Elfogadta Magyarország 2020-as központi költségvetését az Országgyűlés pénteken. Varga Mihály pénzügyminiszter javaslata benyújtásakor a jövő évi büdzsé legfontosabb pilléreinek a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a csökkenő adókat és a bővülő biztonsági kiadásokat nevezte.

A képviselők 127 igen szavazattal 58 nem ellenében hagyták jóvá az indítványt, amelyben a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez.

A költségvetés ezúttal is három részből áll, amelyek együttes kiadásai 2020-ban 21 793 milliárd forintot, bevételei 21 426 milliárd forintot tesznek ki 367 milliárd forintos hiány mellett. A kabinet ismételten nullszaldós állami működéssel kalkulál 18 000 milliárd forintra rúgó keretben. A belföldi felhalmozási költségvetés 2111 milliárd forintos kiadást tartalmaz 181 milliárd forintos hiány mellett, míg az európai uniós fejlesztési büdzsé 1682 milliárd forintos költéssel és 186 milliárd forintos deficittel számol.

Megszavazták a kormány jövő évi adócsomagját

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát is, amely a család- és gazdaságvédelmi akciótervek több elemének megvalósítását is segíti különböző adócsökkentő és adóegyszerűsítő lépésekkel. A képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését.

A parlament döntése alapján 2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a - munkával szerzett jövedelmek utáni - személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.

Szintén a jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.

A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.

A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.