2017-ben összesen mintegy 825 ezer új állampolgárságot adtak ki az igénylőknek az uniós tagállamok. A legtöbben Olaszországban jutottak állampolgársághoz, ezt az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svédország és Spanyolország követi a listán. Az Eurostat jelentése szerint az évben kiadott kérelmek 8 százalékát eredetileg marokkói állampolgárságú emberektől fogadták el, őket az albánok követik 7, és a törökök, valamint az indiaiak 4-4 százalékkal.
Hol kérnek állampolgárságot a magyarok?
Ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk a hazai helyzetről, grafikonon ábrázoltuk az állampolgárságot kapó magyarok számának változását 2010-ben és 2017-ben. Ami rögtön feltűnik, az az, hogy az eltelt hét év alatt drasztikusan nőtt a brit állampolgárságot megkapók száma, míg Németországban sokkal kisebb ütemű volt az emelkedés.
A három legtöbbször állampolgárságot adó ország életében, ebből a szempontból ezzel együtt sem számottevőek a magyar kivándorlók, hiszen például Németországban a 2017-es évben összesen több mint 115 ezer kérelmet bíráltak el pozitívan – a legnagyobb arányban a törökök váltak teljes jogú polgárokká.
2010-ben gyakorlatilag elenyésző volt azon magyaroknak a száma, akik hivatalosan is megszerezték az osztrák állampolgárságot (mindössze 68 a több mint 6100 elfogadott kérelemből). Ez a szám hét év alatt gyakorlatilag megnégyszereződött, hiszen 2017-ben már 227-en kapták meg a papírt. Szintén hasonló a helyzet Észak-Írországban is – míg 2010-ben csak kettő magyar kapta meg Belfasttól az állampolgárságot, 2017-ben már 163.
Nem jelentett fennakadást a menekültválság
Az Európai Unió legtöbb tagállamában a tényleges állampolgárság (nemcsak a tartózkodási és munkavállalási engedély) megszerzése komoly feltételekhez van kötve – például több évnyi igazolt kinti munkavállaláshoz, és bejelentett lakcímhez. Ezt szem előtt tartva feltételezhetjük, hogy a 2015 és 2017 közti időszakban állampolgárságot szerző magyarok kivándorlása óta hosszú idő telt el.
Ugyanebben az időszakban tetőzött az Európai Unióban a menekültválság is, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a krízisben leginkább érintett országokban élő, állampolgárságra váró magyarokat mennyire tántorította el mindez.
Ahogy az a grafikonon is látszik, egyedül Svédországban csökkent ebben az időszakban az állampolgárságot szerző magyarok száma, minden más vizsgált országban stagnálás vagy növekedés volt.
Akik magyar állampolgárrá válnak
A kivándorolt magyarok mellett érdemes megnézni azt is, hogy mi a helyzet azokkal, akik magyar állampolgárságért folyamodnak. 2017-ben Magyarország 2787 új állampolgárságot adott ki, ebből 2415-öt európaiaknak.
Döntő többségben a román állampolgársággal rendelkezők kapták meg a magyar papírokat (1757 fő) - ez egyáltalán nem meglepő a külhoni magyaroknak nyújtott, a kormány által erősen támogatott állampolgárság-szerzési rendszer tekintetében. Szintén a határon túli magyarságok igényleseinek tudható be feltételezhetően az, hogy Ukrajnából 186-an, Szlovákiából 136-an, míg Szerbiából 93-an jutottak állampolgársághoz.
A külhoni magyarok mellett egyébként az afrikai országokból 301-en, az ázsiai országokból 181-en, míg Oroszországból 78-an kapták meg a magyar állampolgárságot az évben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1442,86 pontos, 1,18 százalékos csökkenéssel, 120 443,10 ponton zárt hétfőn.
