Az eddigi putyini gazdaságpolitika úgy nézett ki, hogy a magas olajáraknak köszönhető bevételeket a belföldi kereslet fokozására és fogyasztási robbanás előidézésére használták fel. Ezt a címben “Putinomics”-nak, putyini gazdaságnak vagy gazdasági modellnek nevezi a cikk. Ez azonban kifulladni látszik, a megfelelő beruházások híján.
Így Oroszország olyasmivel nézhet szembe, amivel Putyin alatt még nem: stagnálással – írja a Bloomberg. Oroszország két évtizeden keresztül növekedett, igaz, két kisebb recesszió ezt azért megszakította (2009-2010 és 2015-2016 fordulóján).
Vlagyimir Putyin elnök 2000 eleje óta irányítja az országot, márciusban negyedszer is indulni készül a választáson, újabb hat évre. (Ennek bejelentéséről ma itt is írtunk.) Ezzel letaszíthatja a dobogó második helyéről Leonyid Brezsnyevet, és megközelítheti Sztálint is, aki eddig a leghosszabb ideig “uralkodó” vezetője volt Oroszországnak.
Messzebb a putyini céltól
Októberben a gazdaság megint leült, a beruházások a harmadik negyedévben lefeleződtek az előző negyedévhez képest. Ráadásul nagy részük állami, mint a Krím-félszigetre vezető épülő híd – írja a Bloomberg. Idéznek olyan bankárt, aki tíz éves stagnálást vár, de az októberi visszaesés a grafikonjukon azért nem néz ki annyira csúnyának.
Az IMF erre az évre 1,8, a következőre 1,6 százalékos növekedést vár, ami nem egy leányálom, de a recessziótól távol van. Félévkor év/év alapon még 2,5 százalékos volt a növekedés. Putyin viszont korábban azt tűzte ki célul, hogy a világátlagot meghaladják a következő években, erre így vajmi kevés az esély. A globális gazdasági növekedés ugyanis rendszerint évi 3,0-3,5 százalék között van.
Sok gabonát ad el, de olcsón?
Más elemzők csak mínusz egy és plusz egy százalék közé becsülik az ország várható jövő évi növekedését, ami lényegében stagnálás – fejezi be a cikk.
A mai nagyszabású éves sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin persze kincstári optimizmussal beszélt a gazdaságról, amely szerinte éves szinten 1,6 százalékkal bővül. A vegyipar, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar szerinte kiemelkedően teljesít, kiemelte a magas gabonaexportot. (Most írtunk arról, hogy egy magyar árupiaci alap a mélyre süllyedt gabonaárak emelkedését várja, és búzát vásárolt az utóbbi időben. Más magyar alapok orosz részvényeket vesznek.)
Kétes banki eredmények
Putyin szerint 2014-2015-ben országa szépen átvészelte a két nagy sokkot, az olajárak összeomlását és a szankciókat. Szerinte a befektetések nőnek, az infláció pedig Oroszország modern kori történetében a legalacsonyabb szintre süllyedt.
A Bloomberg egy másik cikke azonban eléggé kétségessé teszi az orosz sikereket. Ebben arról értekeznek, hogy az orosz gazdasági növekedés nagy részét a statisztikák szerint újabban a pénzügyi szektor adja. Márpedig annak egészségi állapotával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, miután nemrég két banknak is mentőövet kellett dobni. Ez az ágazat ráadásul nemigen növeli a foglalkoztatottságot sem.
Szenvednek a németek a szankcióktól
Egy új tanulmány szerint a nyugati országok között Németország messze a legnagyobb exportveszteségeket szenvedett el az Oroszország elleni szankciók miatt - írta a Faz.net. A Rheinische Post az IfW német kutatóintézetre hivatkozva azt írja, a szankciók miatt kereskedelem 40 százaléka Németországra jut, míg az Egyesült Királyságra csak 7,9, Franciaországra 4,1, az USA-ra pedig 0,6 százalék.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 450,8 pontos, 0,42 százalékos csökkenéssel, 106 091,94 ponton zárt csütörtökön. 
