|
| Donald Trump bemutatja alelnökjelöltjét, Mike Pence-t. Fotó: EPA/Jason Szenes |
A hétfőn kezdődött, ohiói Clevelandben tartott négynapos republikánus konvenciónak azt kellene a külvilág számára demonstrálnia, hogy a párt egységesen kiáll elnökjelöltje, Donald Trump mellett. Ez bizony nem kis feladat, a republikánusok ugyanis súlyosan megosztottak, a párttagok 44 százaléka még mindig egy másik embert szeretne látni a republikánusok elnökjelöltjeként. Trump sem segíti a sebek behegedését, számára ugyanis csak két frakció létezik a párton belül: a barátok és az ellenségek.
Az alelnökjelöltre hárul a feladat
Mike Pence alelnökjelöltre, Indiana szövetségi állam kormányzójára, a konzervatív Tea Party mozgalom emberére hárul most a feladat, hogy a pártot Trump mögé állítsa. Pence saját magát „kereszténynek, konzervatívnak és republikánusnak” tartja, mégpedig „pont ebben a sorrendben”, ami már mutatja, milyen szinten tolódik egyre jobbra a párt. A felmérések szerint a Tea Party tagjainak 71 százaléka gondolja úgy, hogy Obama elnök „egzisztenciális veszélyt” jelent Amerikára, miközben a republikánusok csupán 6 százaléka osztja ezt a nézetet.
A konvenció szónokainak listája is árulkodik a pártban húzódó mély árkokról. Nem vesz részt Arnold Schwarzenegger, sem Clint Eastwood, de a korábban elbukott jelöltek is hiányoznak, így Marco Rubio, Jeb Bush, vagy John Kasich. Eleddig a pártot csupán egyetlen dolog egyesíti: a Hillary Clinton elleni gyűlölet. Holott a republikánus pártnak már ideje lenne aktívan Trump mögé állnia. Mert apparátus nélkül ugyan csilloghat Trump a médiában, de az országos választási csapatok nélkül ez a történet bármikor kifulladhat.
Összességében a párt moguljai jelenleg akár elégedettek is lehetnének. A Monmouth Egyetem országos felmérésében Hillary Clinton csupán 2 ponttal vezet abban a csoportban, akik novemberben szavazni óhajtanak – ez pedig hibahatáron belül esik. Tehát a pártok közötti versengés optimizmusra is okot adhatna a republikánus vezetésnek, az meg már csak részben rájuk tartozik, amelyek a közember elégedetlenségét mutatják a két nagy párttal és jelöltjeivel szemben. Ezek szerint Trump országos elutasítottsága csaknem eléri a 60 százalékot, míg Hillary Clintoné 56 százalékon áll. Az amerikaiak egyharmada mindkét elnökjelöltet elutasítja.
A rendpártiság került a zászlóra
A sorozatos rendőrgyilkosságok is közrejátszhattak abban, hogy a konvenció helyszíne egy ostromlott várhoz hasonlít. Több ezer rendőr és kilométer-hosszú barikádok biztosítják a helyszínt, miközben minden biztonsági lépést a helyszínen a titkosszolgálatok – Secret Service és a Department of Homeland Security - felügyeletének van alárendelve. Cleveland városa 50 millió dollár szövetségi támogatást kapott kiadások fedezésére.
Trump a konvenció előtti nyilatkozataiban világossá tette, hogy „csak próbálunk harcolni az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, miközben a saját embereink gyilkolják a saját rendőreinket. Az országunk megosztott és kicsúszott az ellenőrzés alól”. A CBS-nek adott interjújában gyengének és a jogrend biztosítására képtelennek minősítette Obama elnököt és Hillary Clintont.
David Clarke, Milwaukee járás seriffje hétfő esti beszédében a rendőr-erőszak elleni tüntetéseket „anarchiának” titulálta. Clarke, aki, maga is afro-amerikai, korábbi interjúiban kijelentette, hogy az Egyesült Államok polgárháborúban áll a Black Lives Matter civil szervezet tüntetőivel, akiket az Iszlám Állam fanatikusaihoz hasonlított. Clarke szerint a kibontakozó polgárháborúban a törvényesség csap össze az anarchiát kereső gyűlölettel.
Friss fejlemények
|
| Káncz Csaba |
Az elmúlt napok fejleményeként Trump csapata megakadályozta, hogy a republikánus külpolitikai választási anyagba bekerüljön az Ukrajnának szállítandó amerikai fegyverek ügye, amellyel szembement szinte az összes republikánus külügyi vezető véleményével. Itt ki kell emelnünk, hogy Trump mindig is jóval orosz-barátabb volt, mint a Republikánusok többsége. Trump úgy látja, hogy Európa számára nem Moszkva a legnagyobb veszély, hanem az iszlamista terrorizmus és a kontinens nyitott külső határai – ez ügyben Trump szerint Washingtonnak segítő kezet kellene nyújtania Európának.
Trump emellett bedobatott egy pénzpolitikai bombát is a republikánus jelölőgyűlésen: felélesztené ugyanis az 1933-as Glass-Steagall törvényt, amely a bankok kereskedelmi és befektetési banki üzletágának szétválasztását eredményezte a nagy válság (Great Depression) után. A javaslat törvénnyé válásának esélye ugyanakkor még Trump megválasztása esetén is csekély. Hillary Clinton ennél óvatosabb - köszönhetően a számos Wall Street-i támogatónak is -, nemrég ő banki tranzakciós adó bevezetéséről beszélt.
Káncz Csaba jegyzete
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
