Kósa Lajos csütörtökön benyújtott egy törvényjavaslatot, mely nagyobb szabadságot adna az önkormányzatoknak a hitelfelvételben. Január 1-je óta hatályba lépett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, mely meghatározza az államadósság, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek fogalmát, és kimondja, hogy a jogszabály által meghatározott esetekben a kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges az adósságkeletkeztetéshez. Ilyen engedély hiányában az ügylet ugyanis semmis.
| Kósa a törvényjavaslatba belefoglalt a Költségvetési Tanács elnökének fizetését is, szerinte a posztot most betöltő Kovács Árpádnak közel havi 2 milliót kellene fizetni munkájáért, cserébe azonban más keresőtevékenységet nem folytathatna. |
A Fidesz alelnöke, Debrecen (arról a megyeszékhelyről van szó, mely idén átvállalta az úszó-EB megrendezését Antwerpentől, mert a hollandoknak erre "nem volt pénze"), polgármestere ugyanis elhagyná az év elejétől hatályos stabilitási törvénynek azt a részét, amely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. Ennek hatályon kívül helyezésével - mint írja - biztosítva lenne "a 2012. évben még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetősége".
|
| Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen első embere |
A változtatás alapján - egyedi kormányzati engedéllyel - mód nyílna az önkormányzatoknak éven túlnyúló működési hitel felvételére, "természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik" - érvel indoklásában Kósa Lajos, hozzátéve, hogy ezen túlmenően a javaslat a fejlesztési célú ügyletek jóváhagyásának feltételeit tartalmazó bekezdés megfogalmazását javítva a működési célú hitelfelvétel engedélyezési szabályait is rögzíti.
Több szava lehet a polgármesternek a gazdasági kérdésekben
Az indítvány kimondaná azt is, hogy a képviselő-testület az önkormányzat előirányzatainak módosítására, az azok közötti átcsoportosításra vonatkozó jogát átruházhatja a polgármesterre vagy a pénzügyi bizottságra. Kósa Lajos szerint szükséges beépíteni az államháztartási törvénybe azt a szabályozást is, amely szerint a helyi önkormányzat hitele, kötvénykibocsátása fedezeteként nem szolgálhat egyebek mellett a törzsvagyon, valamint a kapott normatív hozzájárulás, támogatás, helyben maradó személyi jövedelemadó. Kivételként szabályozná azonban a likvid hitelt, ellenkező esetben ugyanis - magyarázza - például munkabér-megelőlegező hitelt sem tudnának felvenni az önkormányzatok, aminek a forrása a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás. Kivételként kell kezelni továbbá - folytatja - az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett hiteleket is, hiszen azokat "az utófinanszírozással kapott uniós költségvetési támogatásokból törlesztik".
És ha valaki takarékoskodni akar?
Az előírás egyébként az államháztartási törvénynek azon szabálya helyébe lépne, amely alapján az önkormányzatok betétként csak a fizetési számlájukhoz kapcsolódó alszámlán köthetnek le forrásokat. A decemberben elfogadott szabályozásig a fizetési számlát kezelő bankon kívül is lehetett betétje az önkormányzatoknak - idézi fel a Fidesz politikusa, közölve, hogy a szabály hatályon kívül helyezésével a helyhatóságok a pénzügyi szolgáltatásokat végző szervezetek között továbbra is szabadon választhatnának szabad forrásaik felhasználása érdekében.
A stabilitási törvényt a Parlament tavaly decemberben, a két ünnep között fogadta el, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elnöke azt kérte Orbán Viktortól, fontolja még meg a törvényjavaslat elfogadását.
Így alakult délutánra a budapesti parkett. 
