5p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Norvégia azon döntése, hogy mélytenger-fenéki bányászatra vállalkozik vitatott területeken, fokozza a geopolitikai feszültségeket az Északi-sarkvidéken. A régióban a lépés tovább destabilizálja a törékeny ökoszisztémát, amelyet már most is megterhel a drámai ütemű éghajlatváltozás. Káncz Csaba jegyzete.

Januárban Norvégia lett a világon az első ország, amely megnyitotta kontinentális talapzatát a mélytengeri ásványkincsek kereskedelmi célú feltárása előtt. A jóváhagyott javaslat 281 ezer négyzetkilométeres – nagyjából három Magyarország nagyságú – területen nyitja meg a "fenntartható és felelősségteljes" feltárást. A mélytengeri bányászat meghatározása azonban zavaros jogi vizekre sodorhatja Norvégiát, mivel számos olyan nemzetközi megállapodás határait feszegeti, amelyeknek maga is aláírója.

Az Északi-sarkvidék a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely már most is az átlagosnál négyszer nagyobb ütemű globális felmelegedés súlyos hatásait szenvedi el. Norvégia parlamenti döntése, amely támogatja a sarkvidéki tengerfenék alatti bányászat engedélyezését, nemcsak környezetvédelmi, hanem geopolitikai szempontból is új "Pandora-szelencét" nyithat meg az Északi-sarkvidéken.

A mélytengeri bányászat  károsíthatja a sarkvidéki ökoszisztémákat. Fotó: Depositphotos
A mélytengeri bányászat károsíthatja a sarkvidéki ökoszisztémákat. Fotó: Depositphotos

Bányászat a mélyben

A mélytengeri bányászat engedélyezésére irányuló javaslatot az a minisztérium kezdeményezte, amely évtizedek óta felügyeli Norvégia hatalmas tengeri olajiparát. Felkérték, hogy térképezze fel "a norvég kontinentális talapzat kereskedelmi szempontból érdekes ásványi lelőhelyeit" – ez aztán szulfidokat és mangánkérgeket talált, amelyekben nagy koncentrációban található réz, cink, kobalt, valamint ritkaföldfémek.

A norvég energiaügyi minisztérium úgy véli, hogy a mélytengeri bányászatból származó ásványi anyagok egyszerre fedezhetik a Zöld energiára való átálláshoz szükséges keresletet és biztosíthatják az ellátást. Az ellenző tudósok és szervezetek azonban azzal érvelnek, hogy ez a logika hibás.

A mélytengeri bányászat ellenzői szerint a bányászat visszafordíthatatlanul károsítja a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, és arra figyelmeztetnek, hogy hatással lesz a halászatra, üledékfelhalmozódást okoz, károsítja a tengerfeneket, növeli a szennyezést, és számos más tovagyűrűző hatáshoz járul hozzá.

Norvégia kontinentális talapzata

Az ENSZ jogrend szerint a part menti országoknak a partjaiktól 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezetük van, amelyen belül joguk van a tengerfenéken és a vízoszlopban található erőforrások feltárására és felhasználására.

Ez Norvégiára is igaz, azonban 2009-ben Norvégia kontinentális talapzatának kiterjesztésére irányuló kérelmét az ENSZ irányító testülete jóváhagyta. Ez a döntés 235 ezer négyzetkilométernyi tengerfenékkel bővítette Norvégia területét - bár fontos kihangsúlyozni, hogy a tengerfenék feletti vízterület nem tartozik norvég területhez.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen bányászati tevékenység Norvégia tengerfenékének egy részén elkerülhetetlenül hatással lesz arra a vízoszlopra, ahol a Nyílt Tengeri Szerződést végül alkalmazni fogják - ami potenciálisan jelentős jogi következményekkel járhat.

Nyílt Tenger – vagy mégsem?

2023-ban több mint 80 ország – köztük Norvégia – fogadta el az ENSZ Nyílt Tengeri Szerződését, amelynek célja, hogy szabályozza az óceánok kétharmadát, amely nem tartozik egyetlen ország hatáskörébe sem. A bányászat számos bonyolult jogi kérdést vet fel, amelyek érinthetik ezt a Szerződést.

