Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók nagy többsége a menekültpolitika összes vizsgált dimenzióját tekintve elégedetlen a kormány teljesítményével. Az elutasított menedékkérők hazajuttatásában elért eredményeket 80 százalék ítéli rossznak vagy nagyon rossznak. A menekültügyi rendszer révén Németországba érkezett emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedését egyaránt 78 százalék tartja elégtelennek vagy nagyon elégtelennek. A menedékkérők tartományok közötti szétosztásával és elhelyezésével 73 százalék elégedetlen.
A menekültügyi politika körül érzékelt hiányosságokkal együtt a bevándorlás ügyének egészével kapcsolatos fenntartások is erősödnek. Ezt jelzi, hogy a választókorú népességre reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 64 százaléka azt mondta, a bevándorlás inkább hátrányos Németországnak, mint előnyös. Legutóbb májusban vizsgálták ezt a kérdést, akkor 10 százalékponttal alacsonyabb, 54 százalékos volt a bevándorlást inkább hátrányosnak ítélők aránya. A bevándorlást Németországnak inkább hasznos folyamatnak tartók aránya 33 százalékról 27 százalékra csökkent.
Ugyancsak 64 százalék úgy véli, hogy az eddiginél kevesebb menekültet kellene befogadni. Ez 12 százalékpontos emelkedés májushoz képest. A németek 27 százaléka szerint ugyanannyi embernek kell menedéket nyújtani, mint eddig. Ez 6 százalékpontos csökkenés. Az eddiginél több menekült befogadását pártolók aránya csupán 5 százalék, 3 százalékponttal csökkent tavasz óta.
A menedékkérők beáramlásának korlátozásáról szóló kezdeményezések támogatottsága viszont igen magas. A határellenőrzés szigorítását 82 százalék támogatja, 77 százalék egyetért azzal, hogy menekültügyi migrációs megállapodásokat kell kötni afrikai országokkal, és 69 százalék támogatja azt a menedékjogi eljárások gyorsítását szolgáló javaslatot, hogy sorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Csaknem négyötödös, 71 százalékos Markus Söder bajor miniszterelnök azon követelésének támogatottsága, hogy jelöljék ki az évente befogadható menedékkérők számának felső határát. Ez 8 százalékpontos emelkedés 2016 márciusához képest, amikor a politikus pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) először megfogalmazta ezt a követelést.
A Deutschlandtrend szeptemberi felmérésében bő öt év után ismét megvizsgálták, hogy a németek szerint inkább nemzeti, vagy inkább közösségi, európai uniós szinten érdemes szabályozni a menekültügyi politikát. Csaknem kétharmaduk, 64 százalékuk szerint uniós szintű megoldásokat kell kidolgozni. Ez 11 százalékpontos csökkenés 2018 júniusához képest. A nemzeti szintű megoldásokat 31 százalék tartja hasznosabbnak, ami 9 százalékpontos növekedés. A németek 70 százaléka szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül EU-s szinten rendezni a menekültügy körüli kérdéseket. Ez az arány 11 százalékponttal nőtt 2018 júniusa óta. Ugyanakkor 13 százalékponttal, 23 százalékra süllyedt az uniós megoldások közeli elérésében bizakodók aránya - áll a felmérésről készített összeállításban. (MTI)
A szoros határidőt több európai tisztviselő is irreálisnak tartja. 
