Nem szeretem a bosszú politikáját címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív német lap. (Az interjú időközben felkerült a miniszterelnök holnapjára, amely itt olvasható.)
A kormányfő a magyar-német viszonyról kiemelte, hogy "a negatívumok kizárólag a politikának köszönhetőek", és az élet minden más területén kiválóak a kapcsolatok.
A törést a politikai kapcsolatokban "egyedül a bevándorlás okozta" - tette hozzá, aláhúzva, hogy "mi ragaszkodunk a nemzetek önvédelemhez való jogához", a németeknek viszont más a filozófiájuk.
"Biztos rám is jut egy rész a felelősségből a magyar-német rossz politikai közérzetért" - mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ha a politikusok tehetnek erről, akkor ez rá is vonatkozik-e.
A különbségek a "migránskérdésben" ugyan "nem áthidalhatók, de kezelhetők". Ennek érdekében a migrációból fakadó közös kérdéseket el kell venni az Európai Bizottságtól, és az érintett országok belügyminisztereinek külön tanácsára kell bízni.
Külön testület a schengeni övezetnek
"A schengeni övezet belügyminisztereinek kellene egy erős testületet létrehozniuk, hogy az egész schengeni zónát érintő kérdéseket ott lehessen eldönteni úgy, ahogyan ezt szakemberek teszik, és nem úgy, mint a politikusok" - mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy majdnem négy év telt el a migrációs válság csúcspontja óta, elmondta: "minden, amit 2015 óta megéltünk, még erősebb formában újra meg fog történni", mert az arab világ népessége hamarosan meghaladja az EU-ét, "és akkor még nem beszéltem Fekete-Afrikáról, ahol ilyen sok embert aligha tudnak eltartani".
Magyarország ebben a helyzetben "határország", amely "teljes készültségben" él és tudja, kizárólag a török kormánytól függ, hogy az ott élő több millió menekült megindul-e Európa felé.
Németország viszont védettebb helyen fekszik, és ezért biztonságosabbnak érzi helyzetét. "Ebből, és az eltérő történelmi tapasztalatunkból ered a különböző gondolkodásmódunk" - mondta a kormányfő.
A migrációval foglalkozó kormányzati kampányról az Európai Néppártban (EPP) megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban elmondta: az EPP "problémája abból fakad, hogy nagyra nőtt", északi tagjai közelebb állnak Emmanuel Macron francia elnökhöz, mint a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU), és "sajnos a migráció itt is kiélezte a különbségeket".
|
| (Fotó: Magyar kormány Facebook oldala) |
A kampány egyik fő alakjáról, Jean-Claude Junckerről elmondta: a luxemburgi EPP-s politikus megítélése Nyugaton és Keleten "merőben különbözik, Nyugat-Európában az EPP azzal kampányol, hogy az új csúcsjelölt, Manfred Weber majd Juncker úr munkáját folytatni fogja", ami Közép-Európában "politikai öngyilkosság, mivel Juncker úrnak itt alig van tekintélye".
"Ha az EPP győzni szeretne Közép-Európában, azt kell mondania itt: Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő" - mondta Orbán Viktor.
"Nem szeretem a bosszú politikáját, a bosszú mindig hátrafelé van, és visszahúzza az embert" - tette hozzá a kérdésre, hogy a plakátokkal bosszulják-e meg, hogy Junkcer követelte a Fidesz kizárását az EPP-ből.
Juncker kedves ember
Mint mondta, Juncker "kedves ember", akinek a "legidétlenebb és legostobább gesztusait" is megbocsátja az ember, és nincs köztük ellenszenv. Azonban "kísérlete" a Fidesz kizáratására "személyes illojalitás", és "nem várhatja el senki, hogy az illojalitásra ne adjunk választ, még ha ez egy kedves ember illojalitása is".
"Egy ilyen plakátról Magyarországon senkinek nem jut az eszébe az antiszemitizmus" - jelentette ki a felvetésre, hogy a plakát antiszemita vonásokat hordoz. A felvetés számára "egy német problémának tűnik" - mondta.
"Régebben létezett antiszemitizmus a keresztény jobboldalon Magyarországon is, de azt visszaszorítottuk", és ma "új jellege van az antiszemitizmusnak: a zsidók és az Izrael ellen irányuló ellenségességet ma a migráció hozza be a társadalmainkba".
"Ezért van az, hogy Nyugat-Európában az antiszemitizmus nő, míg Közép-Európában csökken. Európának nincsen koncepciója ez ellen, pedig kellene" - mondta Orbán.
A globalizmus rosszabbik arca
A kampány másik alakja, Soros György "a globalizmus rosszabbik arcát testesíti meg". Az egyik oldalon Magyarország áll, amelyet választott vezetői képviselnek. A másik oldalon "a senki által meg nem választott, Soros György által finanszírozott nemzetközi civilszervezetek, NGO-k, amelyek azt akarják, hogy egy másfajta migrációs politikát folytassunk" - mondta a kormányfő, kiemelve, hogy az európai parlamenti választáson a migrációs politika a tét, és "a migrációbarát politikát ők ketten testesítik meg".
Új szereplő a plakátokon
A kampány következő szakaszában, amely már "pártkampány lesz, egy további szereplőt fognak a plakátokon látni, Timmermans urat. Juncker úr nyugdíjba vonul, és helyébe Timmermans úr érkezik" - utalt az európai szocialisták csúcsjelöltjére. "Soros György szerepe az európai politikában nem megkerülhető, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermans bevallottan a szövetségese."
|
| Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje, az Európai Bizottság alelnöke beszédet mond az MSZP kongresszusán 2019. február 16-án. MTI/Mónus Márton |
A kampány miatti támadás a baloldalról indul, és "ha a Fidesz nem létezne, akkor valaki mást támadnának". Mindig lesz valaki, akit a baloldal "kipécéz, ez a hatalomtechnikájuk lényege". Ezt hívják szalámitaktikának, a cél pedig az, hogy meggyengítsék az EPP-t, és átvegyék Európa irányítását.
Hasznos idióták
"Ez tehát nem szellemi, hanem hatalmi természetű küzdelem. Ezt kellene megérteni. Nem mindenki érti ezt, de a politikai szakirodalomban Lenin nyomán ők a +hasznos idióták+", akik "miközben azt hiszik, hogy szellemi harcot vívnak, valójában mások, sőt az ellenfeleink hatalmi érdekeit szolgálják" - mondta a kormányfő.
Kérdésre megerősítette: ez az EPP azon tagjaira is vonatkozik, akik "az egység, az erők összefogása helyett a megosztást tartják jónak".
"Lehet, hogy Juncker úr javasolja a mi kizárásunkat, de én sosem követelném a luxemburgiak kizárását", mert ez "a baloldal malmára hajtaná a vizet, és Európa baloldali hatalmi átvételét készíteném elő ezáltal" - mondta Orbán Viktor.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
