Öt-hat százalékkal kevésbé védenek az oltások a delta mutáns ellen

Angliában a teljes újranyitást halasztották el miatta, az USA-ban kéthetente duplikálódik a fertőzöttek száma, Bécsben kisebb góc alakult ki, de már Magyarországon is megjelent a delta mutáns, igaz, azóta sincs hír arról, hogy a korábbi két esetet követte-e több, vagy sem.

A korábbi brit, azaz alfa variánst és a korábbi brazil, azaz gamma variánst nem, míg a deltát aggodalomra okot adó variánsnak jelölte meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ez után már a magas kockázattal járó titulus jár.

Az aggodalomra okot adó besorolás oka az, hogy ez a mutáns az oltatlan lakosság körére jelent fokozottabb veszélyt, ami az országok többségét, így Magyarországot is érinti, hiszen 5,367 millió lakost oltottak be eddig legalább egy dózissal, tehát még mindig van közel 3 millió potenciálisan beoltható állampolgár, akit nem véd még sem egy, sem két dózis vakcina.

A National Geographic el is magyarázza, hogy miért veszélyesebb a delta mutnás az eddigieknél, s jobban kell-e félnünk tőle, mint az eddigiektől.

„A delta „sikerének” kulcsa az, hogy voltaképpen az eddigi mutánsok vannak összegyúrva a tüskefehérjékben. Ezek a mutációk megváltoztatták a tüskefehérjék csúcsát, és ennek eredménye az, hogy a meglévő antitestek egy része kevésbé, vagy nem olyan gyakran véd” – mondja Markus Hoffmann, a németországi Leibniz Primate Research Institute biológusa.

Hoffman és mások kimutatták, hogy a delta és a hozzá szorosan kapcsolódó kappa változat elkerüli azokat az antitesteket, amelyek korábbi fertőzés és oltás során keletkeztek. Ezért néhány korábban bevált, szintetikus úton előállított antitest-terápia, például a Bamlanivimab nem is tudta semlegesíteni a delta variánst. Még szerencse, hogy más készítmények, például az Etesivimab, a Casirivimab és az Imdevimab továbbra is hatékonynak tűnnek.

A kutatók szerint a delta variáns összes, 681 tüskefehérjéjében mutációt hordoz, s mindez úgynevezett „evolúciós kapcsolóként” működhet, azaz megkönnyíti a SARS-CoV-2 bejutását a gazdasejtbe. Egy nemrégiben elvégzett tanulmány olyan változásra is felhívja a figyelmet, ami a delta 478. tüskéjében történt, amely lehetővé teszi a vírus számára a gyengébben muzsikáló antitestek elől való menekülést. 

Az indiai, angliai és amerikai adatok azt mutatják, hogy a delta négy-hat héten belül meghatározó variánssá tud válni, azaz fertőzőbb és súlyosabb, mint az előző változatok. ez utóbbira bizonyíték, hogy Skóciában közel kétszer annyian kerültek kórházba miatta.

"A magas reprodukciós ráta, a súlyosabb kimenetel és az oltások általi védettség kijátszása mutatja, hogy a delta nagyon, nagyon veszélyes változat" – mondja Deepti Gurdasani, a londoni Queen Mary University klinikai epidemiológusa, aki szerint, amint a delta belép egy országba, gyorsan elterjed, és nagy valószínűséggel néhány hét alatt az uralkodó variánssá válhat. Véleménye szerint mindez megváltoztathatja a globális járvány pályáját.

Nem túl bíztató az a megfigyelés sem, amely szerint az oltások kevésbé nyújtanak védelmet a delta ellen. Angliában a legalább egy dózissal oltottak 31 százaléka szorult sürgősségi ellátásra a delta miatt. A National Geographic által említett tanulmány ezeket a fontos megállapításokat tette:

• két dózis Pfizer az alfa mutáns ellen 93 százalékos védelmet nyújt, míg a delta ellen már csak 88 százalékosat  
• két dózis AstraZeneca 66 százalékban hatásos az alfa ellen, míg a deltával szemben 60 százalékos a védelem. Egy dózis AstraZeneca hatékonysága már csak 51 százalék, szemben a delta 33 százalékával. Ez a hatékonyság pedig már az 50 százalékos hatékonysági küszöb alá esik, amelyet az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügylet (FDA) a biztonságos Covid-19 vakcinák kritériumai között említi, miszerint egy oltásnak legalább a beoltottak felét meg kell védenie a koronavírus ellen.

Kutatók arról is beszámoltak, hogy a delta volt a felelős a legtöbb újrafertőzésért, amelyek a teljes, két dózisú oltások után bekövetkeztek, például az indiai egészségügyi dolgozók körében. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy ami az Egyesült Királyságban történik, az a világban bárhol előfordulhat.

"Az oltás után is társadalmi távolságtartást kell alkalmaznunk, mert a mutánsok mindig újrafertőzéseket fognak okozni, mert az oltások továbbra is tökéletlenek lehetnek az újonnan megjelenő változatokkal szemben" – mondja Kei Sato, a japán Tokiói Egyetem virológusa, aki a delta és más változatok továbbadását vizsgálja.

„Minél több ilyen változat terjed, különösen a be nem oltottak körében, annál inkább mutálódik a vírus, és végül olyan variáns születik, amely még inkább ellenállóvá válik. Ez elméletileg még kevésbé teheti hatékonyabbá a jelenlegi oltásokat e változatok ellen” – figyelmeztetnek a szakemberek.

A Guardian közben arra hívja fel a figyelmet, hogy Anglia egyes részein már 11 naponta duplikálódik a delta-fertőzöttek száma, főleg az oltatlanok és a fiatalok körében. A fertőzések zöme 5-12 év közötti gyermekek, valamint 18-24 év közötti fiatal felnőttek körében fordul elő. Ezekben a korcsoportokban a fertőzések körülbelül ötször magasabbak, mint a 65 év felettieknél. A brit kormány bejelentette, hogy minden felnőttet be akarnak oltani július 19-ig.

Németországban is egyre forróbb a helyzet a delta variáns miatt, a szakemberek őszre már egy negyedik hullámot várnak, annyira terjed a mutáns. Ők is a fokozott tempójú oltásban látják a megoldást, a vakcina-program így most már "versenyfutás az idővel," mondta egy szakértő.