"Az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés akkor válik valósággá, ha mindkét ország egyértelműen, kétértelműségek és buktatók nélkül elismeri egymás területi integritását, és kinyilvánítja, hogy a jövőben nem támasztanak területi igényeket egymással szemben" - fogalmazott a kormányfő.
Pasinján hangsúlyozta: "Megerősítem, hogy az Örmény Köztársaság teljes mértékben elismeri Azerbajdzsán területi integritását, és elvárjuk, hogy Azerbajdzsán ugyanezt tegye, egyúttal ismerje el az (az egykori, 1936-1991) Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság területi integritását is" - tette hozzá.
Az örmény kormányfő szerint "nagyon fontos, hogy nemzetközi mechanizmusok szavatolják a békemegállapodást, különben a megállapodás aláírása után másnap újabb háború törhet ki, vagy újabb eszkaláció történhet.
Pasinján reményét fejezte ki, hogy Törökország végrehajtja azt a megállapodást, amelynek értelmében megnyílnak a határok Örményország és Törökország között, valamint harmadik országok állampolgárai és diplomata-útlevéllel rendelkezők számára is.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter még március végén jelentette be: Jereván és Ankara megállapodást kötött arról, hogy az idegenforgalmi szezon kezdete előtt megnyitják a határt harmadik országok állampolgárai előtt. Hozzátette, a határnyitást fokozatosan tervezik véghezvinni.
A két ország közötti légiforgalmat már korábban helyreállították.
Ankara először februárban nyitott ideiglenes határátkelőt, amikor - a több tízezer halálos áldozatot követelő földrengés után - Örményország humanitárius segélyt és a mentésben segítő szakembereket küldött az érintett törökországi régiókba.
A határt 1993-ban Törökország Azerbajdzsán támogatásának jeléül egyoldalúan zárta le, miután az örmény többségű azerbajdzsáni enklávé, Hegyi-Karabah egyoldalúan elszakadt Azerbajdzsántól, aminek véres háború lett a következménye Örményország és Azerbajdzsán között. (MTI)
Az atomenergiaipari találkozón tüntettek. 
