Régóta zajlik az egyeztetés uniós berkekben arról, miként lehetne Ukrajnának pénzügyi segítséget nyújtani a zárolt orosz pénzügyi eszközök felhasználásával. Hétfőn azonban a magyar kormány jelezte, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás utánig várni kíván azzal, hogy bármelyik, korábban előkerült megoldásba beleegyezne.
Az utolsó tervek még arról szóltak, hogy a G7 országok közösen vennének fel hitelt, amelynek fedezetét a befagyasztott orosz eszközök jelentenék, csakhogy ez egyrészt az Egyesült Államok és az Európai Unió közti, a részletekre vonatkozó nézeteltérések, de még inkább Orbán Viktor ellenkezése miatt egyre kevésbé látszik kivitelezhetőnek, miközben az unióban található orosz eszközök zárolásáról szóló intézkedés év végén lejár, és újabb idő lesz azt meghosszabbítani.
A Financial Times értesülései szerint azonban az EU-ban azt fontolgatják, hogy az idő szorítása miatt megkerüljék a magyar vétót, és egy olyan megoldással folyósítsa a hitelt, amelyhez nem kell az összes tagállam, csak azok többségének beleegyezése.
A kiskaput az biztosítaná, hogy nem egy új hitelt kapna Ukrajna, hanem a meglévő uniós segélycsomagot egészítenék ki ily módon. Az orosz eszközökre felvett hitel a tervek szerint 20 és 40 milliárd euró között lenne (az eredeti, G7-es elképzelés szerint az Egyesült Államok és az unió szintén 20-20 milliárdot vállalt volna az összesen 50 milliárdos hitelből.
A hitel törlesztőrészleteit az orosz eszközök évi 2,5-3 milliárd eurósra becsült hozadékaiból fizetnék.
Ugyan 2025-ben sorban dőltek a rekordok a lakossági hitelek piacán, a babaváró hitel szempontjából igen gyengére sikerült a tavalyi év. 
