az alacsony áfakulcs várhatóan 2019 végéig él, a szakmában és a vevők részéről is komoly várakozás tapasztalható a kedvezmény meghosszabbításával kapcsolatban. Az OTP szerint a kormány várhatóan csak bő egy év múlva dönt a lakásáfa-kulcsról, ez pedig bizonytalanságot okozhat mind a kis lakásépítő cégek, mind a nagyobb fejlesztők számára.
|
Még nem látszik a csúcs – még mindig megéri lakásba fektetni? A Raiffeisen szerint még mindig megéri lakást venni, már ha meg tudjuk fizetni. Tovább a cikkhez >>> |
A szakember szerint az utóbbi pár negyedévben már stagnál a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig a kereslet egyelőre élénk, s lépést tart a bővülő új kínálattal. A kínálat ’kisimításához’, a hektikus piacmozgások elkerüléséhez fontos lenne a Kormány mihamarabbi, akár pozitív, akár negatív nyilatkozata a témában. Az adókedvezmény a lakásépítőknek alacsonyabb adóterhet, a vevőknek pedig alacsonyabb árakat jelent – tette hozzá.
Stabil áremelkedésre számítanak
A Duna House elemzése szerint is folytatódik az élénkülés az ingatlanpicon, a lakások négyzetméterára és az adásvételek száma is emelkedett az első fél évben. Az év első felében több mint 77 ezer adásvétel történt, ami csaknem 4 százalékos bővülés éves alapon.A közlemény szerint az év második felében az újépítésű projektek folyamatos átadása tarthatja lendületben az ingatlanpiacot: a tavalyinál több, mintegy 160-180 ezer ingatlanpiaci tranzakcióra számít.
Az áremelkedés üteme várhatóan nem változik idén, így éves alapon 10-12 százalékos emelkedésre számítanak. A panellakások ára a fővárosban kerületenként eltérő mértékben nőtt, tavalyi év második félében 357 ezer forint volt egy négyzetméter, amely az első félévben meghaladta a 400 ezer forintot. A legjelentősebb emelkedést X., XIV., XIII. kerületben tapasztalták.
A fővárosi téglalakások négyzetméterára 5 százalékkal, 541 ezer forintra nőtt 2018 első felében az azt megelőző félévhez képest. A legdrágább lakások továbbra is az V. kerületben vannak, ahol 914 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A megyei összesítések alapján az árak vidéken is emelkedtek, az átlagár az alacsonyabb árú megyékben növekedett jelentősebb mértékben.
|
Hol kínálnak 1,5 millió és 180 millió forintért lakást Magyarországon? Idén, az Otthon Centrum által értékesített ingatlanok 0,75 százaléka kelt el 100 millió forintnál magasabb értéken, döntő részben Budapesten, az agglomerációban kettő, vidéken pedig egy. A 2018-ban értékesített nagyértékű ingatlanok jellemzően téglaépítésű társasházi lakások voltak, nagyjából fele arányában újépítésű társasházakban és régi épületekben. Hol a legolcsóbbak az ingatlanok? Lakáspiaci legek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Bóka János számolt be róla. 