Például a Szerződést aláíró 80 ország bármelyike javasolhatna védett tengeri területet a nyílt tenger bármely pontján. Elméletileg ez lehetne egy olyan terület, ahol Norvégia mélytengeri bányászatot tervez.

A regionális megállapodások

Vannak olyan regionális megállapodások is, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A Svalbard-szerződés például egy olyan megállapodás, amelyet Kanada és 45 másik ország írt alá. A szerződés elismeri Norvégia szuverenitását a Svalbard-szigetek felett, ugyanakkor egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít a szerződő felek számára a gazdasági tevékenységek, a halászat, a bányászat, a vadászat, a hajózás és a tudományos létesítmények működtetéséhez.

Az 1920-ban aláírt szerződés földrajzi kiterjedését és átfedéseket illetően van némi vita. Márpedig amint néhány vállalat megkapja az engedélyt... azonnal felmerül a kérdés, hogy a Svalbard-szerződés vonatkozik-e erre az adott területre, és hogy ez mit jelent. A norvég kormány azzal érvel, hogy a Svalbard felségvizeken túli területekre nem vonatkoznak a halászati és bányászati záradékra vonatkozó egyenlő jogok, míg olyan államok, mint Izland, az Egyesült Királyság és több uniós ország határozottan ellenzi és nem ért egyet ezzel a norvég állásponttal.

Az Atlanti-óceán északkeleti részének tengeri környezetét védő egyezmény, az OSPAR-egyezmény szintén aggályokat vethet fel a mélytengeri bányászat hatását illetően a régióban, az üledékfoltoktól kezdve a halászatra gyakorolt hatásokig. Az egyezmény azonban nem tiltja Norvégia tevékenységét a kontinentális talapzatán.

Nem véletlen tehát, hogy több ország , köztük Kanada és Franciaország – már moratóriumot, vagy elővigyázatossági szünetet szorgalmaznak a mélytengeri bányászatra a "nemzeti joghatóságon kívüli területeken".

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Januárban újra alaposan beindult az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 11. 08:31
2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Makro / Külgazdaság Magyarország maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama
Privátbankár.hu | 2025. február 11. 06:39
Egy pontot rontott Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, így maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
Makro / Külgazdaság Kritikus alkotmánykiegészítéstől kell tartania Trumpnak?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 19:16
Anthony Scaramucci ugyan mindössze 11 napot szolgált Donald Trump előző kormányában, ám a főnökéről szerzett tapasztalatai alapján az új elnök eltávolítását javasolja mentális gondjaira hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Megint változnak az üzemanyagárak, nézze csak!
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 18:52
Az egyik típus ára csökken.
Makro / Külgazdaság Ön mit szólna 478 ezer forintos minimálbérhez?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 17:44
Egy uniós tagországban épp most emelik ilyen szintre.
Makro / Külgazdaság Az önkormányzati csodafegyver a Balaton NER-es beépítését is megakadályozhatta volna
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 16:09
Pénz és politikai akarat hiányában nem éltek az elővásárlási joggal.
Makro / Külgazdaság Reagált az EU vezetése az amerikai vámháborús hírekre
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 14:09
Ha lesz róla pecsétes papírjuk, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Makro / Külgazdaság Áll a bál a román boltok körül – a Lidl és a Kaufland is célkeresztbe került a kampányban
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 13:14
Le a külföldi boltláncokkal? A botrányhős elnökjelölt nekiment a nagy láncoknak, de már az alapfelvetése is hibádzik.
Makro / Külgazdaság Repülőrajt Nagy Márton módra: adókat emeltek, mégis rögtön mínuszban kezdett a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 12:44
Pedig nem szokott. Az állampapírok kamatait az inflációkövető adóemelések sem tudták ellensúlyozni.
Makro / Külgazdaság Inkább hagyja fagyoskodni szövetségeseit Oroszország?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 11:53
Elutasították a 60 millió eurós segítséget a szakadár moldáv köztársaságban – Oroszország nem engedi ki a markából a területet?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG