A Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorának ma reggeli vendége Fellegi Tamás, a Privatbankar.hu újságírója volt. Miután ma nyílt a görög tőzsde, a beszélgetésben leginkább ez a téma került terítékre, de szó esett a kínai tőzsdei esésről és ennek esetleges gazdasági hatásairól is.
A görög polgárok helyzete
Az athéni tőzsde megnyitását sokáig tervezték, nem könnyen született meg a döntés. Felmerült ugyanis néhány akadály: például az, hogy a tőkekorlátozások miatt nem lehet olyan szabadon kereskedni, mint a bezárás előtt. A görögök például nem utalhatnak belföldi bankszámlájukról az értékpapírszámlákra, hisz a bankokban lévő minimális pénzmennyiséget próbálják védeni. Készpénzt azonban befizethetnek oda, és külföldi bankból is utalhatnak.
Persze mindezek felvetik a kérdést, hogy akar-e egyáltalán a görög polgár részvényt venni saját hazájában? A bizalma elment a bankoktól és a tőzsdétől, olyannyira, hogy egyáltalán nem biztos benne, hogy nem jöhet újabb tőzsdezárás, és akkor megint beszorul papírjaiba. Ugyanez okból viszont eladóként annál inkább megjelenhetnek a belföldiek. Ugyan vélhetően hatalmas buktát szenvednek el, ha eladnak, de lehet, hogy ezt vállalják azért, hogy egy kis pénzhez jussanak, melyet biztonságos helyre menekítenek.
A külföldiek és a bankok
A piac sorsa így viszont alapvetően a külföldieken múlik. A kockázatkedvelő alapok hasonló esetekben be szoktak állni a mélységbe és vásárolni, várván a válság elmúlását. Most azonban a külföldiek is szembesülnek azzal a kockázattal, hogy ha mégsem mennek a tervek szerint a dolgok, akkor átmenetileg újra bezárhat a tőzsde, vagy akár mégiscsak megjelenhet a drachma. Ezek olyan kockázatok, ami miatt esetleg csak nagy diszkonttal hajlandók nagyobb tételben részvényt venni, mintegy beárazva ezeket a kockázatokat.
Külön kockázat merül fel a bankpapírokkal kapcsolatban. A bankok teljesen kifogytak a tőkéből, gyakorlatilag csődközeli helyzetben vannak, az EKB tartja őket lélegeztető gépen. Elkerülhetetlen tehát a feltőkésítésük, de a nemrég elfogadott jogszabály szerint a részvényesek és a kötvényesek is megszenvedik, ha közpénzekből kell egy bankot megmenteni. Ez megtörténhet pl. részvénykibocsátással, ahol az új papírok a megmentő tulajdonába kerülnek (ez lehet az EKB vagy más európai intézmény) és így a részvények felhígulnak, a mostani részvényesek részesedése lecsökken, ennek megfelelően az árfolyam is. Persze ilyet a 2008-as válságban is tapasztalhattunk néhány, főleg amerikai banknál.
|
| Athéni tőzsde, 3 hónap |
A beszélgetés közben érkeztek a tőzsde nyitásáról szóló első adatok: az index 23 százalékot, egyes papírok 30 százalékot zuhantak. Felvetődött a kérdés, hogy nem túlzott-e ez a mozgás. Egyik napról a másikra valószínűleg az lenne, de itt 5 hetes szünetről van szó, melynek során Görögország és tőzsdei cégei az időhúzás miatt sokkal rosszabb helyzetbe kerületek, az áresés nagyjából ezt tükrözi.
A kínai tőzsdei lufi gazdasági hatásai
A beszélgetés második részében a görög tőzsdenyitás mellett szóba került a kínai tőzsde esése is. Az állami beavatkozás módját és hatékonyságát már sokszor megkérdőjeleztük, viszont most az is felmerült, hogy mindez nem jelent-e veszélyt a kínai gazdaságra és a világgazdaságra.
Az árfolyamok esése önmagában nem jelentene gondot a kínai gazdaságnak, tényleges hatása csak annyi, hogy elhalasztják az új bevezetéseket. Ez viszont már nem komoly gond, miután a komoly cégek már tőzsdére jöttek, a lufi utolsó szakaszában már boldog-boldogtalan tőzsdére viszi nemrég alapított cégét, esetenként komolyabb alaptevékenység nélkül. Ezekért nem kár.
A probléma abból adódhat, hogy az állam elképesztő pénzt ölt bele a részvényvásárlásokba, és ez a pénz hiányozhat a jövőben. Ha pedig tovább forszírozzák az állami vásárlásokat, az pénzügyileg túl is terhelheti az államot, ami viszont már káros lehet a gazdaságra nézve. És miután Kína gazdasága ma már az Egyesült Államokéval vetekszik, ennek zavarai komolyan kihathatnak a világgazdaságra is.
A magyar börze forgalma eddig 5,7 milliárd forint. A főbb részvények vegyesen teljesítenek. 
