A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet továbbra is rendkívül feszült. A 2014-ben kirobbant válság minden jel szerint tovább eszkalálódik. A békés megoldás esélye rendkívül csekély, hiszen a 2015-ben, a belarusz fővárosban megkötött Minszki Egyezmény egyetlen pontját sem tartották be a felek.
A lembergi költözés
Biden elnök már tavaly novemberben felállított egy „Tigris Csoport” nevű alakulatot, amely a védelmi-, a külügy-, az energia-, és a pénzügyminisztérium szakértőivel állít össze amerikai stratégiát az invázió első két hetére. A Fehér Ház tovább tartja magát ahhoz, hogy küszöbönáll az orosz invázió tankokkal, a légierővel és kibertámadásokkal.
Nem véletlen, hogy tegnap mind Franciaország, mind Németország felszólította állampolgárait Ukrajna azonnali elhagyására. A NATO, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, és Izrael a képviseleteit már átköltöztette Kijevből a lengyel határ mentén fekvő Lvivbe (az egykori Lembergbe). Csütörtökön hosszú időn keresztül vastag füst szállt fel a kijevi orosz nagykövetség kéményeiből, amely a dokumentumok elégetésére utalhat. Erdogan elnök viszont nem zavartatja magát különösképpen és ma indul egy nagyszabású afrikai körútra.
A helyzet exponenciális kiéleződése időben egybeesik két eseménnyel, amely befolyásolhatja a Kreml kalkulációit. Ma ér véget ugyanis hivatalosan az orosz-belarusz hadgyakorlat, mint ahogyan szintén ezekben az órákban ér véget a Pekingi Téli Olimpia is. Putyin elnöknek ezek után nagyobb katonai mozgástere van.
A müncheni beszédek
Tegnap a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián az eddig megosztottnak tűnő Nyugat egységes képet mutatott. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen hangsúlyozta beszédében, hogy Putyin és Hszi elnökök „harsányan újra akarják írni a jelenlegi nemzetközi szabályrendszert” és erre Európának reagálnia kell. Felhívta a figyelmet a transztatlanti kapcsolatok jelentőségére és figyelmeztetett, hogy Moszkvára példátlan szankciós csomag vár egy esetleges ukrajnai invázió esetén.
A kínai külügyminiszter is bekapcsolódott a Konferencia munkájába, leszögezve, hogy minden ország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását meg kell őrizni. Sokak megdöbbenésére hozzátette: „És Ukrajna ez alól nem kivétel”.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök müncheni beszédében kiemelte, hogy „szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez”. Szavai szerint nem tudja, hogy mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást kíván, és biztonsági garanciákat. Zelenszkij beszédét a prominens hallgatóság felállva tapsolta meg.
Támadási pontok
A héten a brit védelmi minisztérium közzétette azt a térképet, amelyen feltüntette az oroszok valószínűsíthető inváziós útvonalait.
A műholdfelvételek alapján komoly csapatmozgások észlelhetők az orosz Belgorod járásban, amely Ukrajna második legnagyobb városával, Harkov-val szemben terül el. Itt gyülekeznek az orosz szárazföldi erők „Első Gárda Páncéloshadtestjének” elit katonái. Egy másik támadás útvonal indulhat el az északon szomszédos Kurszk járásból feltételezhető, ahol a műholdfelvételek tanúsága szerint az elmúlt időszakban egy nagy tábort építettek az oroszok.
Harmadik fontos csapásirány lehet az észak-dél-tengelyen a Dnyeper-menti Gomel belarusz járása, ahonnan az ukrán főváros ellen indulhat a támadás. Gomelbe tegnap is sorra érkeztek ponton-hidakat építő teherautók.
Újabb csapásirány az Ukrajna észak-keleti részével határos orosz Brjanszk régióból indul. Ebből az irányból veszélyes támadásra számítanak az ukrán oldalon, ugyanis innen indul a 139 kilométer hosszú, négysávos autópálya, amely egyenesen Kijevbe vezet.
Ukrajna déli részén a Krím-félszigetről indulhat támadás, amely Odessza és Kerszon kikötővárosinak elfoglalását tűzheti ki célul – ez utóbbi városnál található a stratégiai fontosságú Nova Kakovka víztározó. A Fekete- és az Azovi-tengeren tegnap ért véget egy nagyszabású haditengerészeti gyakorlat és a térségbe már megérkezett az Északi- és a Balti-flottától hat partraszállító hajó.
De a Kreml nemcsak a Fekete-tengeren, hanem a Földközi-tengeren is komoly hadihajókat vont össze. A Távol-Keleti Flottától a „Varjag” rakétacikráló érkezett, az Északi-Flottától pedig az „Usztyinov Marsall” nevű rakétacirkáló, amely fél Európát megkerülve jutott el a Kelet-Mediterráneumba. Mindkét rakétacirkálót a szovjet időkben építették abból a célból, hogy „Vulkán” típusú, nukleáris fejjel ellátott, nagy hatótávolságú rakétájával anyahajókat süllyesszen el.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
