Elhagyott orosz laktanya - Forrás: Zajza/Wikimedia Commons

Elfogadta az orosz parlament alsóháza az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai „renoválási” városrendezési törvénytervezet harmadik, végleges változatát. A lebontásra ítélt „hruscsovkák” listája a törvény hivatalos közzétételének napján válik majd véglegessé, addig viszont azt jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is.

A rendőrség őrizetbe vett 12, a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakozó embert az Állami Duma épületénél – ami az orosz parlamenti alsóház. Köztük volt az ellenzéki Jabloko párt két helyi vezetője is. Az indoklás szerint a megmozdulást - amelyen többtucatnyian vettek részt - nem egyeztették előzetesen a hatóságokkal Az RBK gazdasági lap helyszíni tudósítása szerint a "renoválást" támogató tüntetők közül viszont senkit sem vezettek el. Nem csak a lakások miatt kezdtek tüntetésbe Oroszországban, erről itt olvashatsz részletesebben >>>

Több pénzért még nagyobbra is lehet cserélni

A törvénytervezet „az ipari lakásépítés első szakaszában”, az 1957 és 1968 között épült házakra terjed ki. A programban való részvételről a törvény hatályba lépését megelőzően a lakók kétharmados többséggel döntenek majd, a szavazástól tartózkodók voksát a szavazók arányában osztják majd el. A projektből való kilépésről a lakók egyharmadot meghaladó szavazattal dönthetnek, még az első cserelakás átadása előtt.

Az érintett lakók nagyrészt a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak majd – ugyanakkor többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A tervezet önálló lakásokat biztosít a jelenleg lakásbérletben élők számára. Elsőként a leginkább leromlott állapotú házakat bontják majd le.

A törvénytervezet ellen több tüntetést is tartottak Moszkvában, mivel a lebontásra ítélt házak első listájába nemcsak „hruscsovkák, kerültek bele, hanem a sztálini korszakból származó, téglaépítésű „sztálinkák” is, sőt még az 1917-es októberi forradalom előtti időkből származó épületek is.

A program bírálói szerint a politika egy "gigantikus piramisjátékot" indít el, amelynek haszonélvezői az építkezési vállalkozók lesznek. A törvénytervezet eredeti változata emellett nem biztosította a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét, a tiltakozók szerint ugyanis megsértette a tulajdonjogot, és korlátozta a bírósági jogorvoslat lehetőségét is.