Nem szülni kell, hanem tanulni - egyébként is elegen vagyunk?

A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,5 körül alakul Magyarországon. Ez a szám azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet - másképp mondva ez tulajdonképpen a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Az előző év azonos időszakához képest ez az adat nem változott. Az "egyszerű reprodukcióhoz", tehát a fennmaradáshoz szükséges arányszám 2,1 gyermek lenne - a fejlett országokban legalábbis ezt az értéket tekintik annak.

Globálisan 2,4 a teljes termelékenységi arányszám, a lakosságszám tehát növekszik - az eltérések azonban nagyon jelentősek az egyes országokat nézve. Nigériában például 7 fölötti a ráta értéke, a világ országainak felében viszont (jellemzően a fejlett országokban) 2 alatt alakul az arányszám. Emiatt pedig számos országban kongatják a vészharangot, mondván: az elnéptelenedés fenyeget. A The Guardian most Sarah Harper népesedéskutatót idézi, aki szerint a helyzet egyáltalán nem tragikus, sőt: tulajdonképpen törvényszerű, és sokkal inkább örülnünk kéne.

Inkább örüljünk, hogy nem leszünk 24 milliárdan?

Harper szerint ugyanis a mesterséges intelligencia fejlődése, a vándorlás és az idős korban jellemző jobb egészségi állapot azt eredményezi, hogy az országoknak már nincs szüksége a fennmaradáshoz folyamatos bébi-boomra. Az az elképzelés, hogy egy ország megvédéséhez vagy a gazdasági teljesítmény növeléséhez sok-sok ember kell, meglehetősen elavult - véli Harper. Ráadásul a kevesebb gyermek környezetvédelmi szempontból nyilvánvalóan pozitívum: friss kutatások szerint évente 58 tonnával nagyobb széndioxid-kibocsátást jelent egy szülő ökológiai lábnyomában egy utód.

25 évvel ezelőtt attól rettegett a világ, hogy a globális populáció elérheti a 24 milliárd főt - emlékeztet Harper, akinek egyébként magának is van 3 gyermeke. A mostani becslések szerint a század végére 10 és 12 milliárd közé emelkedhet a világ népessége.

A teljes termelékenységi arányszám visszaesése időről időre visszatérően megfigyelhető folyamat a gazdaságok fejlődése, a közegészségügyi helyzet javulása, a csecsemőhalandóság csökkenése esetén. A ráta csökkenésének kiváltó oka még egyébként a családtervezés elterjedése és a nők oktatásának javulása is - a lányok tovább járnak iskolába, majd elhelyezkednek a munkaerőpiacon, kitolva ezzel az első gyermekvállalás időpontját.

Nem (csak) szülni kell, hanem tanulni

Számos országban indult akció a termékenységi ráták javítására - van, ahol államilag támogatott randikat szerveznek az egyedülállóknak, máshol plakátkampányok indulnak. Még a hagyományosan egyke-politikát folytató Kínában is változik a széljárás, sokan már adót vetnének ki azokra, akiknek túl kevés utódjuk születik, a válást és az abortuszt pedig igyekeznek jogi akadályokkal nehezíteni. Harper szerint viszont ez mind fölösleges.

Szerinte ugyanis sokkal eredményesebb lenne a szimpla népességnövelésnél az, ha a kevesebb létszámú lakosság magasan képzett lenne - az automatizáció úgyis elvégzi a munka dandárját. A mesterséges intelligencia fejlődése, a robotika miatt a munkaerő az ipari állások irányából elmozdul - így egy tudásalapú gazdaságban nem a gyermekvállalási kedv irányába kell erőfeszítéseket tenni, hanem sokkal inkább a fiatalok képzése, oktatása irányába. Ugyanígy az is igaz, hogy egy ország megvédéséhez nem nagy létszámú hadseregre van ma már szükség - a modern hadviselés egyszerűen nem erről szól.

Mit segít az időseken, ha születik egy csomó újszülött?

Az idősödő társadalom helyzetére Harper szerint már csak azért sem kínál optimális megoldást a több baba születése, mert a gyermekekkel jó ideig foglalkozni kell, és csak sok év múlva lépnek be a munkaerőpiacra. Minél több emberről kell gondoskodni, annál több erőforrást szív el a rendszer a társadalom, a gazdaság elől. Az idősödő társadalmak "problematikáját" át kell gondolni, nem utolsósorban azért, mert az ellátásukat segítő technológia folyamatosan fejlődik, egyre tovább őrizzük meg az egészségünket. Harper azt mondja: sokkal egyszerűbb az idősebb felnőttek tudását naprakészen tartani, egészségét megőrizni és a munkaerőpiacon tartani, mint azt mondani a nőknek, hogy gyereket kellene szülnötök.

A munkaerőpiac mellesleg akár a több gyermek születéséhez is kulcs lehet: azokban a társadalmakban, ahol megkönnyítik a nőknek, hogy a gyermekvállalás mellett dolgozhassanak, a tapasztalatok szerint a 0-1 vállalt gyermek-számtól könnyebben mozdulnak el a 2 felé - a gazdagabb társadalmakban pedig a jómódúak e fölé is.

Nem lesz népszerű gondolat, de ott vannak a bevándorlók is

Ott van még persze a vándorlás kérdése is, ami viszont garantáltan kiüti most a biztosítékot a szélsőjobbos populista körökben - mondja Harper. Németországban a nők jelenleg átlagosan csak 1,4 gyermeket vállalnak életük során, a kutató szerint Merkel kancellár egyebek mellett ezért fogadhatott be az országba milliónyi menekültet - más kérdés, hogy mekkora politikai vihar kerekedett ebből a végén...