|
| Kép forrása: EPA |
Száz nappal a Brexit népszavazás után Theresa May brit miniszterelnök múlt vasárnap a Konzervatív Párt konferenciáján bejelentette, hogy London a migráció ügyében teljes szuverenitásra törekszik és azt is világossá tette, hogy az Egyesült Királyság nem fogja elismerni az Európai Bíróság (ECJ) törvénykezését. May arra utalt, hogy a brit kormány számára nem biztos, hogy elfogadható alku a munkaerőpiac nyitottsága az európai közös piacért cserébe.
Szerdán, a konferencia záróbeszédében a miniszterelnök erős brit államot ígért, amely megvédi a keményen dolgozó brit kisembert. May 13 alkalommal utalt a beszédében a „munkásosztály”, illetve a „dolgozó ember” szorult helyzetére.
Több százezren kerülnek utcára
Abba nem ment bele, hogy a Brexit mennyiben járul hozzá a polgárok fokozódó gazdasági problémáihoz. Pedig már idézhette volna a Strathclyde Egyetem friss tanulmányát, miszerint csupán Skóciában a Brexit 8 milliárd fontos kárt fog okozni és 80 000 ember veszíti el az állását az elkövetkező évtizedben. Vagy utalhatott volna a TheCityUK elemzésére, amely szerint a brit pénzügyi szektornak 38 milliárd fontos kiesést okoz a brit kiválás és 75 ezren kerülnek az utcára a szektorból.
| A Brexitről írt összes Privátbankár.hu-s cikket itt lehet megtalálni. >>> |
May és kormányának keményvonalas hangütése az európai kontinens és közös piacának irányába a héten 31 éves mélypontra küldte az angol fontot a dollárral szemben. A font mélyrepülésének következményeképpen az Egyesült Királyság becsúszott Franciaország mögé a világ nemzetgazdaságainak listáján.
Amikor az újságírók a konferencián a Brexit mellett korábban harsányan kampányoló képviselőket szembesítették korábbi rózsás ígéreteikkel, azok gyorsan elmenekültek a kérdések elől, ahogy az ezen a videón is látszik:
A konferencián a kormány tagjai számos bevándorlásellenes lépést jelentettek be. Amber Rudd belügyminiszter kijelentette, hogy a külföldi dolgozóknak nem lesz szabad „betölteni olyan munkát, amelyet a briteknek kellene csinálniuk”. A kormányzat azt tervezi, hogy minden brit céget jelentéstételre kötelezi arról, hogy milyen arányban alkalmaznak nemzetközi munkaerőt. Már idén decemberben életbe léptet a kormány szigorúbb, kötelező ellenőrzéseket a migránsokkal szemben.
Keményvonalas kül- és biztonságpolitikai vonalvezetés
Boris Johnson, a bumfordi külügyminiszter, beszédében Afrikára nem úgy utalt, mint egy kontinensre, hanem mint egy országra (sic). Éles hangú szónoklatában Moszkvát tette felelőssé a szír helyzet elmérgesedéséért, mivel az orosz cselekmények lehetetlenné teszik a béketárgyalások megkezdését. Kijelentette, hogy London a Brexit után is része marad az európai biztonsági együttműködésnek, amelynek része az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása az ukrán történések miatt.
|
| Káncz Csaba |
A maga fanyar humorával és keresetlen stílusával arra is emlékeztette a tory hallgatóságot, hogy a Brit Birodalom egykor hétszer akkora kiterjedésű volt, mint a Római Birodalom és London az elmúlt kétszáz évben 178 országot támadott, illetve szállt meg. Arra is utalt beszédében, hogy a 2003-as iraki beavatkozás katasztrófája nem jelentheti azt, hogy a jövőben nem történnek külföldi intervenciók London részéről. Ahogy megfogalmazta: Nem mindegyik katonai beavatkozás volt katasztrófa, ezt igazán nem lehet állítani.
Illeszkedve a külügyminiszter mondandójához, Michael Fallon védelmi miniszter 1.3 milliárd fontos fejlesztést jelentett be a BAE Systems céggel, amely új generációs ’Successor’ tengeralattjárók építésére vonatkoznak, Trident nukleáris rakétákkal fölszerelve. Fallon azt is kiemelte, hogy a jövőbeli katonai konfliktusok esetén a brit hadsereg kivonja magát az Emberi Jogok Európai Konvenciója (ECHR) alól. Fallon szerint a brit haderő elleni jogi keresetek „kárt okoznak a csapatainknak” és aláássák a katonai műveleteket.
Káncz Csaba jegyzete
