Finnország bejelentette, hogy ma éjféltől - egy kivételével - minden határátkelőhelyet lezár az Oroszországgal közös határán, hogy megállítsa a menedékkérők beáramlását az északi országba. A bejelentés hetek óta tartó feszültséget követően történt az 1340 kilométeres finn-orosz határon, amelyen Helsinki azzal vádolja Moszkvát, hogy menekülteket és migránsokat irányít, nyilvánvalóan bosszúból az északi országnak az Egyesült Államokkal való együttműködéséért. A finn lépést követően Norvégia is bejelentette, hogy kész leállítani az egyetlen határátkelőhelyének működését az orosz határon.
Hibrid támadás
Eközben Észtország is azzal vádolja Moszkvát, hogy "hibrid támadási műveletet" hajt végre az EU keleti határán. Csütörtök óta 75 ember - főként Szomáliából és Szíriából - próbált meg Oroszországból Észtországba jutni a narvai átkelőhelyen keresztül - jelentette az észt közszolgálati műsorszolgáltató, az ERR.
Egyikük sem kért menedékjogot, és mindannyiukat visszafordították - közölte a belügyminisztérium. Észtország felkészült arra, hogy Finnország nyomdokaiba lépve lezárja a határátkelőket, ha "az Oroszországból érkező migrációs nyomás fokozódik" – mondta az észt belügyminiszter. "Sajnos sok jel utal arra, hogy orosz határőrök és esetleg más ügynökségek is érintettek" – tette hozzá a miniszter. "Őszintén szólva, a folyamatos migrációs nyomás Európa keleti határán egy hibrid támadási művelet" – szögezte le.
Lengyel tapasztalatok
Sauli Niinistö, Finnország elnöke a hét elején Lengyelországba látogatott, hogy belső értesüléseket szerezzen a közelmúltban keletről érkező menekülthullám kezelésével kapcsolatban, mivel Lengyelország ezügyben már kétéves tapasztalattal rendelkezik.
Úgy tűnik, Finnország készen áll arra, hogy megfeleljen az Oroszországból Finnországba belépni kívánó migránsok százainak hirtelen támadt nyomásának. A legfőbb országok, ahonnan a menedékkérők érkeznek, Irak, Jemen, Szíria és Szomália - ők azonban nem tudtak átjutni Finnországba.
A helsinki kormánynak oka van azt hinni, hogy az Oroszországból érkező migránsok hirtelen beáramlása orosz nyomás eredménye, vagyis Moszkva döntése, hogy a finn határ felé irányítja őket. Ezt már megtették más, általuk ellenségnek tekintett szomszédos országokkal is.
Eddig az orosz hatóságok többnyire a saját területükön tartották fogva a Közel-Keletről érkező migránsokat, ha nem rendelkeztek az EU-ba való belépéshez szükséges dokumentumokkal vagy nem teljesítették a feltételeket, de ez a gyakorlat a múlt héten megváltozott.
"Nem látom, hogy a határforgalom másképp érhetne véget, mint egy nagyon egyértelmű finn fellépéssel" - indokolta az oroszországi határátkelők lezárását Niinistö elnök.
Oroszország bosszúja
A migránsok fegyverként való felhasználása a Finnországra gyakorolt nyomásgyakorlás érdekében közvetlen következménye a „Védelmi Együttműködési Megállapodásról” (DCA) nemrég lezárult finn-amerikai tárgyalásoknak.
Október 31-én, több mint egyéves tárgyalássorozat után a 2 ország megállapodásra jutott, ami gyakorlatilag Finnország és a legnagyobb NATO-tagország közötti, kulcsfontosságú biztonsági megállapodás véglegesítését jelenti.
Oroszországnak már csak hibrid műveletekre maradt ereje, amelyben a média szerint az állami biztonsági szolgálatok is részt vesznek. Függetlenül attól, hogy a Kreml tagadja a részvételt, a finn hatóságok abban a hitben reagáltak, hogy meg kell védeniük magukat a felforgatás ellen, amit azzal demonstráltak, hogy a 4 leggyakoribb oroszországi határátkelőt lezárták a menedékkérők belépése előtt.
Mélyülő megosztottság Nyugaton
Moszkva akciója beleillik abba a tágabb stratégiájába is, amely az ellenségnek tekintett országokban meglévő megosztottságot szítja - és Finnország új NATO-tagként mindenképpen ezek közé tartozik.
A migránsok kérdése az egyik legérzékenyebb téma a finn politikában. Petteri Orpo miniszterelnök új, jobboldali kormánya lépéseket tett a dokumentumok nélküli menedékkérőkkel szembeni szigorúbb rendszerrel kapcsolatban.
A kormány visszavonta a Sanna Marin miniszterelnök előző, szociáldemokrata kormánya alatt elfogadott törvényt, amely előírta, hogy a helyi hatóságok kötelesek ingyenesen biztosítani az alapvető egészségügyi ellátást a személyes dokumentumokkal nem rendelkező migránsok számára, amíg azok az országban tartózkodnak. Az új törvény megszünteti ezt a kötelezettséget, és a helyi önkormányzatokra bízza annak eldöntését, hogy az illegális bevándorlók hozzáférhetnek-e az állami egészségügyi ellátórendszerhez, és ha igen, mennyi ideig.
Moszkva elképzelése e tekintetben az volt, hogy az illegális migráció határátkelőkre való kiszorításával elmélyítse a Finnországban már meglévő és kedvezőtlen politikai vitát, és talán a következő lépésben destabilizálja az újonnan felvett NATO-tagállam kormányát. Moszkva szemszögéből nézve a határátkelőknél alkalmazott kemény finn válaszlépések kikényszerítése az EU-n belül már meglévő politikai konfliktusok kiélezésére tesz kísérletet az illegális migránsokkal való bánásmóddal kapcsolatban, egységes európai határrendszer hiányában.
Értékes lengyelországi tapasztalatok
Hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök támogatást ígért Sauli Niinistö finn elnöknek az orosz határon jelentkező migrációs kihívás kezeléséhez. Két évvel ezelőtt Lengyelország volt az első ország, amely szembesült egy ilyen "hibrid támadással", amikor hirtelen migránsok ezrei rohantak a határai felé a szomszédos Belarusz - Moszkva legszorosabb szövetségese - területéről.
Varsó keményen reagált, magas sorompókat épített a határa mentén, és erőszakkal is megakadályozta a migránsok bejutását, ami miatt jobboldali kormánya gyakran vált egyes európai partnerek kritikájának célpontjává.
Tanulva ebből a tapasztalatból, a finn kormány egyelőre ugyanígy reagál, mert a nyomásgyakorlás mintája egyértelműen ismétlődik. Ez megnehezíti, hogy az EU kritikusai Finnországgal szemben ugyanazokat a vádakat fogalmazzák meg, mint Lengyelországgal szemben.
Oroszország tehát ismét kihasználta a közel-keleti migránsokat, hogy politikai és biztonsági nyomást gyakoroljon a szomszédos "ellenséges" országokra. Ez a helyzet Finnországgal kapcsolatban is, de ez egyelőre sikertelennek bizonyult.
Most az ujkránok vettek revansot. 
