A kiszámítható gazdasági környezet és a gazdasági szereplőkkel folytatott előzetes konzultáció állíthatná helyre a befektetők bizalmát a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) idei, Bizalom és hitelesség címet viselő jelentése szerint, amelyet a szervezet tagjai csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón ismertettek. A HEBC-nek ez már a 15. jelentése, amely ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország versenyképességének javítása érdekében.
Bizalom kell a sikerhez
Az üzleti tanács szerint a bizalomnak központi szerepe van a válság megoldásában, a versenyképesség javításában, a befektetők vonzásában és szoros összefüggésben áll az ország imázsával is. A HEBC tagjai úgy vélik, Magyarország sikerének egyik kulcsa lehetne, ha gazdaságilag ésszerű, de tisztességes és méltányos tehermegosztással felépítené a külföldi befektetők, a nemzetközi vállalatok és a pénzügyi szektor bizalmát, ami hozzájárulna a gazdaság további erősödéséhez.
Mi kell még?
1. Jó adórendszer
A szervezet tagjainak véleménye a jó adórendszerről nem változott - fejtette ki Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója. A jó adórendszer beruházás-, munkáltató- és fogyasztóbarát, támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, diszkriminációmentes és a piac szereplőinek egyenlő esélyeket biztosít. A rövid távú, rendkívüli adóbevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása. Nehezen felmérhető az a kár, amit a befektetések elmaradása jelent. Információk mindig csak a megvalósuló beruházásokról vannak, a vállalatvezetői ülések negatív döntéseiről nem értesül a világ, ezért a befektetések elmaradása által keletkezett károkról sem - fűzte hozzá.
Mészáros Zoltán hangsúlyozta: jónak tartják a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, a tőkejövedelmek kedvező adóztatását és a kisvállalatok adóztatásának átalakítását. Üdvözlik azt a kormányzati szándékot is, amely ösztönzi a foglalkoztatást valamint egyszerűsíti a munkáltatói valamint munkavállalói jogokat, és pozitívnak tartják az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedéseket is. A HEBC ugyanakkor kiemelt feladatnak tartja a gazdaság fehérítését, az átlátható piacgazdaság megteremtését is. A korrupció elleni harchoz a szervezet szerint hatékonyabb lépések szükségesek, és fontosnak tartanák, hogy ez az országstratégia része legyen.
|
2. Stabil, kiszámítható oktatás
Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója kiemelte: Magyarország sikere nagymértékben azon múlik, hogyan alakítja a ma oktatási rendszereit. A szervezet öt pontban fogalmazta meg javaslatait. Ezek között szerepel, hogy az ad hoc intézkedéseket elkerülve stabil, kiszámítható gazdasági környezetet kell teremteni, amiben az oktatási intézmények is fenntartható módon, hosszú távra tudnak tervezni; megtartva az oktatási intézmények szakmai autonómiáját, átláthatóbbá, mérhetővé és hatékonyabban menedzselhetőbbé kell tenni gazdálkodási folyamataikat, és növelni kell az idegennyelv-tudás szintjét.
Faragó Andor, a BT Global Services európai regionális központjának ügyvezető igazgatója egyebek között arról beszélt, hogy nem kell minden fiatalt a diploma szerzésére ösztönözni, helyre kell állítani az egyes szakmák társadalmi elismertségét, mivel szükségességük nem vonható kétségbe. A felsőoktatás még mindig nem veszi teljes mértékben figyelembe a munkaerőpiac igényeit, pedig ez javítaná az elhelyezkedési esélyeket is. Hangsúlyozta, bármely oktatási stratégia akkor eredményes, ha illeszkedik az ország stratégiájához, nem elég azonban stratégiákat alkotni, a finanszírozást is hozzá kell rendelni a célok megvalósításához.
A Mol és az OTP húzta fel a BUX-ot – értékelte Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerdai napját. 
