„Be mered vállalni?” – jelent meg a felhívás Gefängnis Zürich West, azaz a Nyugat-zürichi börtön oldalán néhány napja. Aki kattintott, az megtudhatta, hogy az áprilisi megnyitásra készülődő intézmény teszteléséhez keresnek önkénteseket. A vállalkozó szellemű jelentkezőknek három éjszakát kell eltölteniük az intézményben „rab”-ként március 24. és 27. között.
„Ahogy a büntetésvégrehajtásban dolgozni is olyan munka, amire nem mindenki alkalmas, letartóztatottként bezárva lenni sem való mindenkinek” – figyelmeztetett a felhívás.
Ennek ellenére már az első napokban 600-an jelentkeztek a felhívásra, és az érdeklődés később is alig csökkent. Az intézmény maximálisan 241 fogvatartott befogadására lesz alkalmas egyébként, így valamilyen szempontok szerint majd ki kell válogatni azokat, akik részt vehetnek a próbaüzemben próbarabként.
Pedig az intézmény igazgatója, Marc Eiermann szerint „nem lesz nyári táborozás” az önkénteseknek a néhány napos börtönélet, akiknek a belépéskor le kell adniuk minden elektronikus eszközüket, például a telefonjukat is, viszont a motozás – a későbbi éles működéssel szemben – csak opcionális lesz. Az önkéntes rabok egyébként bármikor megszakíthatják a próbaraboskodást, és hazamehetnek, ha úgy érzik, nem bírják még ezt a bezártságot sem.
Eiermann azt is elmondta, hogy mivel az egész létesítmény új, ráadásul a személyzet egy része is először vállal munkát a büntetésvégrehajtás területén, ez a teszt kulcsfontosságú lesz abban, hogy az őrség tagjai megismerjék az épületet, illetve minden rendszert ki tudjanak próbálni.
Önkéntesnek egyébként az jelentkezhetett, aki Zürich kantonban lakik, illetve vállalta, hogy a hatóságok elvégeznek egy biztonsági átvilágítást rajta.
A Gefängnis Zürich West nem önálló létesítmény, hanem a Polizei- und Justizzentrums (PJZ), azaz a rendőrségi és igazságügyi központ része, és arra fog szolgálni, hogy elítéltek itt töltsék le a rájuk kiszabott börtönbüntetés idejét. Az épületben a tárgyalásukra várókat, illetve az előzetes letartóztatásba helyezetteket fogják őrizni.
A központ megépítését az is szükségessé tette, hogy a kantonban nem volt elegendő korszerű ilyen férőhely, és az új létesítmény lehetővé teszi, hogy az ideiglenes, egy korábbi kaszárnyában kialakított elavult rendőrségi fogdát végre bezárják. Az illetékesek azt is remélik, hogy a rendőrség és ügyészség számos részlege, a fogda, sőt törvényszéki orvosszakértők, valamint a rendőrakadémia egy részének is egy épületbe költöztetésével javulni fog a hatóságok munkájának a hatékonysága.
Az összesen 133 ezer négyzetméternyi hasznos teret kínáló épületet öt év alatt húzták fel, a projekt teljes költsége mai árfolyamon nagyjából 193 milliárd forint volt.
Mint tudjuk, Magyarországon sem éppen ideálisak a fogvatartottak körülményei, és a kormány még a megítélt kártérítések kapcsán kipattant botrány előtt, 2016-ban bejelentette, hogy a strasbourgi bíróság a zsúfoltság enyhítését előíró 2015-ös rendelkezésével összhangban nyolc új börtönt is épít az országban. Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték 103 milliárdból – de ebből végül nem lett semmi.
Ehelyett átmeneti megoldásként 2020-ig tíz büntetésvégrehajtási intézményt bővítettek ki átalakított konténerekkel, valamint könnyűszerkezetes épületekkel, ezek összesen 2750 embert képesek befogadni. Ezek átadása előtt nem volt nyilvános, önkéntesek bevonásával zajló tesztüzem, viszont ezek nem is felelnek meg az előírásoknak, üzemeltetésük is igen drága.
A bővítések részletes költségvetését ugyan tíz évre elzárták a nyilvánosság elől, annyit azért ki lehetett deríteni, hogy – teljesen váratlan módon – NER-közeli cégek valósíthatták meg ezeket.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
