Ismét a legmagasabb riasztási fokozatot léptették életbe a hatóságok Párizsban az új regisztrált koronavírus-fertőzöttek számának megugrása miatt.
Indul a csiki-csuki
A francia kormány vasárnap esti közlése szerint
keddtől minimum két hétre be kell zárniuk a bároknak és kávézóknak Párizsban és néhány elővárosban.
Az éttermek ugyan egyelőre nyitva maradhatnak, de az eddiginél szigorúbb higiéniai szabályokat kell követniük, írja a Die Welt.
Nyolc fősnél nagyobb csoportokat nem fogadhatnak, az asztaloknak legalább másfél méteres távolságra kell lenniük egymástól, a vendégeknek pedig meg kell adniuk az elérhetőségüket a későbbi esetleges kontaktkutatásokhoz.
Más hírforrások szerint egyelőre a kávéházak is megússzák a bezárást, de a vendégek nem fogyaszthatnak a pultnál.
Olivier Véran francia egészségügyi miniszter már korábban figyelmeztetett, hogy csak akkor lehet elkerülni a fővárosi bárok és kávézók teljes bezárását, ha csökkenni kezd az új fertőzöttek száma.
Ezzel párhuzamosan
az egyetemeknek számos nagyvárosban a felére kell csökkenteniük a tantermekben és előadókban egyszerre jelen lévő diákok számát.
A kormány egyúttal ismét otthoni munkavégzésre ösztönöz mindenkit az érintett övezetekben. (Marseille-ben és Aix-en-Provence-ban ugyanakkor mától újranyithatnak a bezárt vendéglátóhelyek.)
Sok a fertőzött, de kevesebb a halott
A szigorításokra azután kerül sor, hogy az elmúlt hetekben soha nem látott szintre emelkedett Franciaországban az új regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. (Igaz, június óta jelentősen emelkedett az elvégzett tesztek száma is.)
Pénteken ez a mutató elérte a 17 ezret, ami óriási megugrás a nyári, ezer körüli vagy alatti értékekhez képest, és jócskán meghaladja a tavaszi, 5-7 ezres csúcsértékeket is.
Ugyanakkor a koronavírusos elhunytak napi száma szeptember közepéig a nyári alacsony szinten maradt, és azóta is csupán kis mértékben emelkedik az Our World in Data adatai szerint. (Korábbi héttáranyagunk: a halálozásokat tekintve nincs második hullám.)
A legutóbbi 24 órában 43 beteg vesztette életét – áprilisban egyes napokon még több mint ezren hunytak el.
Igaz, szeptember eleje óta jelentősen nőtt a súlyos állapotú betegek száma – jelenleg 1300-an vannak lélegeztetőgépen. Március végén ugyanakkor még 7 ezer felett volt ez a szám.
Európában a legtöbben, 42,5 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a fertőzéssel összefüggésben. Olaszországban 36 ezren, Franciaországban és Spanyolországban 32-32 ezren vesztették életüket.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5895 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Magyarországon eddig 833 áldozatot regisztráltak.
Hazánk a népességen belüli halálozási rátát tekintve globálisan és térségünkben is a középmezőnyben van.
Világszerte mintegy 35 millió fertőzöttről tudnak. Több mint egymillióan vesztették életüket, 24,5 millióan meggyógyultak.
Más kritériumokat viszont teljesíteni kell. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
