Pokorni Zoltán előadásában elismerte, hogy "a kis önkormányzatok valóban vergődnek" az iskolafenntartással, sokuknak oktatási szakértőik sincsenek. Szerinte azonban a nagy önkormányzatok képesek lennének ellátni az oktatási intézmények fenntartását, esetükben az államosítás indokolatlan. Azt mondta, hogy hétfő hajnalig még úgy tűnt, úgynevezett visszaszerződésekkel a nagyobb települések visszavehették volna az államtól bizonyos iskoláikat, ahol ez indokolt lett volna.
Pokorni Zoltán szerint egész Európában a magyar közoktatás képes a legkevésbé ellensúlyozni a családok szociális, anyagi, kulturális különbségeit, és négyszeres különbség van az országban a diákokra fordított pénz tekintetében. A kormánypárti politikus szerint a szegregáció a szabad iskolaválasztás miatt következett be, mert a jó iskolák választhatnak a jelentkező gyermekek között, akik pedig oda nem jutnak be, csak "gettósodó" iskolába járhatnak.
A politikus közölte, hogy az állam részben fenn akarja tartani a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói státuszt, ennek érdekében állami ösztöndíjat hoz létre. A tervek szerint 30 ezren teljes, 15 ezren pedig részösztöndíjat (ez a teljes ösztöndíj felét teszi ki) kapnak, ezenkívül csak önköltséges képzés lesz. Pokorni Zoltán szerint ehhez azonban nagyobb összegű diákhitelre lesz szükség, ennek visszafizetésére az egyik lehetőség, hogy a hallgató majdani munkáltatója vállalja át a diákhitel visszafizetését, a törlesztést pedig akkor kezdik meg, amikor a végzettek elhelyezkednek.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha a felsőoktatásba való bejutás követelményévé teszik a nyelvvizsgát, akkor a hátrányos helyzetűek még kevesebb eséllyel pályáznak a továbbtanulásra. Szerinte a nyelvi érettségi vizsga magasabb szintű teljesítését lehetne a felvételik kritériumául szabni. Pokorni Zoltán kitért arra, hogy több tízezer fiatal nem kapja meg diplomáját nyelvvizsga hiányában, ezért a legújabb kormányzati döntés értelmében az intézmények 2016-ig mentesíthetik azokat a hallgatóikat a nyelvvizsga-követelmények alól, akik tanulmányaik befejezése után három éven belül nem tudnak nyelvvizsgát letenni. Erről azonban szerinte az egyetemek, főiskolák szenátusainak kell dönteniük.
Az első euróban megfogalmazott költségvetési terv. 
