Örményország kész elismerni Azerbajdzsán integritását, de fordítva is igaz ez?

"Az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés akkor válik valósággá, ha mindkét ország egyértelműen, kétértelműségek és buktatók nélkül elismeri egymás területi integritását, és kinyilvánítja, hogy a jövőben nem támasztanak területi igényeket egymással szemben" - fogalmazott a kormányfő.

Pasinján hangsúlyozta: "Megerősítem, hogy az Örmény Köztársaság teljes mértékben elismeri Azerbajdzsán területi integritását, és elvárjuk, hogy Azerbajdzsán ugyanezt tegye, egyúttal ismerje el az (az egykori, 1936-1991) Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság területi integritását is" - tette hozzá.

Az örmény kormányfő szerint "nagyon fontos, hogy nemzetközi mechanizmusok szavatolják a békemegállapodást, különben a megállapodás aláírása után másnap újabb háború törhet ki, vagy újabb eszkaláció történhet.

Pasinján reményét fejezte ki, hogy Törökország végrehajtja azt a megállapodást, amelynek értelmében megnyílnak a határok Örményország és Törökország között, valamint harmadik országok állampolgárai és diplomata-útlevéllel rendelkezők számára is.

Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter még március végén jelentette be: Jereván és Ankara megállapodást kötött arról, hogy az idegenforgalmi szezon kezdete előtt megnyitják a határt harmadik országok állampolgárai előtt. Hozzátette, a határnyitást fokozatosan tervezik véghezvinni.

A két ország közötti légiforgalmat már korábban helyreállították.

Ankara először februárban nyitott ideiglenes határátkelőt, amikor - a több tízezer halálos áldozatot követelő földrengés után - Örményország humanitárius segélyt és a mentésben segítő szakembereket küldött az érintett törökországi régiókba.

A határt 1993-ban Törökország Azerbajdzsán támogatásának jeléül egyoldalúan zárta le, miután az örmény többségű azerbajdzsáni enklávé, Hegyi-Karabah egyoldalúan elszakadt Azerbajdzsántól, aminek véres háború lett a következménye Örményország és Azerbajdzsán között. (MTI)