A novemberben látott emelkedés kitartott az év utolsó hónapjában is, decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, ami 13,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A tavaly január–decemberi időszakban a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt, ami 12,9 százalékos növekedést jelent éves szinten, ezt közölte a KSH a Privátbankár.hu-val. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete decemberben – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327 700 forint volt, a nettó (családi kedvezmények nélkül) 217 900 forintot tett ki. A kedvezményt is figyelembe véve ez 225 800 forintra rúg. Az év egészét tekintve ez 297 000 forint volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,3 százalékkal emelkedett.
Még mindig a biztosítók keresnek a legjobban
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561 600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (185 000 forint). A közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 255 000 forint volt.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 106 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, átlagosan 8700, illetve 8500 forint kiegészítést kaptak.
Mit gondolnak az elemzők?
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint az év utolsó hónapjában a munkaerő iránti kereslet tekintetében folytatódott az egész évben megfigyelt kedvező tendencia. Az elsődleges munkaerőpiacon 103,5 ezer fő talált magának állást, eközben a közfoglalkoztatottak száma pedig 47 ezer fővel, 150 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Ami a 2018. év béralakulását illeti, az ING várakozása szerint a minimálbér és garantált bérminimum emelése (8, illetve 12 százalékkal), valamint a továbbra is velünk maradó munkaerőhiány és a folytatódó állami bérrendezések miatt a keresetek emelkedése folytatódhat, bár dinamikája elmarad majd a tavalyi évben tapasztalttól. Az idei év egészében átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulálnak, valamint enyhén gyorsuló inflációval (2,6 százalék), így idén nem sikerül megismételni a kétszámjegyű reálbér-emelkedést.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely elmondása szerint hozta a várakozásokat a decemberi adatat, a bank előrejelzése szerint idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedés szempontjából. Becslésünk szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság.
Kilőhet az építőipar?
A Takarékbank elemzője, Horváth András optimistán, de óvatosan látja az idei évet: a bank előrejelzése szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, a Takarékbank 9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár, elsősorban a szakemberhiány miatt. Idén a várt 2.6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme.
A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek immár bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.
Az amerikai piacok után az európai tőzsdék is emelkedni kezdtek kedden. 
