Boris Johnson marad Nagy-Britannia miniszterelnöke: a brit konzervatívok Brexit-párti vezére, aki szűk 3 évvel ezelőtt vette át a párt és az ország vezetését Theresa Maytől, tegnap este megnyerte a bizalmi szavazást a brit parlament alsóházának konzervatív frakciójában: párttársai közül 211-en szavaztak mellette, 148-an ellene.
Túlélt partygate
Johnsonnal szemben az úgynevezett partygate miatt tartottak bizalmi szavazást.
Kiderült ugyanis, hogy a szigorú Covid-korlátozások idején több kerti ünnepséget és egyéb, olykor alkoholfogyasztással egybekötött összejövetelt tartottak a miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben, amelyek egy részén a kormányfő is részt vett.
A partik miatt a londoni rendőrség a közelmúltban megbírságolta Johnsont – ő az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök a modernkori brit politikában, akit törvénysértés miatt szankcionált a rendőrség.
Bár a bizalmi szavazást első pillantásra magabiztosan nyerte az excentrikus pártvezér, és egy évig nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni ellene a pártjában, korántsem dőlhet hátra.
Ugyanis relatív magas azok aránya a párt frakcióján belül – mintegy 41 százalék –, akik Johnson távozását kívánják.
Összehasonlításul: 2018 decemberében, a Theresa May elleni bizalmi szavazáson ennél alacsonyabb (37 százalék) volt az akkori kormányfő távozását pártolók aránya. May ezt a szavazást ugyan túlélte, néhány hónappal később azonban megbuktatták párttársai. (Miután háromszor elutasították a brit kormány és az EU közötti, szerintük az ország számára hátrányos kilépési megállapodást, May önként, könnyek között bejelentette lemondását.)
Ha tízből négy parlamenti képviselőd azt szeretné, hogy távozz, akkor van egy problémád
- írta a BBC mostani kommentárjában.
A szavazást követően Johnson mindenesetre meggyőző és az ország számára rendkívül jó eredményről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy 2019 nyarán, pártelnökké választásakor ennél kisebb arányban, a konzervatív párti képviselők 51 százalékának támogatásával nyert – igaz, akkor a szavazatok három jelölt (Johnson, Jeremy Hunt, Michael Gove) között oszlottak meg.
A mai kormányülésen pedig az mondta: eddig arról volt szó, amiről az ellenfeleik akarták, hogy szó legyen, most viszont tovább kell lépni és az embereket érdeklő dolgokról kell beszélni. A legfontosabb – tette hozzá –, hogy segítsenek azoknak, akik a „Covid utósokkjaival” és a magas energiaárakkal küszködnek.
Partnerek, de nem barátok
De mit jelent a túlélése Magyarország szempontjából?
Bár az Egyesült Államokban brit Trumpként is emlegetett Johnson valóban egyike az úgynevezett populista, rebellis, anti-mainstream konzervatív vezetőknek, és ez alapján akár szoros szövetségese is lehetne Orbán Viktornak, erről szó sincs.
Bár együttműködnek és kapcsolatban állnak egymással, Johnson érezhetően tartja a három lépés távolságot a magyar kormányfőtől.
Míg például Donald Trump – elnöksége alatt és azt követően is – számos alkalommal állt ki Orbán Viktor mellett (az áprilisi választások előtt levélben fejezte ki támogatását, a választások után telefonon gratulált győzelméhez, a budapesti Conservative Political Action Conference-re küldött videóüzenetében pedig agyondicsérte a magyar miniszterelnököt), Johnsontól ilyen üzenetekre nem számíthat Orbán Viktor.
A brit kormányfő 2018-ban a választási győzelemhez, most pedig a kormányalakításhoz gratulált ugyan magyar kollégájának, de koránt sincs annyira elragadtatva tőle, mint Trump.
Ez nem is csoda, hiszen Johnson liberális-konzervatív politikus, nézetei számos tekintetben eltérnek a magyar kormányfőétől, vegyük csak például az orosz-ukrán háborút vagy a szabadságjogokat.
Komoly aggodalmak
Ezeket a nézetkülönbségeket szóba is hozta a brit kormányfő tavaly májusban, amikor – a brit média össztüze közepette – hivatalában fogadta Orbán Viktort, lapértesülések szerint a magyar kormányfő kérésére. (Ő volt egyébként a második uniós miniszterelnök az ír kormányfő, Micheál Martin után, akit a Brexitet követően látott vendégül.)
A (brit) miniszterelnök kifejezte komoly aggodalmait a magyarországi emberi jogok helyzetével kapcsolatban, beleértve a nemek közötti egyenlőséget, az LMBT-jogokat és a sajtószabadságot
- írta a találkozóról a Downing Street.
A két kormányfő idén március elején is egyeztetett egymással Londonban – Johnson ezúttal a Visegrádi Négyek miniszterelnökeivel tartott találkozó keretében fogadta négyszemközt (is) Orbán Viktort. A téma „a romló ukrajnai helyzet” volt.
A vezetők elítélték Oroszország undorító tetteit Ukrajnában és azt mondták, hogy Putyinnak le kell állítania barbár hadjáratát
- fogalmazott Johnson hivatala. A magyar kormányfő nyilatkozatában viszont nyoma sincs ilyen jelzőknek – "elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg" –, ami szintén jelzi, hogy a két kormányfő ebben a témában sem pendül egy húron.
Kapcsolatban maradnak
Orbán Viktor és Boris Johnson legutóbb május végén egyeztetett egymással telefonon. Beszélgetésük során a brit kormányfő elismerte ugyan, hogy néhány országnak kihívást jelent az energiaellátás biztosítása (utalva például az Oroszország elleni kőolajembargó hatásaira), a Downing Street közlése szerint azt is mondta:
a nemzetközi közösségnek továbbra is maximális gazdasági nyomást kell gyakorolnia Putyin háborús gépezetének megbénítása érdekében.
Egyúttal megállapodtak abban, hogy „szoros kapcsolatban maradnak”.
Összegezve: Orbán Viktor számára alapvetően pozitív hír, hogy Boris Johnson hatalomban marad (főleg, ha egy munkáspárti miniszterelnök lenne a másik opció), jelentősebb támogatást vagy hasznot azonban alighanem a jövőben sem remélhet ettől a kapcsolattól.
Alig egy nap után máris felszállt a füst Rómában, egy amerikai bíboros lett az új pápa, XIV. Leó néven. Íme az első reakciók. 
