|
| Trent Alexander-Arnold rámozdul Leroy Sanéra a Manchester City és a Liverpool januári meccsén. (Fotó: Getty) |
Akár 1,1 százalékponttal is megdobhatja Manchester és Liverpool gazdasági fejlődését a Premier League két éllovasának bajnoki versenyfutása, írja a Guardian egy friss elemzés nyomán. A tanulmány ráadásul arra is rámutat, hogy a jó futball erősíti a gazdaságot tétel nem csak a klubfoci és a városok, de a világbajnokság és az országok viszonylatában is igaz.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni gazdasági-üzleti elemzőcég számításai szerint a Manchester City és a Liverpool párbaja fontszázmilliókat hozhat mindkét városnak, pusztán a szurkolók költéseiből. A dokumentum alapján a bajnokság finise Manchesternek 220 millió fontot érhet, a Mersey parti riválisnak pedig 133 milliót. A CEBR szerint a mostani párbaj gazdasági hatása a városokra nézve olyan lehet, mint amikor egész országokat lendít előre, hogy a világbajnokságon a válogatottak eljutnak a torna kései szakaszába. A think tank által előrevetített növekedések különbségét pedig pusztán az adja, hogy Manchester gazdasága erősebb, és hogy az Etihad stadion valamivel nagyobb, mint az Anfield.
Iszunk
A szurkolói költések prognosztizált megugrása mögött nincs titok: egyszerűen arról van szó, hogy meccsnapokon, amikor a rajongók pozitívnak látják csapatuk esélyeit, többet költenek jegyre, merchandisera és sörre. Márpedig most mind a kék, mind a vörös csapatnak fut a szekér - a Liverpool gépezete ugyan most épp kicsit döcög, de tragédia még nem történt, sőt, egy ponttal ők vezetik a bajnokságot.
A rajongói lelkesedés akkor is kifizetődő a városoknak, ha nem váltanak jegyet a stadionokba, mert ha optimisták a drukkolók, akkor jóval többen mennek el otthonról a pubba meccset nézni, és persze mellé költeni, márpedig ez öngerjesztő folyamat: minél több az egységnyi kocsmába zsúfolódó nótás kedvű szurkoló, annál nagyobb lesz a csoport tagjainak költési kedve. És a tanulmányban ez már nem szerepel, de nyugodtan hozzátehetjük, hogy minél részegebb az ember, annál könnyebb szívvel kér ki még egy sört.
A meglendülő költéseket ráadásul az a pszichológiai vizsgálattal bizonyított mechanizmus is támogatja, hogy a rajongók a csapatuk sikeréről és kudarcáról a saját sikerükre és kudarcukra asszociálnak, így ha megy a szekér a klubbal, az a rajongó általános dopaminszintjére és magabiztosságára is erősítő hatással lehet, ami megint csak további pénzkiadásokra ösztönöz.
Tényleg iszunk
A CEBR álláspontja megerősítéséért a múltba fordult. Az 1999-es statisztikákkal kezdve megnézték, hogy a bajnokság adott első három helyezettjét delegáló városok gazdasága vajon valóban jobban teljesített-e azokban az években, amikor a klubnak jól ment a foci azokhoz az évekhez képest, amikor nem. Azt találták, hogy egy város bruttó hozzáadottérték-növekedése (ez a megtermelt javak és szolgáltatások értékét méri) átlagosan 1,1 százalékkal magasabb volt azokban az években, amikor a város csapata az első háromban végzett, mint amikor nem. Egy konkrét és látványos példa: amikor a Leicester City 2016-ban meglepetésre megnyerte a Premier League-et, a King Power stadion extra látogatottsága 224 ezer font plusz bevételt jelentett a városnak, míg a vendéglátó szektor 22,6 millió font pluszbevételt regisztrált. Az étel- és italköltések a szezon öt klucsmeccsének napján 300 százalékkal nőttek meg az átlagoshoz képest.
A CEBR végül a Lloyds Bank felmérését idézve arra is rámutat, hogy a jó foci nem csak város, de országformáló erő is lehet. 1990 és 2014 között az a négy ország, melynek válogatottja bejutott a világbajnokságok elődöntőjébe, a rá következő évre 4,5 százalékos fogyasztóiköltés-növekedést tapasztalt, szemben a tornát megelőző év átlag 3,3 százalékos növekedésével.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
