Tragikus beruházási adat, egy nem túl izmos növekedési statisztika és egy túlzás nélkül válságosnak nevezhető év után szólalt fel vállalkozók előtt Orbán Viktor – számol be az eseményről a hvg.hu. A miniszterelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) éves ünnepségén vett részt.

Bár a résztvevők mindegyike a kormány és a vállalkozók együttműködésének fontosságát emelték ki, Orbán azt fejtegette, két különböző világról van szó, hiszen a vállalkozókat saját nyereségük motiválja, míg a politikusakat az, hogy az egész gazdaság, a nemzet, a közösség javát szolgálják. A miniszterelnök azonban azt is hozzátette: lehetséges megtalálni a közös pontokat.

Orbán feltette a kérdést: szükségszerű-e, hogy a két érdek szemben áll egymással? Aztán úgy válaszolt: a „polgári gazdaságtan szerint a két érdek feltételezi egymást, sőt, a közhaszon csak magánhasznon, a közérdek csak magánérdeken keresztül jön létre, ebből lesz osztályharc helyett osztálybéke”.

„Önök munkát adnak, adót fizetnek, tőkéjük van, és ha önök nem működtetnének vállalkozásokat, akkor működtetne más, leginkább külföldiek” – sorolta, hogyan is járulnak hozzá a vállalkozások a közérdekhez, hozzátéve azt is, a mostani válságot azért tudja könnyebben leküzdeni a magyar gazdaság, mert 2008-cal szemben sokkal tőkeerősebb a gazdaság – áll a lap beszámolójában.

Orbán szerint a Fidesz gazdaságpolitikája a 2010-ben indult válságkezelésével a GDP megháromszorozódásához vezetett, azóta, egymillióval többen – 4,8 millióan – dolgoznak.

A miniszterelnök említett néhány megoldandó problémát is. Kormánya tagjaival vagy Parragh Lászlóval szemben finoman bírálta csak a jegybankot, amikor arról beszélt, helyre kell állítani a hitelezést. „Próbálunk a jegybank hatáskörét súroló lépéseket tenni, de nem tudunk az ellen tenni, hogy a kamatpolitika mégiscsak a jegybank kezében van, annyit tehetünk, hogy ha a kamatokat a jegybank magasan tartja, akkor támogatási programokat indítunk.”

A másik „elkerülendő csapda” szerinte az energiaárakból ered. A miniszterelnök elismerte, hogy amíg a lakosságnál sikerült leszorítani az árakat, a vállalkozóknál ez terhet jelent, sőt valójában az ő magasabb áraik finanszírozzák a „rezsicsökkentés” néven ismert hatósági áras politikát.