2013 az emelkedés éve lesz, erősítette meg Orbán Viktor a közrádió reggeli műsorában adott rádióinterjújában. A kormányfő szerint az elmúlt 2 év eredményeinek jövőre már látszódnia kell, erről szól a 2013-as költségvetés, melyet a kormány ma nyújt be az Országgyűlésnek és a Költségvetési Tanácsnak.
"Ami eddig volt, az beteges"
| "Nem tartom szerencsésnek az okoskodást arról, hogy miként döntsenek a görögök - utalt a vasárnapi görögországi választásokra a kormányfő -, éppen ez okozta a bajt, kívülről akarták nekik megmondani, mit csináljanak. Ez nem megy. Tudomásul kell venni, hogy Európában demokrácia van, Görögországban is. Szerintem hiba volt, hogy kívülről beavatkoztak a görög belpolitikába egy szakértői kormány kinevezésével. A szakértő kormányfő már nincs is a görögök nyakán" - így Orbán. Itt súlyos dolgok vannak készülődőben, nyilván mert nagy a baj - mondta a kormányfő a görög választások után tartandó EU-csúcsról, szerinte ez elmúlt két év európai válságkezelése sikertelen volt. Az európai válság kapcsán a kormányfő kijelentette: Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. Az eurózónában jelenleg egy nagyon erős központosítás zajlik, ami erősen korlátozza a nemzeti szuverenitást és függetlenséget - vélekedett a miniszterelnök a gazdasági kormányzást megerősítését célként kitűző európai válságkezelésről. |
A kormány szerdai ülésén jóváhagyott büdzsé sarokszámai nem okoztak meglepetést, a kormány azonban 170 milliárdos kiadásnövelésről döntött, amihez a hiánycél tartása (a GDP 2,2%-át kitevő deficit a cél) miatt egy 170 milliárdos bevételnövelést is előirányzott. Ennek alapja a tranzakciós illetékből származó bevételek több mint duplájára emelése (120 milliárdról 280 milliárdra), amin a Bankszövetség igencsak "meglepődött".
"Ez a normális, amit eddig csinált Magyarország az volt a beteges" - mondta Orbán Viktor annak kapcsán, hogy a jövő évi költségvetés alapja már most elkészült. A kormány szerint ez segíti a stabilitást és kiszámíthatóságot, meglehet még azt sem lehet pontosan tudni, mekkora volt tavaly az bruttó hazai termék, amihez a fő számokat viszonyítják.
"Az eurózóna válsága miatt van és lesz bizonytalanság, de ez akkor is így lenne, ha decemberben fogadnánk el a költségvetést. A rugalmasság fontos, meg kell őrizni a kormány és a gazdaságpolitika akcióképességét, ahogy amikor kell, akkor az európai válságfolyamatokra reagálhassunk, a költségvetés ezt a lehetőséget megadja. Olyan tartalékokat képeztünk, melyek túltesznek az előzőévi tartalékokon is, melyek a gyors reagálást lehetővé teszik" - mondta a miniszterelnök. A büdzsében 200 milliárdos tartalékkal számol a kormányzat, ennek fele az országvédelmi alapban lesz, másik fele az általános tartalék.
"A költségvetés általános nagy célja, hogy Magyarország a saját lábára tudjon állni. Ezért két fontos célt ér el ez a büdzsé. Egyrészt tovább növeli a munkahelyek számát. Az ország csak akkor tud a saját lábán állni, ezt továbbra is tartjuk, ha legalább 5 millió ember dolgozik, aki adót is fizet. Ez olyan cél, amiből nem szabad engedni. A másik cél, hogy az adósság szintjét - az állam, a családok, az önkormányzatok és a cégek szintjén is - csökkenteni tudjuk" - mondta Orbán Viktor.
Tranzakciós adó: nincsenek konkrétumok
|
| Orbán Viktor és Csányi Sándor: hány kapura játszanak? |
Meg kellett változtatni a közteherviselés szerkezetét 2010-ben, hogy méltányos legyen - mondta a kormányfő az illeték kapcsán. Az egyetlen dolog, hogy a tranzakciós illetékből 280 milliárdos bevételt akar látni a kormányzat, a részletekről Orbán Viktor sem tudott beszámolni egyelőre, mint mondta, folynak az egyeztetések a Bankszövetséggel, de a költségvetést egyelőre még a kormánypárti frakció sem tárgyalta meg. Nem tudni hát, hogy mi lesz például a bankadó sorsa, vagy hogy a tranzakciós illetéknek lesz-e felső határa (a Széll Kálmán Tervben sz szerepelt eredetileg, hogy lesz, később az NGM az erre irányuló kérdésünkre azt mondta, hogy nem számolnak ilyen plafonnal).
