Orbán Viktor hangján szólalt meg az osztrák kancellár

Sebastian Kurz és Orbán Viktor Salzburgban 2018. szeptemberben, az uniós kormányfők informális találkozóján. EPA/CHRISTIAN BRUNA

Sebastian Kurz a jövőben sem változtat közismerten migrációellenes politikáján – legalábbis erre lehet következtetni abból az interjúból, amelyet a régi-új osztrák kancellár adott a Financial Timesnak.

Megőrizné az identitást

Kurz, aki 2017 és 2019 között egy néppárti-szabadságpárti kormányt vezetett, idén január óta pedig egy néppárti-zöldpárti kormányt irányít, az interjú során számos olyan elvet hangoztatott, amelyeket a korábbi, populista jobboldallal alkotott kormánya is képviselt – és amelyek az Orbán-kormányhoz is meglehetősen közel állnak.

Szerinte például az illegális bevándorlók ugyanakkora fenyegetést jelentenek Ausztria számára, mint a klímaváltozás.

Fontos, hogy megvédjük a környezetünket, de az is fontos, hogy eldöntsük, ki fog élni az országunkban (...) Ha nem harcolunk az illegális migráció ellen, akkor Európa már nem ugyanaz lesz 5, 10 vagy 20 év múlva. Ha nem kontrolláljuk, hogy ki jöhet be, nem leszünk képesek biztonságban élni. (...) És nem leszünk képesek megőrizni az identitásunkat.

A Néppárt dominál

Ezzel együtt Kurz örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett Néppártnak sikerült koalíciót kötnie a Zöldekkel. Bár ez a házasság első látásra meglepőnek tűnhet, hiszen az ökopárt számos kérdésben (például migráció) liberális álláspontot képvisel, a kancellár szerint egyik fél sem akarta „bedarálni” a másik főbb választási ígéreteit, és tagadta azt is, hogy a tárgyalások során legyalulták volna a Zöldeket.

Tény, hogy az új kormányban a legfontosabb tárcákat – belügyminisztérium,  külügyminisztérium, pénzügyminisztérium – néppárti vagy Néppárthoz közeli politikusok kapták. Ez persze nem meglepő, hiszen a tavaly szeptemberi választásokat toronymagasan, a szavazatok 37,5 százalékát megszerezve nyerték a konzervatívok a szociáldemokraták (21 százalék), a Szabadságpárt (16 százalék) és a Zöldek (14 százalék) előtt.

Az ökopárt pedig megkapta az alkancellári posztot, valamint az új környezetvédelmi szuperminisztériumot, amely az energia-, a közlekedés- és az innovációpolitikát, valamint a technológiát is felügyeli.

Célkeresztben a migráció

Az új Kurz-kormány fő prioritása egyrészt a migráció kontrollálása, másrészt a klímaváltozás elleni küzdelmet segítő törvények megalkotása. Az ígéretek között szerepel még az adócsökkentés és a versenyképesség növelése.

Ami a részleteket illeti, a kormányprogram szerint 2040-re karbonsemlegessé teszik Ausztriát, 14 éves kor alatt a lányoknál betiltják a fejkendő viselését az iskolákban, és megelőzés céljából fogva tarthatják azokat a személyeket, akik a gyanú szerint vallási szélsőségesek lehetnek.

(A kormány kötelessége) megvédeni a fiatal lányokat

– mondta Kurz, aki szerint a világ különböző részeiről érkező bevándorlók befolyása veszélyes lehet. Hozzátette: büszke arra, hogy Ausztria a „kereszténység által dominált” ország, zsidó-keresztény örökséggel.

A kancellár egyúttal a jelenleginél keményebb fellépést sürgetett a Földközi-tengeren zajló migrációval szemben. Szerinte a jelenlegi rendszer ösztönzi az embercsempészetet, és „menetjegyet” jelent az Európai Unióba.

Folyt. köv.

Az első, néppárti-szabadságpárti Kurz-kormány, amely szintén erőteljesen migrációellenes politikát folytatott,  2019 nyarán bomlott fel, miután Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori elnöke belebukott az ibizai videóbotrányba. (Arról és annak magyar száláról itt olvashatnak: Orbán már nem fog az FPÖ-vel fotózkodni – az ibizai kémsztori magyar szála.)

A koalíció felbomlása miatt új választásokat kellett kiírni, amelyeket ismét a Néppárt nyert meg. Kurz pártja és a Zöldek végül több hónapos alkudozás után megegyeztek a koalícióról, így idén január hetedikén hivatalba léphetett a második Kurz-kormány.