Nem is gondolnád, miben végzett Magyarország az első helyen

Az idei év első negyedében, a 2015-ös átlaghoz képest 3,25-szörösére nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma, ezzel Magyarország messze vezeti a 27 európai országot tartalmazó rangsort – írja az Eurostat.

Az OTP Ingatlanpont információi szerint a dobogó második fokán Málta, a harmadikon pedig Írország áll bő két és félszeres növekedéssel, de alig két év alatt duplázni tudott Portugália is. Hat országban látszik csökkenés a lakásépítési engedélyekben az elmúlt években: Dániában, Svédországban, Romániában, Szlovákiában, Macedóniában és Törökországban.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint köztudott, hogy a 2016-ban bevezetett 5 százalékos lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK összegek okozzák elsősorban a látványos felfutást. Az újlakás piacot egyaránt fűti a válság alatt százezres nagyságrendben elhalasztott kereslet aktivizálódása, illetve a nagyszámú befektetési célú vásárlás is – tette hozzá Valkó Dávid.

Hogyan tovább?

Egyelőre kiszámíthatatlan a piaci működés a következő években, részben a véges építőipari kapacitások miatt, másrészt, bár az alacsony áfakulcs várhatóan 2019 végéig él, a szakmában és a vevők részéről is komoly várakozás tapasztalható a kedvezmény meghosszabbításával kapcsolatban. Az OTP szerint a kormány várhatóan csak bő egy év múlva dönt a lakásáfa-kulcsról, ez pedig bizonytalanságot okozhat mind a kis lakásépítő cégek, mind a nagyobb fejlesztők számára.

A szakember szerint az utóbbi pár negyedévben már stagnál a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig a kereslet egyelőre élénk, s lépést tart a bővülő új kínálattal. A kínálat ’kisimításához’, a hektikus piacmozgások elkerüléséhez fontos lenne a Kormány mihamarabbi, akár pozitív, akár negatív nyilatkozata a témában. Az adókedvezmény a lakásépítőknek alacsonyabb adóterhet, a vevőknek pedig alacsonyabb árakat jelent – tette hozzá.

Stabil áremelkedésre számítanak

A Duna House elemzése szerint is folytatódik az élénkülés az ingatlanpicon, a lakások négyzetméterára és az adásvételek száma is emelkedett az első fél évben. Az év első felében több mint 77 ezer adásvétel történt, ami csaknem 4 százalékos bővülés éves alapon.A közlemény szerint az év második felében az újépítésű projektek folyamatos átadása tarthatja lendületben az ingatlanpiacot: a tavalyinál több, mintegy 160-180 ezer ingatlanpiaci tranzakcióra számít.

Az áremelkedés üteme várhatóan nem változik idén, így éves alapon 10-12 százalékos emelkedésre számítanak. A panellakások ára a fővárosban kerületenként eltérő mértékben nőtt, tavalyi év második félében 357 ezer forint volt egy négyzetméter, amely az első félévben meghaladta a 400 ezer forintot. A legjelentősebb emelkedést X., XIV., XIII. kerületben tapasztalták.

A fővárosi téglalakások négyzetméterára 5 százalékkal, 541 ezer forintra nőtt 2018 első felében az azt megelőző félévhez képest. A legdrágább lakások továbbra is az V. kerületben vannak, ahol 914 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A megyei összesítések alapján az árak vidéken is emelkedtek, az átlagár az alacsonyabb árú megyékben növekedett jelentősebb mértékben.