A július 4-i amerikai nemzeti ünnep alkalmából Trump elnök Matteo Salvinitől, az olasz populista jobboldal vezetőjétől és Orbán Viktortól kapta a legbensőségesebb hangvételű üzenetet. Közvetve mindketten érzékeltették, hogy Bidennel szemben Trump újraválasztásában érdekeltek.
Mai írásunkban egy-egy pillantást vetünk az autokrata Trump és Orbán alatt szétesett amerikai és magyar külügyminisztériumra, valamint a Fehér Ház támadásaira a Pentagon ellen.
Már elkerülik a fiatalok
Az amerikai külügy (State Department) Trump hatalomra lépése óta gyakorlatilag permanens káoszban van: a minisztériumban évekig tátonganak betöltetlenül helyettes államtitkári pozíciók.
Ahogyan kulcsfontosságú országokban is évekig betöltetlenül maradnak a nagyköveti pozíciók, hogy aztán végül totál dilettánsokat nevezzenek ki. 2018 decemberében Washington leminősítette az EU-követséget, mindezt úgy, hogy erről nem is értesítette előzetesen Brüsszelt.
Az amerikai külügy morálja újabb mélypontot ütött a múlt hónapban, amikor Donald Trump kirúgta a minisztérium pénzügyi főellenőrét, aki már 5 ügyben is előrehaladott vizsgálatot folytatott. Közte volt Pompeo külügyminiszter egy hanyag kezelési ügye és egy potenciális csúszópénz-ügy a 8 milliárd dolláros szaúdi fegyvereladás kapcsán.
Nem meglepő tehát, hogy a fiatal tehetségek egyre kevésbé képzelik el magukat diplomáciai pályán: míg 2003-ban még 31 ezren felvételiztek a minisztériumba, ez a szám legutóbb már nem érte el a 10 ezret.
A hazai Külügy Kálváriája
A magyar diplomáciát folyamatos személycserékkel züllesztették le a Martonyi János miniszter által még támogatott, „atlantista árulóknak” tekintett diplomaták 2014-es kiszorításával.
Attól az évtől kezdve a magyar miniszterelnök gyakorlatilag gyalog lett az orosz hibrid hadviselés regionális sakktábláján. Ennek keretében a Kreml érdekeinek megfelelően gyakorlatilag befolyásolási szerepet („agent of influence”) játszik a Balkánon – kiemelten Szlovéniában és Észak- Macedóniában - , a nyugati integráció hitelességének és kohéziójának aláásása érdekében.
Mindemellett hazánk érdekérvényesítését az euroatlanti térségben mára jelentősen legyengítette a főként fideszes pártérdekeket követő, durván Nyugat-ellenes hazai retorika, valamint a diplomáciai finomság-, a kiszámíthatóság- és a megbízhatóság hiánya.
Az utóbbi években a hazai kormánypárt részéről egyfajta műveletlen, arrogáns lendület dolgozik, amely lebecsüli a diplomáciát, mint készséget és képzettséget. A 2014 óta hivatalban lévő Szijjártó Péter külügyminiszter hangneme méltatlan a diplomáciához, méltatlan egy civilizált európai országhoz.
Valóban, még a hazai konzervatív tábor sem tudott a mai napig megbarátkozni Szijjártóval és a minisztériumba ejtőernyőztetett teremfocis cimboráival.
Védtelen Pentagon
De nemcsak az amerikai Külügyminisztérium, hanem a Védelmi Minisztérium (Pentagon) is roskadozik már az állandó nyomás alatt. Amint Trump politikai lojalistákkal akarja feltölteni a vezetői pozíciókat, a szakmai vezetők sorra távoznak az állandósult ideológiai viták eredményeképpen. Júniusban két magas rangú tisztviselő is távozott, köztük Kathryn Wheelbarger nemzetközi biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Május végén a Fehér Ház arra utasította a Pentagont, hogy Rich Higginst vegye át a szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár kabinetfőnökeként.
Higgins jelölése nem kis vihart kavart a Pentagonban. Még 2017-ben, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai tervező hivatalának munkatársaként ugyanis országos botrányt kavart feljegyzést készített a Trump elnököt fenyegető politikai veszélyekről.
Higgins ebben kifejtette, hogy Trumpot a titkosszolgálat szereplői, a globalisták, a bankárok, az iszlamisták és a jól beágyazott republikánusok fenyegetik.
A pluszos nyitás emléke gyorsan tovaszállt. 
