|
| (MTI/AP/Charles Rex Arbogast) |
Shinzo Abe japán miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy további útakadályok esetén országa nem az Amerika által vezetendő, hanem a Kína által létrehozandó szabadkereskedelmi övezet tagja lesz. A Washington által korábban létrehozni szándékozott Csendes-óceániai Partnerség (TPP) tárgyalások ugyanis Trump elnökségével szinten bizonyosan kútba estek.
A japán bejelentés biztonságpolitikai vetületét és súlyát jól mutatja, hogy Ashton Carter amerikai védelmi miniszter tavaly még kijelentette: a TPP megállapodás számomra annyira fontos, mint egy újabb anyahajó.
Még a nagykövetségek is sötétben tapogatóznak
Idén augusztusban pedig a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában. Kína és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) között, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (RCEP) folyó tárgyalásoktól azt várják, hogy azok idén vagy jövőre befejeződnek.
|
| Káncz Csaba |
A RCEP tárgyalások 2012 óta folynak azon TPP megállapodás alternatívájaként, amely egyébként Kínát kizárta volna soraiból.
A japán miniszterelnök bejelentése tükrözi Tokió nagyfokú elbizonytalanodását Trump győzelmét követően. Japán nem áll egyedül megszeppentségével, hiszen a Washingtonban lévő ázsiai és európai nagykövetségek sora jelentette küldő országának a napokban, hogy sajnos nincsen épkézláb kapcsolati emberük Trump környezetében. Ez pedig több, mint kínos, hiszen a japán miniszterelnök – elsőként a világ vezető politikusai közül – holnap ül össze New York-ban a megválasztott új amerikai elnökkel.
Tokió tart attól, hogy váratlan véget ér az a katonai és geo-stratégiai szövetség, amely a Második Világháború vége óta fennáll a két ország között. Trump a kampánya alatt alaposan ráijesztett Tokióra és Szöulra, az amerikai csapatok visszavonásával fenyegetőzve és azt tanácsolva ezen országoknak, hogy fejlesszék ki saját nukleáris fegyvereiket. Japán határozottan visszautasította a felvetést.
Teljesen új játszma Kínával is
Trump azzal is vádolta Japánt és Dél-Koreát, hogy nem fizetnek eleget az ott állomásozó amerikai csapatokért – holott Tokió csupán idén 3.5 milliárd dollárt utal át Washingtonnak ezért. Tokiót úgyszintén aggasztják Trump gazdasági protekcionista tirádái, hiszen az Egyesült Államok a japán termékek legnagyobb piaca és különösen az autóipar adott esetben elviselhetetlen fájdalmakat szenvedhetne el.
Kínában azzal kalkulálnak, hogy az eddigi geopolitikai rivalizálás Trump alatt gazdasági konfliktussá fajulhat. De lehetséges, hogy Trump Moszkvához hasonlóan Pekinggel is egy komoly gazdasági kiegyezésre készül. James Woolsey, Trump egyik vezető tanácsadója elmondta ugyanis a South China Morning Postnak, hogy főnöke akár támogatásáról is biztosíthatja a kínai „Egy Övezet, Egy Út” (OBOR) elképzelést. A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az OBOR nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. Woolsey szerint Trump kedvezően állhat a Peking vezette Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankhoz (AIIB) is, amely tavaly még komoly feszültségforrás volt a két ország között.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,21 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
