Az idén májusban a G7-ek csúcstalálkozóján felszólaló Biden elnök leszögezte, hogy az USA és szövetségesei egységesek az ázsiai biztonságpolitikai status quo megvédésében. Kijelentette, hogy „szövetségünk egyetért: ha Kína egyoldalúan lépne fel, akkor arra határozott válasz érkezne”. E megjegyzés idején az Egyesült Államoknak 34 szerződéses szövetségese volt: 29 a NATO-ban és öt az indo-csendes-óceáni térségben.
Feszült Északkelet-Ázsia
A dél-koreai elnök a múlt havi vilniusi NATO-csúcson egy új NATO-Dél-Korea dokumentumot ismertetett a katonai szövetséggel való kapcsolatok megszilárdítása érdekében. Szöul számos biztonsági kihívással néz szembe, beleértve Észak-Korea nukleáris programját és az USA–Kína stratégiai rivalizálását.
Valóban, augusztus 18-án Camp Davidben, Biden elnöki rezidenciáján háromoldalú amerikai, japán és dél-koreai csúcstalálkozót tartanak, amelynek legfontosabb napirendi pontja Észak-Korea nukleáris és rakétafenyegetése lesz.
Észak-Korea július 12-én lőtt ki egy „Hwasong-18” típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakétát (ICBM), amely újabb feszültséget váltott ki a Koreai-félszigeten. Phenjan mintegy 100 rakétát lőtt ki 2022 eleje óta, köztük a július 12-i rakétát is. Amikor az USA, Japán, Dél-Korea és más ázsiai nemzetek elítélték Phenjan akcióját, a rezsim további két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Dél-kínai-tengerbe július 19-én.
A fegyverüzlet már létezik
Moszkvának azonban jelenleg pont ilyen barátra van szükségre. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter július 25-27-i háromnapos állami látogatása katonai delegáció kíséretében Phenjanban az első ilyen magas szintű moszkvai látogatás volt a posztszovjet időszakban. Tavaly novemberben az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa már közzétette a titkosszolgálatok megállapításait, amelyek szerint Észak-Korea „jelentős számú tüzérségi lövedékkel látja el titokban Oroszország ukrajnai háborúját”.
Ez némileg enyhébb értékelés volt a korábbi sajtóértesülésekhez (The New York Times) képest, miszerint Phenjan „több millió” tüzérségi lövedéket és rakétát exportál Oroszországba, de egyben megerősítette, hogy az üzlet létezik.
Észak-Korea ideális beszállító, mert két feltételt is teljesít: egyrészt több mint kedvezően viszonyul az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz, és ami még fontosabb, óriási – szovjet szabványok szerint gyártott – lőszerkészletekkel rendelkezik, amelyekre Oroszországnak szüksége van. A hosszan tartó háború kimerítette az orosz tartalékokat, márpedig ez gyorsan apad, hiszen az orosz haderő nem kevesebb, mint 5000 tüzérségi lövedéket lő ki naponta.
Phenjannak is megvan az oka, hogy megerősítse a kapcsolatokat. Megengedheti magának, hogy hatalmas készleteket ürítsen ki az elavult fegyverekből, elsősorban lőszerből, ha cserébe megkapja a szükséges élelmet és energiát, valamint kemény devizát.
Az Oroszországgal folytatott fegyverkereskedelem logisztikailag összehasonlíthatatlanul könnyebb Észak-Korea számára, mint korábbi nagy fegyverexportügyletei Szíriába, Iránba és Mianmarba. Ráadásul a kockázatos hajószállítás helyett a nemzetközi szankciók miatt Phenjan a közös szárazföldi határ keskeny sávján vasúton exportálhat fegyvereket Oroszországba.
Forrósodó Óceánia
Az „ajtó nyitva áll” Új-Zéland és más országok előtt, hogy csatlakozzanak az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália közötti biztonsági egyezményhez – mondta csütörtökön újságíróknak Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken eheti új-zélandi megállója egy új tongai amerikai nagykövetség felszentelése és Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt folytatott miniszteri párbeszéd közepette történt Ausztráliában.
Austin Pápua Új-Guineában is tárgyalt. Az USA ugyanis nagyobb hozzáférést akar kapni a Manus-szigeten lévő lombrumi haditengerészeti bázishoz. Pápua Új-Guinea különösen stratégiai jelentőségű, mivel kiterjedését és lakosságát tekintve messze a legnagyobb óceániai ország. Számos más csendes-óceáni országgal ellentétben a bázis akkora, hogy befogadja a nagy amerikai hadihajókat, így a lombrumi létesítmény az egymást követő amerikai kormányzatok középpontjában áll a térségben.
A francia játékos
„Az indo-csendes-óceáni térségben, különösen Óceániában, új imperializmus és hatalmi logika ütötte fel a fejét, amely veszélyezteti a különböző államok szuverenitását” – mondta Macron elnök szintén csütörtökön Vanuatuban. A látogatás történelmi jelentőséggel bír, hiszen 60 év óta Macron az első francia államfő, aki az országba látogat. A vanuatui fővárosban működő Port Vila-i francia nagykövetség egyébként az egyetlen EU-tagállami nagykövetség az országban, és ez lefedi a Salamon-szigeteket is.
Macron másnap Pápua-Új-Guineára látogatott, ahol ismertette Párizs új „Indo-pacifikus stratégiáját”. Franciaország a pápuai LNG-projekt fő érdekelt fele, a TotalEnergies révén tartja fenn jelenlétét az országban.
Valójában Franciaországnak négy tengerentúli területe van Óceániában: Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint a lakatlan Clipperton. E szigetcsoportok birtoklásával Párizs hatalmas kizárólagos gazdasági övezetekkel rendelkezik a térségben, és kiaknázhatja az ott található erőforrásokat. Mintegy 550 ezer francia állampolgár él a csendes-óceáni tengerentúli területeken – miközben a francia fegyveres erők 2800 katonát, 7 hadihajót és 16 vadászgépet és helikoptert állomásoztatnak ott.
Fontos kiemelni végezetül, hogy Franciaország és India egyre szorosabban koordinálja lépéseit a térségben, fél szemmel Kína térnyerését figyelve. Az indiai miniszterelnök júliusi párizsi látogatása során kiadott India–Franciaország indo-csendes-óceáni útiterv megjegyzi, hogy „országaink hisznek a szabad, nyitott, befogadó, biztonságos és békés indo-csendes-óceáni térségben”.
Ennek kihangsúlyozása azért volt fontos, mert Kína egyoldalúan jelentős területet követel magának a Dél-kínai-tengeren és a gyorsan hatol be Óceániába is.
Az atomenergiaipari találkozón tüntettek. 
