4p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A két hazai konzervatív párt a külpolitikájában mintha a 19. század európai viszonyait venné alapul. A Jobbik magát tekintette a keleti nyitás ötletgazdájának, de vajon a stratégia mostani bukásakor is ezt hangoztatja-e? Miért alakult ki sárdobálás a Moszkva-bérencekről?

A kiegyezést követő fellendülés lázában égő Budapesten könnyű lehetett átfutni azon a híren, hogy 1870-ben az Egyesült Államok lett a világ legnagyobb gazdasági hatalma.Holott visszagondolva, ez a fejlemény lett döntő hatással a 20. századi európai geopolitika főbb történéseire és háborúinak kimenetelére. Az ember tehát joggal hinné azt, hogy 2016-ban, immár NATO-tagként a budapesti politika világképe megváltozott.

Eltévedtek a geopolitikai háromszögben

A hazai konzervatív politikai pártok világképe alapján azonban úgy tűnik, mintha újra a 19. században keresnék a helyüket. A miniszterelnök már egy ideje új világrendről beszél az éves nagyköveti értekezleten és arról igazítja el hazánk diplomáciájának kiemelt képviselőit, hogy ő alapvetően Németországra, Oroszországra és Törökországra figyel. Vona Gábor Jobbik elnök a párt május végi kongresszusán is arról beszélt a küldötteknek, hogy a magyar külpolitikának a jövőben egy német-török-orosz hatalmi háromszög közt kell egyensúlyoznia.

Káncz Csaba

Nos, ha a NATO tagjaként ebben a koordináta-rendszerben próbálja navigálni az ország sorsát a miniszterelnök és a Jobbik, akkor nagy valószínűséggel eltévednek. Mi több, a három középhatalom egymás közötti kapcsolata egyre zavarosabb, sőt feszültebb. 2015 november 24-e, az orosz vadászgép lelövése óta, Moszkva és Ankara politikai kapcsolatai gyakorlatilag befagytak. Berlin viszonya ugyanakkor rohamosan romlik az Erdogan elnök vezette Ankarával, amelyben az örmény népirtásról szóló határozat berlini megszavazása jelentette a legújabb állomást. Moszkva és Berlin relációja pedig egy friss feszültség-góccal gazdagodhat, ha a hamarosan publikálandó német védelmi stratégia Moszkvát – az eddigi partneri besorolás helyett - riválisnak állítja be a várakozások szerint. Az már csak hab a tortán, hogy Budapest és Ankara viszonya is hamarosan könnyen szakítópróba elé kerülhet a törökök tervezett EU-s vízummentességének az ügyében.

Kié a keleti nyitás ötlete – és bukásának felelőse?

Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerint ténykérdés, hogy Magyarország e három hatalom érdekszférájának a metszéspontjában található, és történelmileg sorsát leginkább ennek a három hatalomnak a mozgása, kölcsönhatása befolyásolta. Gyöngyösi hozzátette, hogy a Fidesz kormány lenyúlta a keleti nyitást is a Jobbik programjából.

A keleti nyitásról mostanában mintha kevesebbet hallanánk a Fidesz korifeusaitól, talán azért, mert a nyersanyagárak beomlásával a korábban nagy csinnadrattával beharangozott stratégia mély kátyúba került. Miközben Oroszország recesszióban van, Azerbajdzsán már államcsődben, a kazah valutának az értéke pedig megfeleződött tavaly. Az elmúlt hónapokban Kína fölött is rohamosan gyűlnek a viharfelhők, míg a török elnök olyan szinten vált önjáróvá, hogy sikerült minden szomszédjával összerúgnia a port.

Kié a nagyobb orosz-bérenc?

A két konzervatív párt is érzi, hogy zavar van az Erőben, mármint az általuk elképzelt világképben. Talán ennek is köszönhető, hogy intenzív sárdobálás alakult ki egymás feltételezett Moszkva-barát ügynökéről. Kiss Szilárd ügye a Fideszen és Fazekas Sándor miniszteren ragadt, míg Kovács (KG)Béla a Jobbiknak okozhat még nehéz perceket.

A Századvég Alapítvány jelenlegi kuratóriumi tagja által alapított Fidesz-barát honlap szerint „a Jobbik igencsak nehéz helyzetbe kerülhet, ha beigazolódik a párt EP-képviselőjéről, Kovács Béláról, hogy Oroszországnak kémkedett. A Jobbik kapcsán nem az az elsődleges probléma, hogy az oroszokkal, vagy más keleti államokkal próbál jó kapcsolatokat kiépíteni, hanem az, hogy amennyiben külföldi érdekeket szolgál, úgy komoly veszélyt jelent Magyarország szuverenitására és biztonságára nézve. Akit pedig Moszkva meg tud vásárolni, azt megvásárolhatja Ankara, Teherán, Washington vagy Berlin is.”

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erősödik az amerikai gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 17:19
Trump elégedett lehet.
Makro / Külgazdaság Bejött, amit vártak: mutatjuk az EKB lépését
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 14:45
Nem volt változtatás.
Makro / Külgazdaság Már megremeg a német cégek térde Trump miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 13:31
Érzik a vámterheket.
Makro / Külgazdaság Bármi megtörténhet a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 10:56
A kutak árai változhatnak.
Makro / Külgazdaság Harcra készül a vámháborúban Európa?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 15:33
Összevonták a két szankciós listát.
Makro / Külgazdaság Ilyen csoda kellene, hogy Orbán Viktor nyugodtan aludhasson
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 11:34
Álom már van. De elúszni látszik.
Makro / Külgazdaság Trumpnak sikerült egy újabb pofont lekevernie az amerikai autógyártóknak?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 10:48
A Fehér Ház szerint hatalmas győzelem ez az amerikai gyártóknak – az amerikai gyártók szerint viszont nagyon rossz üzlet köttetett.
Makro / Külgazdaság Donald Trump „a történelem legnagyobb kereskedelmi megállapodását” jelentette be
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 06:44
Az Egyesült Államok és Japán megállapodást kötött a Trump által kivetett súlyos vámok csökkentéséről.
Makro / Külgazdaság Varga Mihálynak nem maradt választása
Herman Bernadett | 2025. július 22. 14:00
Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 
Makro / Külgazdaság Összelapátolta az állami cégek pénzét a kormány, hogy mentse az államháztartást
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 12:30
Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG