Az Európai Unió gazdasága az első félévben óriási zuhanást szenvedett el, a második világháború óta így ez a legsúlyosabb gazdasági visszaesés a térségben. Ennek hátterében a koronavírus-járvány megfékezése érdekében megtett szigorú intézkedések állnak, amelyek miatt számos korlátozást vezettek be, és jelentősen visszafogták a gazdasági tevékenységet. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság most frissített előrejelzése szerint a korlátozások legszigorúbb időszakában az euróövezet gazdasága 25-30 százalékkal a "normális kibocsátása" alatt teljesített.
Növekedtek a kockázatok
A Bizottság most frissített előrejelzésében azt várják, hogy a közös pénzt használó országok, az eurózóna gazdasága 8,75 százalékkal zuhan az idei évben, majd jövőre ezt egy 6 százalékos GDP bővülés követi majd. A mostani előrejelzés némileg pesszimistább, mint a májusban közreadott volt, szerintük a jövő év végén a járvány előtti szinttől két százalékkal marad majd el a térség GDP-je, és 4,5 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mint amit 2019 végén jeleztek előre. Az inflációs kilátások alig változtak, az előrejelzés szerint idén 0,3 százalékkal, majd jövőre 1,1 százalékkal növekedhet az árszínvonal.
A már napvilágot látott első negyedéves adatok megerősítették, hogy az idei év nagyon komoly visszaesést hoz, még úgy is, hogy a korlátozások jellemzően március közepén kezdődtek Európa-szerte. Az eurózóna GDP-je 3,6, az Unióé pedig 3,2 százalékkal esett vissza. A jelentés megjegyzi, hogy a gazdasági problémák ugyan általánosnak tekinthetők, de az eddigi tényadatok is jelzik, hogy a válság eltérően sújtja a tagországokat és az egyes szektorokat.
A Bizottság előrejelzése megjegyzi, hogy a második negyedév várhatóan az elsőnél is sokkal gyengébb adatokat hoz, várakozásuk szerint az EU GDP-je 13,5 százalékkal zuhanhatott ebben az időszakban. Pozitívum ugyanakkor, hogy májusban elértük a mélypontot, ahonnan a korlátozások feloldásával egyidőben megkezdődött a kilábalás. Miután júniusban ezeket fokozatosan megszüntették, így az adatok azt sugallják, hogy ekkor határozott lendületet vett a kilábalás, ami a harmadik negyedévre jó alapot jelenthet.
Mit várnak a magyar gazdaságtól?
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság a korábbi erőteljes növekedéshez képest már a járvány kirobbanása előtt fokozatos lassulást mutatott. Magyarországon a korlátozások március közepén kezdődtek, és az első negyedéves adatokat csak kisebb mértékben érintették, hiszen a gazdaság éves bázison még növekedést mutatott, és negyedéves összehasonlításban is csak 0,4 százalékkal esett vissza.
Pozitívum, hogy a fertőzöttek száma alacsony volt, és május elejétől kezdve elkezdődött a korlátozások lazítása, így az áprilisi mélypont után megkezdődött a kilábalás. A Bizottság anyaga leszögezi, hogy a visszaesés utáni növekedés ágazatonként eltérő ütemű lehet. A kiskereskedelem például már májusban biztató számokat mutatott. Ugyanakkor kockázatként felhívják a figyelmet a romló munkaerő-piaci helyzetre, amely a háztartások vásárlóerejét rontotta.
Az EU-s jelentés nem veszi számba, de az MNB közelmúltban bemutatott inflációs jelentésében azt jelezték, hogy nem számolnak a háztartások fogyasztásának visszaesésével, sőt éves bázison növekedést várnak. Ezt azzal indokolták, hogy más nyugat-európai országokhoz képest a munkanélküliség csak kisebb mértékben nőtt, miközben a háztartások vásárlóerejét több lépés is javította, például az idei év egészében élő hitelmoratórium.
Az előrejelzés két ágazat nehézségét emeli ki, az egyik a turizmus, ahol nagyon komoly visszaesés volt, és csak lassú kilábalást várnak, ezt egyébként a ma publikált KSH adatok is megerősítik. A másik pedig az ipari termelés, ahol a járvány legnehezebb hónapjaiban szintén komoly visszaesés volt, és ahol a kapacitások kihasználása fokozatosan történik meg. Itt is megjegyeznénk, hogy az EB jelentése nem részletezi, de az ország erős autóipari kitettsége plusz kockázatot jelent. A szakértők ugyanis globálisan ennek az iparágnak a helyzetét tartják az egyik legbizonytalanabbnak. Ugyanakkor a már idézett MNB jelentés a járműipar kapcsán is derülátó volt, amit azzal indokoltak, hogy az ipari jövedelmezőség nem csak Nyugat-Európával összevetve, de régiós összehasonlításban is kiemelkedő Magyarországon.
Az Európai Bizottság Magyarország esetében nem rontotta az idei előrejelzését, szerintük 7 százalékos lesz a GDP csökkenése. Ennek hátterében a háztartások fogyasztásának visszaesését, a beruházások elhalasztását és az export várhatóan gyengélkedését látják. Az anyag szerint 2021-ben viszont erőteljes lesz a növekedés, és az idei visszaesés nagy részét ledolgozva 6 százalékos lehet a gazdasági bővülés.
Az infláció a COVID-19 kitörése óta lelassult a csökkenő üzemanyagárak és a recessziónak a szolgáltatási árakra gyakorolt hatása miatt. A jelentés azonban kiemeli, hogy az élelmiszer-infláció továbbra is magas maradt. Növeli júliusban az árszínvonalat az üzemanyag és a dohánytermékek adóemelése. Az infláció az előrejelzésük szerint így 2020-ban 3,5 százalék lesz, ami nagyon közel van a tavalyi 3,4 százalékos szinthez. 2021-ben ugyanakkor várhatóan 2,8 százalékra csökken az infláció, amit az élelmiszerárak mérséklődésével magyaráznak.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
