A novemberben látott emelkedés kitartott az év utolsó hónapjában is, decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, ami 13,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A tavaly január–decemberi időszakban a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt, ami 12,9 százalékos növekedést jelent éves szinten, ezt közölte a KSH a Privátbankár.hu-val. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete decemberben – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327 700 forint volt, a nettó (családi kedvezmények nélkül) 217 900 forintot tett ki. A kedvezményt is figyelembe véve ez 225 800 forintra rúg. Az év egészét tekintve ez 297 000 forint volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,3 százalékkal emelkedett.
Még mindig a biztosítók keresnek a legjobban
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561 600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (185 000 forint). A közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 255 000 forint volt.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 106 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, átlagosan 8700, illetve 8500 forint kiegészítést kaptak.
Mit gondolnak az elemzők?
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint az év utolsó hónapjában a munkaerő iránti kereslet tekintetében folytatódott az egész évben megfigyelt kedvező tendencia. Az elsődleges munkaerőpiacon 103,5 ezer fő talált magának állást, eközben a közfoglalkoztatottak száma pedig 47 ezer fővel, 150 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Ami a 2018. év béralakulását illeti, az ING várakozása szerint a minimálbér és garantált bérminimum emelése (8, illetve 12 százalékkal), valamint a továbbra is velünk maradó munkaerőhiány és a folytatódó állami bérrendezések miatt a keresetek emelkedése folytatódhat, bár dinamikája elmarad majd a tavalyi évben tapasztalttól. Az idei év egészében átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulálnak, valamint enyhén gyorsuló inflációval (2,6 százalék), így idén nem sikerül megismételni a kétszámjegyű reálbér-emelkedést.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely elmondása szerint hozta a várakozásokat a decemberi adatat, a bank előrejelzése szerint idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedés szempontjából. Becslésünk szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság.
Kilőhet az építőipar?
A Takarékbank elemzője, Horváth András optimistán, de óvatosan látja az idei évet: a bank előrejelzése szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, a Takarékbank 9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár, elsősorban a szakemberhiány miatt. Idén a várt 2.6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme.
A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek immár bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.
Közép- és Kelet-Európa húzott. 
