“Köszönöm, Lengyelország, ez egy nagy nap, nem nekem, hanem mindazoknak, akik hittek abban, hogy a dolgok jóra fordulnak majd” – ezekkel a szavakkal köszönte meg Donald Tusk, régi-új lengyel miniszterelnök, hogy a lengyel parlament alsóháza, a szejm a Morawiecki-kormány helyett neki szavazott bizalmat azáltal, hogy kormányfőnek választotta hétfőn.
Kedd este minden bizonnyal kormányának is bizalmat fog szavazni (ez késő este meg is történt – a szerk.), amelyet Andrzej Duda államfő szerdán iktat majd be.
Új korszak kezdődik
Tuskot a Polgári Koalíció képviselői mellett koalíciós partnerei, a Harmadik Út és a Baloldal képviselői választották kormányfővé. Mindössze a hatalomtól búcsúzó Jog és Igazságosság (PiS), a radikális jobboldali Konföderáció és egy kis jobboldali csoport, a Kukiz’15 képviselői szavaztak ellene.
A 66 éves politikus, aki 2007 és 2014 között már vezette Lengyelországot, “történelmi váltás"-ról beszélt tegnap.
Ami talán nem is nagy túlzás, hiszen az EU-szkeptikus, nemzeti-konzervatív PiS nyolc évig tartó uralma után ismét egy EU-barát, centrista pártszövetség veszi át az Európai Unió hatodik legnagyobb GDP-vel bíró országának irányítását.
Mi ez az új kormány?
De pontosan mit kell tudni az új kormányról, és mi várható tőle? Az új kormányt domináló Polgári Koalíciót a liberális-konzervatív, Tusk vezette Polgári Platform, a Zöldek, valamint a Modern nevű balközép párt alkotják.
Választási kampányukban azt ígérték, hogy javítják az EU-val fennálló, hosszú évek óta konfliktusokkal terhelt kapcsolatokat. Törölni kívánják például a Brüsszel által vitatott igazságügyi reformot, hogy hozzájussanak az uniós Helyreállítási Alap Lengyelországnak járó, de befagyasztott pénzeihez.
Megígérték azt is, hogy garantálják a sajtószabadságot, és liberalizálják az abortusztörvényt, amely 2021-ben szinte teljesen betiltotta a terhességmegszakítást.
A kormány tagja lesz a centrista Lengyelország 2050 és a jobbközép Lengyel Parasztpárt is, amely összefogva, Harmadik Út néven indult a választáson.
Ők az adórendszer egyszerűsítését, a kkv-k segítését és az oktatásra szánt kiadások növelését ígérték.
És bekerült a kabinetbe az Új Baloldal is, amely kampányában munkaügyi reformokat helyezett kilátásba, a jelenleginél több hatalmat adna a szakszervezeteknek, fokozatosan bevezetné a 35 órás munkahetet és az évi 35 nap szabadságot. Emellett a nők és az LMBTQ-közösség jogaiért (engedélyezné például az azonos neműek házasságát), és szintén liberalizálná az abortusztörvényt.
Tusk kormányának egyébként 26 tagja és két miniszterelnök-helyettese lesz: Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Parasztpárt elnöke, valamint Krzysztof Gawkowski, az Új Baloldal társelnöke.
És mit akar Tusk?
Az új kormányfő ma a parlament alsóházában prezentálta új kormányát és mondta el programbeszédét. A Reuters szerint egyrészt kiemelte, hogy a Nyugatnak teljes egészében be kell állnia Ukrajna mögé.
„Hangosan és határozottan fogjuk követelni a szabad világ, a nyugati világ teljes mobilizációját, hogy segítsék Ukrajnát ebben a háborúban.”
Kitért arra is, hogy Lengyelország lojális szövetségese lesz az Egyesült Államoknak, és ismét az Európai Unió egyik vezető országa lesz. Jelezte ugyanakkor, hogy ellenezni fogja az uniós szerződések minden olyan módosítását, amely hátrányos lenne országa számára.
„Szóba sem jöhetnek olyan próbálkozások, amelyek az érdekeinkkel ellentétes változást szeretnének a szerződésekben. (…) Senki sem fog kicselezni engem az Európai Unióban” - fogalmazott.
Egyúttal megfogadta, hogy ezen a héten „visszaszerzi az eurómilliárdokat” Brüsszelből – csütörtökön és pénteken tartják az idei utolsó EU-csúcsot. Ezzel a már említett Helyreállítási Alapból Lengyelországnak járó, jelenleg befagyasztott pénzekre utalt.
Brüsszel után az első útja pedig a balti államokba vezet majd. „Miután visszatértem Brüsszelből, Tallinba utazom majd, hogy találkozzak Litvánia, Lettország és Észtország miniszterelnökeivel. A témák nyilvánvalóak: a háború és a biztonságos határok. Erősíteni fogjuk az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek osztják a nézeteinket ebben a kérdésben.”
Donald Tusk beszélt arról is, hogy elutasítja az előző hatalom által „a közbeszédben meghonosított idegengyűlöletet”, valamint a hatóságok ellenséges attitűdjét a migránsokkal szemben.
És kiállt a médiaszabadság mellett is. „Tiltakozom a köztelevízió korlátozása ellen is” - fogalmazott, arra utalva, hogy a kormány Lengyelországban (is) kontroll alá vonta a közmédiát.
„Számos témában különbözőképpen gondolkodunk majd, de egy közösség szeretnénk lenni és a jövőbeni kormány erre fog fókuszálni. Nagyon különbözőek vagyunk, különböző hagyományokhoz kötődünk. Ez a vagyonunk. A közösségünk a jogállamiságra és az alkotmányra épül. Mindezt nem szabad kétségbe vonni, és akkor biztonságosan vitázhatunk más témákról” – jelentette ki.
Ami fájni fog a magyar kormánynak
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december elején azt mondta, hogy „a magyar-lengyel testvériség” fenntartása „az eltérő álláspontok” ellenére is központi eleme lesz a külpolitikai stratégiának.
Tény ugyanakkor, hogy a hatalomváltással az Orbán-kormány fontos és szinte egyetlen érdemleges szövetségesét veszíti el uniós szinten, és egy olyan lengyel kormányfőt kap "a nyakába", amely az elmúlt években nyíltan és élesen kritizálta a politikáját, és ezt teszi most is.
Tusk néhány nappal ezelőtt egy sajtótájékoztatón például arról beszélt, hogy Orbán Viktor nyíltan támogatja az orosz álláspontokat. „Nem titkolja. Organikus kapcsolatban van Moszkvával.”
Hozzátette: „különböző érvekkel és módszerekkel” megpróbálja majd semlegesíteni Orbán Viktor „attitűdjének negatív következményeit.” Ugyanakkor nem hiszi, hogy rá tudja beszélni az irányváltásra a magyar miniszterelnököt.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. Arról pedig, hogy mi vezetett el a fordulathoz Lengyelországban, és mi lehet a tanulság magyar szempontból, itt beszéltünk:
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezték tiszás képviselők. 