A miniszterelnök kifejtette, hogy a költségvetést a Parlament fogadja el, még további egyeztetésekre van szükség a képviselőkkel, így a Fidesz-frakcióval is. Mint mondta, igény mutatkozik arra is, hogy például a fizikai munkából élők bérhelyzetét javítsák, hogy a fiatalok munkához jutását elősegítsék, és a nemzeti konzultációs ívek sem érkeztek még vissza.
Mik a prioritások?
A kiadási tervek szerint a szaktárcák és az állami szervek 120 milliárd forintot kapnak jövőre. A kormányfő szerint ezt valójában nem a minisztériumok kapják, hanem célok, a tárcákon csak átfolyik a pénz. Vagyis így jut az egészségügyre, az oktatásra, a kormány által kiemelt területként kezelt sportra többlet forrás. Ahogy fontos a gazdasági növekedés beindítása, a vállalkozások támogatása vagy a minimálbér emelése is. "Nem a minisztériumok szemüvegén keresztül nézem a költségvetést" - mondta Orbán. A miniszterelnök a költségvetés megtervezésénél azt adta utasításba, hogy nem lehet olyan terület, mely jövőre kevesebb pénzből gazdálkodik, mint idén.
Fel kell készülni a forint kilengéseire
Minden magyar háztartásnak arra kell felkészülnie, hogy a forint ingadozásokat fog mutatni a válság miatt, ez a jóval erősebb hátterű valutákra is igaz - mondta a miniszterelnök. Orbán szerint a pénzpiacokon a külső hatások miatt is érhetik sokkok a hazai fizetőeszközt, mint mondta, még a Svájci Nemzeti Bank sincs abban a helyzetben, hogy garantálni tudja a CHF árfolyamát.
"Most hogy a devizahiteleseknek lehetősége van belépni az árfolyamgát rendszerébe, én mindenkinek azt ajánlom, hogy éljen ezzel a stabilizációs lehetőséggel, mert a forint árfolyama most éppen elfogadható állapotban van, de lesz ez még ennél jobb is, és lesz még ennél rosszabb is. A devizából szálljanak ki a családok" - mondta a kormányfő a forint árfolyamának kapcsán.
Bármelyik percben kezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel
"Magyarország készen áll a tárgyalásokra, nem rajtunk múlik, mikor kezdjük el. bármelyik pillanatban jöhetnek arról hírek, hogy megkezdhetjük a tárgyalásokat" - mondta ennek kapcsán a kormányfő. A jegybanktörvény kapcsán a miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország független ország, ahol a választott képviselők hoznak döntéseket, de a nemzetközi egyezmények kötnek minket. "Az Európai Unió alapszerződése rendelkezik a tagállamok jegybankjairól, az erről szóló vitát lefolytattuk az Európai Bizottsággal és papírunk van arról, hogy mi betartjuk az uniós szerződést a jegybanktörvényt illetően.
Nem engedünk a 48-ból
A kormányfő szerint az EKB-nak a kérdésben csak véleményezési joga van, és azt figyelembe is vették a szükséges mértékig. A kormányfő kijelentette, hogy a vitás pontokban nem módosítják a törvényt - így például a harmadik MNB-alelnök kinevezését illetően -, de hajlandóak megígérni, hogy nem neveznek ki új alelnököt, amíg a mostani vezetés mandátuma le nem jár (2013 tavaszán), "ha ez megnyugtatja a pénzpiacokat". A jegybanktörvénnyel kapcsolatos vitáról azt mondta, hogy a "lényeg, hogy a magyar Országgyűlés a szuverenitását nem adhatja fel". Kiemelte, hogy a törvénytervezet csak lehetőséget ad egy harmadik alelnök kinevezésére, de nincs olyan kényszerhelyzet, ami azt indokolná, hogy a kormány most egy újabb alelnököt válasszon. Ezt később is megteheti.
Orbán Viktor szerint nemcsak a magyar kormány, de az Európai Központi Bank sem adhat utasítást a független magyar jegybanknak.
Hatékony, „puha" eszközök bevetésével az MNB két gyorskölcsönző intézmény több, aggályosnak ítélt általános szerződési feltételeit módosíttatta. 
